Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-04 / 71. szám

V MJger, LÍ1L évfolyam, 71, szám. A R fi ö FILLÉR ❖ Hétfő + Trianon 23, 1942, május 4 ELŐFIZETÉSI Dili ®§g hónapra 1 pengő SO f, 7| évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi Hétköznap 8 fillér, r «sárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉGI Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomds Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Vírginio Gagda a háború legkeményebb szakaszáréi és az áj hadműveletek általános feltételeiről írt nagg figgelmet keltő cikket a Giornale d’Italia c. olasz újságban A salzburgi találkozó — írja Vir- ginio Gayda a Giornale d’Italiá-ban — mégjobban megerősítette Olasz­ország és Németország szilárd együvétartozásáfc. Mindenki megér­tette, hogy a háború keményebb szakaszát jelenti, amelyben ez az együvétartozás még az eddiginél is nagyobb mértékben fog megnyilvá­nulni. Ne fáradjunk azzal, hogy talál­gatjuk, vájjon mik lesznek ezek az újabb hadműveletek, amelyek nagy­számú célpontot fognak érinteni, mert ez katonai titok. Azt azonban megmondhatjuk, mik az általános feltételei ennek a nagyszabású mér­kőzésnek. 1. A tengely és Japán eltökélte, hogy a teljes győzelemig folytatja a küzd ímet. 2. A tengelyhatalmak mérhetet­len ember- és hadianyaggal és vi­rágzó hadiiparral rendelkeznek. 3. A tengelyhatalmak kedvükre irányíthatják el gyorsan ember- és hadianyagukat a kívánt harcikör­zetbe, a két tengelyhatalom számá­ra már csak egyetlenegy arcvonal létezik. 4. A tengelyhatalmak belső arc­vonala szilárdabb, mint valaha. 5. A két tengelyhatalom össze­fogása tökéletes nemcsak katonai téren, hanem politikai vonatkozás­ban is. A salzburgi találkozó — írja Gayda befejezőül — egyúttal arra is alkalmul szolgált, hogy minden­nél jobban rácáfoljon olyan ellen­séges szellemű izzadmányokra, mint például az állítólagos olasz-német széthúzásról koholt hírek, valamint a nem kevésbbé képtelen állításra, hogy Olaszország különbékét kíván kötni. 1,246335 pengő költséggel indul Heues utírmegye közjóléti teuékenysége 194Z-ben Heves vármegye alispánja félévi jelentésében a következőket írja a megye közjóléti tevékenységéről: A vármegye támogatásra szoruló néprétegének megsegítése az elmúlt félévben is nagy lépéssel haladt előre. A munka, a téli időszakra való tekintettel, két részre oszlott. Az egyik része képezte a juttatá­sok vagy kölcsönök folyósítását, a másik pedig a vármegye szociális munkájában résztvevő munkaerők fo­kozottabb bekapcsolására vagyis a szervezési munkára terjedt ki. Ez év február 1 tői a vármegye- háza épületében a Közjóléti Szö­vetkezet megkezdte munkáját. A Szövetkezet igazgatójának dr. vitéz Lénárd Béla hatvani jegyzőt jelöl­tem ki. A szociális gondozói teendők vég­zésére a belügyminiszter úr jóvol­tából ideiglenes minőségben 5 ki­segítő gondozó alkalmazása vált le­hetővé. A gondozók a járások szék­helyein működésüket megkezdték. Ugyancsak ezen munkakör kimélyí­tését szolgálja az Országos Szociá­lis Felügyelőség intézkedése, mely szerint a vármegye területén mű­ködő egészségügyi védőnők nagy részét a szociális adatgyűjtés mun­kájával megbízta. Ennek alapján a vármegye területén 21 védőnő 52 községben kapott megbízást szociá­lis gondozói teendők ellátására. Ugyancsak ezen munkakör ki­építését szolgálta a február 16-tól 18-ig megtartott szociális tanfolyam is, ahol a védőnők, óvónők, szociális gondozók, valamint a szociális munka­körben működő egyesületek kikül­döttei kaptak megfelelő tájékoztatót a helyes szociális tevékenységre vonatkozólag. A védőnők és a szociális gondo­zók alapos környezettanulmányozás alapján megkezdték a támogatásra szoruló családok összeírását. Ezideig 2256 darab környezettanulmányt készítettek el. A céltudatos szociális munkát kívánja előmozdítani az a tevékeny­ség is, amely a községek idevonat­kozó adatainak összegyűjtését ered­ményezi. Ez a szociálpolitikai adat­gyűjtés a közel