Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-04 / 71. szám

1942 május 4.

EGER

Remény?-Schneller Lajos pénzügyminiszter:

Első a legyelem és a feltétlen kötelességteljesítés

Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter Baján ünnepélyes keretek között adta át rendeltetésének a Magyar Élet Pártja székházát. A párt nagyválasztmányának ülésén beszédében hangoztatta, hogy ma legelső a példás és feltétlen kötelességteljesítőn és fegyelmezettség. Ezután pénzügyi es gazdasági problémákkal, az árszínvonal kérdésével, a mezőgazdasági és ipari termelés irányításával és a takarékosság problémájával foglalkozott.

A miniszter élesen elitélte azokat, akik a kereskedelmi és gazdasági cikkeket zugban vásárolják drágán meg, mert ezek a társadalom ellenállóerejét gyöngítik meg azzal, hogy lehetetlenné teszik a

Eger, május 4.

Az egri egyházközség képviselőtestülete vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta közgyűlését a múlt évi zárszámadások letárgyalására.

A közgyűlést dr. Petro József prépost, kanonok-plébános nyitotta meg és bevezető szavaiban a fiúi szeretet hangján emlékezett meg dr. Szmrecsányi Lajos érsek, pápai trónálló 30 éves érseki jubileumáról :

— Mi egriek, akik főpásztoruuk nagy tudásának kiváló főpapi erényeinek legközvetlenebb tanúi és csodálói vagyunk, akik atyai jóságából legközvetlenebbül részesültünk, különösen is bensőséges imádságunkba foglaljuk őt.

A kanonok plébános ezután Árpádházi Boldog Margit jubileumi esztendejét méltatta. Meglepő — mondotta, hogy manapság a nagy harcok idején egy gyönge zárdaszűz szende képét keresi a magyar nép tekintete. Évszázadokon keresztül csak homályosan láttuk és aránylag csak kevéssé tiszteltük ezt a fenséges lelkű királyleányt, ma pedig hangos az ország lelkes dicséretétől. És mikor nemrégiben Pécsett szobrot állítottak tiszteletére, mindnyájan úgy éreztük, hogy nem az utolsó neki szentelt emlékmű ez hazánk földjén.

— Boldog Margit tiszteletének fellendülése hazánkban részben abból magyarázható, hogy most üljük a tatárjárás hétszáz éves fordulóját s hasonló veszedelemben lévén, örömmel pihentetjük meg tekintetünket IV. Béla királyunk szent életű leányán, aki hősies önfeláldozással a tatár csordák újabb pusztításától mentette meg hazánkat. De ennek a fellobbanó tiszteletnek legfőbb magyarázata az, hogy ez az árpádházi szent mai sorsdöntő kojavak igazságos és egyenlő elosztását. Rámutatott arra, hogy az anyaggal való takarékosság ma nemzeti kötelesség minden téren, apénz- zel való takarékosság pedig a háború végére biztosit elegendő tőkét a jelentkező feladatok megoldására.

Bejelentette, hogy mindenki hadmentességi adót fog fizetni,aki bármely okból nincs a harctéren. Vagy vállaljuk az új adónem bevezetését, vagy számolnunk kell olyan anyagi nehézségekkel, aminőbsn az elmúlt világháború után volt részünk. Végezetül a miniszter a legnagyobb elismeréssel emlékezett meg a magyar adófizető polgárság áldozatkészségéről és az adómorál nagyfokú javulásáról.

runkban példaképünk lehet a mélységes hitben és önfeláldozó hazaszeretetben. Rendületlenül hitte, hogy a tatár hadaktól való megmeneküléshez nemcsak a magyar fegyverek ereje szükséges, hanem még inkább Isten segítsége. Valóban a tatár harcosokat nem a magyar hadsereg űzte ki az ország területéről, hanem maguktól mentek el, mert megtudták, hogy uralkodójuk, a kán meghalt. Ilyen módon Isten csodálatosan segítette a boldogtalan, tönkretett magyar nemzetet és ezt a váratlan segítséget a magyar nép Boldog Margit imájának tulajdonította.

— Boldog Margit példája nyomán tehát Istenbe vetett határtalan bizalomra és határtalan áldozatos, hazafias áldozatkészségre kérem egyházközségünk buzgó tagjait, hogy imádságunk és önfeláldozásunk révén Istentől megérdemeljük fegyvereink teljes győzelmét és hazánk sorsának jobbrafordulását.

A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a közgyűlés dr. Szabó Oszkár indítványára hódoló feliratban üdvözölte az érsekfőpásztort harminc éves érseki jubileuma alkalmából.

Ezután rátért a közgyűlés az egyházközség 1941. évi számadásainak tárgyalására. A számvizsgálóbizottság e számadásokat már felülvizsgálta és helyesnek találta, s a íel- mentvéuy megadását javasolta. A számadásból kiemelkedő tételek: Az egervárosi r. kát. egyházközségi iskoláknál összes tényleges bevétel: 42,678 P, összes kiadás 39.814 P, maradvány 2863 P. A Fájdalmas Szűzről nevezett temető-kápolna 1941. évi számadásánál a bevétel 10.914 P, a kiadás 10.272 P. Adr. Bőhm János gyermekmenhely bevétele: 4679 P, kiadása: 4679 P.

