Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-05-02 / 70. szám

a b a 12 FILLÉR Eger, Lili, évfolyam., 70, szám, ♦ Szombat ♦ Trianon 23, 1942. május 2 ELŐFIZETÉSI DÍJ i $ggg hónapra 1 pmgő m f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egge« szám; fcétkóznap 8 fillér, v*8ársap 12 fillér. POLITIKAI LAP, »EQJSLfiniR SBTENKÉMT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KIÄD0HIVÄTKL: Szent János-Ngomdífe. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.531*. Hivatalos jelentés a salzburgi találkozó határozatairól A Führer és a Dacé április 29-én és 30-án találkozott Salzburgban. A két kormányfő megbeszéléseit a két nép vezetői szoros barátságá­nak és megbonthatatlan fegyver- barátságának szelleme hatotta át. A megbeszéléseken megállapították, hogy a két szövetséges felfogása tökéletesen fedi egymást a tengely- hatalmak elsöprő győzelmei által teremtett helyzet és a két nemzet további hadviselése tekintetében politikai és katonai téren egyaránt. A tárgyalásokon ismételten kifeje­zésre jutott Németország, Olasz­ország és szövetségeseinek az a ke­mény elhatározása, hogy a végső győzelmet biztosítják minden ren­delkezésükre álló hatalmi eszközzel. A politikai megbeszéléseken részt- vett Eibbentrop birodalmi külügy­miniszter és Ciauo gróf olasz külügy­miniszter. A tengely két külügymi­niszterének a találkozó ajkaimul szolgált arra, hogy megbeszélje egymással az időszerű külpolitikai kérdéseket. A katonai megbeszéléseken német részről Keitel vezértábornagy, a véderő főparancsnokának főnöke, olasz részről pedig Cavailero gróf vezérezredes, az olasz hadsereg ve­zérkari főnöke vett részt. Mackensen római német nagy­követ és Dino Alfieri berlini olasz nagykövet ugyancsak résztvett a találkozáson. (MTI) Vasárnap délelőtt foglalkozik a multévi számadásokkal az egyházközség képviselőtestülete Eger, május 2. Az egri róm. kát. egyházközségi képviselőtestület május 3 án, vasár­nap, délelőtt 11 órakor, a szent­ferencrendiek katakomba - termében gyűlést tart. A gyűlés tárgysorozatán az 1941. évi számadások szerepelnek. A termelés zarartalanságánais biztosítása a gazoakamara munkás szakosztályának értekezletén Órabérrendszer bevezetését kívánják a mező- gazdasági munkánál — Vegyék igénybe a kihasz­nálatlan állati és gépi munkaerőt A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara munkás szakosztálya tag­értekezletet tartott Szatmáry Já­nos (Gyöngyös) szakosztályelnök el­nöklésével. Az értekezlet a terme­lés zavartalanságának feltételeit tárgyalta meg Kulin István kama­rai igazgató előterjesztései alapján. A kamarai igazgató előterjeszté­sében hivatkozva az OMGE-ben tartott előadására, hangoztatta an­nak a fontosságát, hogy a belső front harcának győzelmes kitartása érdekében a magyar mezőgazdasági munkásság minden tagjának tudása és munkája javát kell szolgálatba állítania. Szükségesnek tartja, hogy a termelvények árát úgy szabá­lyozzák, hogy a gazda megfelelő bért fizethessen munkásainak. A munkabéreket az árindex figyelem- bevételével a munkaadókkal össz­hangban állapítsák meg, még pedig órabér rendszer alapján. Ez nem jelentené a munkaidő megrövidíté­sét s munkavállalóra és munka­adóra egyaránt előnyös. Csank Benkő Béla, Kovács Ist­ván, Szatmáry János és Duke Ödön hozzászólásai után Kulin István igazgató a mezőgazdasági munka­erő biztosítását célzó előterjesztését fejtegette, hangoztatva annak a szükségét, hogy az itthon levő em­berek, motorikus és állati munka­erők tökéletesen kihasználtassanak. Meg kell szervezni a talajművelő eszközök éjjel-nappali munkáját, úgy persze, hogy az éjjeli munkát job­ban díjazzák. Lehetővé kell tenni a kihasználatlan állati és gépi mun­kaerők megfelelő ellenszolgáltatás fejében való igénybevételét. — A szakmunkákat szüneteltessék olyan­kor, amikor a mezőgazdaságnak égető szüksége van a munkaerőkre. Ezután a mezőgazdasági mun­kásság