jövőben már befe­jezést nyer. A juttatások során az Országos Nép- és Családvédelmi Alap épít­kezésével [párhuzamosan háztataro­zásra vagy épülő házak befejezésére 15 esetben nyújtottam kölcsönt 10210 pengő összegben. Az 1942. évi házépítések céljára Hatvan, Erdőtelek, Egerszalók, He­ves, Kál, Gyöngyöspata és Tiszafüred községekben sikerült házhelyeket biztosítani. A sokgyermekes családoknak haszonállattal való ellátását is folytattam. Az év folyamán 61 tehenet, 19 darab anyakocát, 3 darab lovat és 11 darab kecskét osztottam ki. A múlt év folyamán megkezdett, de a rendkívüli viszonyok között csak ez év folyamán befejezhető lakóházak kertjeinek gyümölcsfával való ellátása céljából eddig 600 db gyümölcsfát osztattam ki Erdőtelek községben. Az ár- és belvízkárt szenvedett háztulajdonosok részére az utolsó félévben 171 esetben nyújtottam kölcsönt vagy segélyt, az összedön- tött vagy lakhatatlanná vált lakó­házaik újjáépítésére, vagy tatarozá­sára. így az előző félévben 183 esetben folyósított árvízkölcsönök és segélyekkel együtt 354 esetben volt alkalmam egészséges helyen épült, szilárd (kő vagy beton) alappal és szigeteléssel ellátott házak építését előmozdítani. A szegénysorsü iskolásgyerme­A kereskedelmi miniszter leiratot intézett a másodfokú iparhatóság­hoz, a ki nem jelölt kereskedők te­vékenységének ellenőrzése érdeké­ben. Tudomására hozták a minisz­ternek, hogy egyes cipőkereskedők, akiket bőrtalpú cipők árusítására nem jelöltek ki, s így azokkal jog­szerűen nem kereskedhetnek, divat­áruk forgalombahozatalára rendez­kednek be, annak ellenére, hogy az erre jogosító iparigazolványuk már megszűnt, ha egy évet meghaladó időig nem gyakorolták. Felhívja ez a rendelet az ipar­hatóságok figyelmét arra, hogy amennyiben ilyen visszaélésről tu­domást szerez az iparhatóság, azon­nal vonja be a megszűnt jogosít­ványt, illetőleg ha csak az ipar­jogosítvány egy részének hatálya szűnt meg, azt megfelelően záradé­kék téli felruházására 59 község­ben 10350 P segélyt folyósítottam. Az egyenkénti gyors segélyezések­re 262 esetben 8132 P-t utaltam ki. Az elmúlt tél szociális szempont­ból egyébként várakozáson felül telt el és kirívó esetek nem fordul­tak elő. Az 1942. évi munkaterv elkészült és azt jóváhagyás végett az Orszá­gos Szociális Felügyelőséghez ter­jesztettem fel. A munkatervbe ház­hely szerzésére 150.000 P, az 1941. évben megkezdett házak befejezé­sére 90.000 P, házépítésre 600.000 P, háztatarozásra 10.000 P, bérlő szövetkezetek létesítésére 192.000 P, gazdasági felszerelések beszer­zésére 20.000 P, állatjuttatásra 70.000 P, kisállatok juttatására 3000 P, takarmány beszerzésére 2000 P, kiskertekre 1000 P, gyü­mölcsösök létesítésére 3000 P, házi­ipar fejlesztésére 10000 P, kisipari kölcsönökre 5000 P, kiskereskedelmi kölcsönökre 5000 P, házassági köl­csönökre 54000 P és különféle köl­csönökre 3355 P van előirányozva. Nyári napközi otthonokra 40000 P, háziipari tanfolyamokra 1500 P és főzőtanfolyamokra 1500 P vétetett fel. A költségvetés jóváhagyást nyert, az építkezések biztosítására és ál­talában a munkaprogramm végrehaj­tására az előkészületeket megtet­tem. kolja. A jogosulatlan iparűző ellen pedig a kihágási eljárást haladék­talanul indítsa meg. A rendelet közli az iparhatósá­gok tájékoztatásául azoknak az árú­cikkeknek jegyzékét is, amelyekkel csak kijelölt kereskedők keresked­hetnek. Ez a jegyzők tizenegy áru­cikket sorol fel: textilanyagokat, bőrtalpú lábbelit, talpbőrt, szenet, tűzifát, cukrot, petróleumot, mosó­szappant, hízósertést, tojást, lisztet és gabonát. A körzeti nagykereskedők kijelö­lése után másnak nem szabad tex­tilnagykereskedést folytatni. A ki nem jelölt textilnagykereskedőknek 1941. augusztus 21-ig leltárt kel­lett készíteniük és az ebbe felvett árukat a nagykereskedőknek átad­niuk. A bőrtalpú lábbelik árusítását A ki nem jelölt kereskedők ellenőrzésére rendeletet adtak ki az iparhatóságoknak

Next

/
Thumbnails
Contents