Dr. Petro József prépost, kanonok elnök a zárszámadásokkal kapcsolatban említést tett az egyház- község multévi életének fontosabb mozzanatairól, nevezetesen: a káromkodás ellen indított sikeres mozgalomról, a Credo-egyesület gyarapodásáról, a fogházmisszióról, a Katolikus Tudósító előfizetőinek szaporodásáról, a Szvorényi-uti Agrár-ifjúsági Egyesület megalakulásáról.

Az egyesületet Kulcsár C&lön igazgató-tanító és dr. Miklós Béla káplán vezetik Ugyanitt a múlt évben alakult Kalász Leánykör is fellendült Kulcsár Ödönné tanítónő lelkes fáradozása révén.

Végül jelentette az elnöklő kanonok plébános, hogy Eger város első ravatalozó helyisége a Fájdalmas temetőben készen áll és még e hét folyamán üzembe helyezik. A ravatalozási díjat az egyházközségi tanács a kisebb helyiségre 10, a nagyobb helyiségre 20 pengőben állapította meg. Vannak városok, ahol 50, 100, sőt 150 pengőt is kérnek egy-egy ravatalozásért. Az egri egyházközségi tanács szerény díjakat állapított meg, de mégis olyanokat, hogy a ravatalozó építkezéséből származó adósságot minél előbb le tudják törleszteni.

Tanulót

felveszünk

Izsák József rt. dr. Káflay Z.-n. 3.

— Érdekes döntés a nyomtatványok közszállítása ügyében.

Egy közhatóság nyomtatványokra árajánlatokat kért. Öt nyomda pályázott, négyen az Árkormánybiz- tosság által láttamozott s a vidéki nyomdák számára jóváhagyott irányárakon, az ötödik jelentékenyen olcsóbb árakkal. Az utóbbi meg is kapta a szállítást. A négy nyomda- tulajdonos megfellebbezte a közhatóság határozatát a belügyminiszterhez azon az alapon, hogy a döntésnél figyelmen kívül hagyták az Árkormánybiztosság igazolását. — A belügyminiszter jogerős határozatában megsemmisítette a döntést az elfogadott olcsó, irreális árajánlat miatt és utasította a közhatóság vezetőjét, hogy az 50.000/1904. K. Sz. 47. § 3. pontja alapján a nyomtatvány rendelést az Árkormánybiztosság láttamozása alapján életbeléptetett és reális árakat magában foglaló vidéki nyomdai irányár alapján készített legolcsóbb árajánlatot benyújtónak adja ki.

Hirdessen az „EGER“-ben

— A ciszterci gimnázium ifjúságának rendkívül sikerült hangversenyéről snyagtoiló- dás miatt legközelebb számolunk be.

— Ünnepélyes szentmise a pápa negyedszázados püsköki jubileumán. Május 10-én a püspöki kar határozata folytán az ország mieden templomában ünnepélyes hálaadó sztntmisét tartanak XII. Pius pápa püspökké szentelésének 25. évfordulója alkalmából- Az egri fő székesegyházban is ünnepi istentisztelet lesz ebből az alkalomból s hivatalosak lesznek a hatóságok, testületek és társadalmi egyesületek. A meghívókat a napokban bocsátja ki a plébániahivatal.

— A Baross Szövetség és Egri Kereskedők Egyesülete taggyűlése. A Baross Szövetség egri csoportja és az Egri Kér. Egyesülete kedden este 20 órakor tartja meg a szokásos tagértekezletét. Az értekezleten dr. Lénárt János keresk. középiskolai igazgató tart előadást „A kereskedői utánpótlás“ címmel. Tekintettel a tárgy érdekességére, a rendezőség & tagoknak minél nagyobb számmal és pontos időben való megjelenését kéri.

— A szarvasmarhák felvuvó- dásáuak kérdése. Magyarország állattenyésztésének évente jelentős kára származik abból, hogy a felfúvódott szarvasmarhak megmentéséhez használt u. u. trokár nem áll a pásztorok rendelkezésére, vagy annak megfelelő használatában nem jártasak. A miskolci Gazdakamara a pásztoroknak trokárrai való ellátását kéró múlt évi javaslatát most t zzal egészítette ki, hogy a gazdaközönség nagy tömegeit vonzó álla! kiállításokon és díjazásokon a kirendelt állatorvos gyakorlatilag is mutassa be a trokár alkalmazását. Az állatgondozókat és pásztorokat utasítani kellene e gyakorlati bemutatókon való megjelenésre és alapos oktatást kellene nyújtani arról is. hogy miként lehet megakadályozni az állatok felfúvódását.

— 215 német színházi vállalkozás Németországban. Hivatalos német adatok szerint a legutóbbi téli idényben Nagynémetor- szágban 215 színházi vállalkozás működött összesen 350 színházban. A német színházak férőhelyeinek száma — csak az ülőhelyeket számítva — ma már eléri a 328.000 et. A színházak személyzetének száma az 1941—42 évi téli idényben41269 volt. Az első háborús télen a német színházak még csak 38.330 alkalmazottat foglalkoztattak. Az 1932—33 évi játékidény óta a német színházak alkalmazottainak száma közel megkétszereződött. E számokhoz járul még a jelenleg építés alatt álló 16 német színház, továbbá a cseh-morva védnökség színházai 14.500 ülőhellyel és 1745 főnyi személyzettel.

r

Arpádházi Boldog Margit emlékét idézték az egyházközség közgyűlésén