nagyobb kenyér, zsír, sza­lonna, rizs és cukor fejadagjainak szükségét állapították meg. Végül egyöntetű helyesléssel csatlakoztak Kulin István kamarai igazgató ama véleményéhez, hogy az állattenyész­tésben annyira nélkülözhetetlen ár­paszükséglet kielégítése érdekében szükséges a sör- és malátagyártás beszüntetése, de legalább is korlá­tozása. Kiosztották o második negyedéire a petróleumjegyeket A közellátási hivatal a második negyedévre szóló petróleumjegyeket április végén már kézbesítette. Szel­vényes petróleumjegyeket csakis olyan háztartások kaptak, akiknél a villany nincs bevezetve. Lakáson­ként május hóra az első két szel- •vényre 8 deciliter petróleumot szol­gáltatnak ki. Mivel a péti óleum - mennyiség szfikreszabott, ezért mindenkinek ajánlja a hivatal, hogy a mostani nyári járandóságaiból takarítson meg télire petróleumot, hogy télen világítás nélkül ne maradjon. Pincevilágításra a II. negyed­évben nem ad ki a hivatal szelvé­nyes petróleumjegyet. Istállóra, amennyiben oda villany nincs bevezetve, és akár ló vagy tehén tartózkodik abban, a szel­vényes jegyet a hivatal kiadja. A ciszterci rend uycicszázévcs Jubileuma alkalmából elhelyezték Szvorényl József és Maczky Valér ufciielző emléktábláját Eger, május 2. A magyar tudományos élet és nemzeti nevelés egyik legnagyobb büszkesége, a ciszterci rend az idea ünnepli nyolcszázadik évét annak, hogy Magyarországon megkezdte működését és a gazdasági s szellemi művelődés ugartörő munkájába kap­csolódott. A rend és tagjai azóta egybeforrtak a magyarsággal és ott világítottak minden időbon a nem­zet legjobbjai között s most, a ju­bileumi évben mindenütt ünneplő lélekkel veszik őket körül, ahol munkájuk áldását érezhették a tör­ténelem folyamán. Zircen a napokban zajlott le a rend családi melegségű ünnepe, Egerben az ünneplés előkészítésére a Ciszterci Diákszövetség külön bi­zottságot alakított, amely meg­kezdte tanácskozásait az ünnepsé­gek méltó keretek között való meg­rendezésére. A zirci ünneppel egyidejűleg két névadó táblát helyeztek el Egeiben éspedig a Maczki Valér-utca és a Szvorényi-utca első házán, hogy a magyar művelődés két kiemelkedő egri ciszterci egyéniségének méltó emléket állítsanak. A névadó emlék­táblák mozgalma, mint ismeretes, annakidején a Gárdonyi Társaságból indult ki s a Társaság helyeztette el első ízben Werner Adolf néhai zirci apát tábláját a róla elnevezett utca első házán. A mozgalom most újabb művészi becsű táblákkal gaz­dagította a város szépségét, Hevesy Sándor városi mérnök ízléses barokk tervezésében és Minárovics József kőfaragó gondos kivitelezésében. A táblákat elhelyezésük után a rend koszorúval díszítette fel a zirci emlékünnep alkalmából. Szvorényi József 1816-ban Sátán (Borsod vm.) született, elemi isko­láit otthon, gimnáziumi tanulmányait, az egri ciszterci rendi főgimnázium­ban végezte. Mint harmadéves bit­tudományi hallgató lépett be a cisz­terci rendbe. Székesfehérvárott szen­telték pappá 1840-ben. Itt kezdte tanári pályafutását. 1846-ban a Ma­gyar Tudományos Akadémia leve­lező tagjává választotta. Apátja 1849-ben Egerbe helyezte tanárnak; itt tanárkodott 1854-ig. Ekkor mint az akadémia által a magyar-német műszótár szerkesztésére kiküldött bizottság egyik tagja, Pestre költö­zött, majd a szótár befejeztével 1856-ban újra visszatért Egerbe. Áldásos tanári munkáját itt végezte 1866-ig, mikor is a rend feje egri igazgatóvá és perjellé nevezte ki. A király 1886-ban a Ferenc József- rend lovagkeresztjével tüntette ki; a Magyar Tudományos Akadémia ugyan ezen évben választotta tisz­teleti tagjává. 1892-ben főigazgatói címmel tűntették ki. Meghalt 1892- ben. Emlékét a ciszterci rend egri Szent Bernát gimnáziumában emlék­tábla őrzi, s most a gimnázium if­júsága a róla elnevezett utca táb­lával való megjelölésével akarja le-_ róni a nyilvánosság előtt is kegye

Next

/
Thumbnails
Contents