Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-04-11 / 58. szám

- , ■ Á H A 12 FILLÉR Eger, Lili. évfolyam, 58, szám. ♦ Szombat # Trianon 23, 1942. április 11 ILŐFIZBTÉSI Difi S0g hónapra 1 pengő §0 f, 1/i évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZEB SZERKESZTŐSÉGI Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓ HIV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Lovasnemzetbő! ropttlőnemzet Feltámadás ünnepe előtt hangzott el a kormányzóhelyettesnek a ma­gyar ifjúsághoz intézett felhívása, de úgy érezzük, hogy ezekre a hívó szavakia most az ünnepek után, a munka szürke hétköznapjain is visz- sza kell térnünk. A pilótapálya fér­fias szépségét és ennek a pályának nagy nemzeti fontosságát tárta a fel­hívás a magyar ifjúság elé és lelkes hangú toborzó volt abba a magyar csapattestbe való jelent­kezésre, amely a technika haladása következtében már elszakadt a rög­től és a magasságos kék azúrban acélszárnyakon repülve védi a hazát. Lovasnemzetból repülőnemzetté kell fejlődnünk. Valóban ezt kívánja ma tőlünk a haladó idők parancsoló szava. És ezt a szót mindig meg­értette, annak mindig engedelmes­kedni is tudott a magyar, mert ha­ladni akart és tudott is a korral. Hogy a rögtől a fellegekig emel­kedjünk, hogy lovasnemzetből repülő­nemzet legyünk, tulajdonképpen alig más, mint természetes haladás az ősi katonai erények útján és valóra- váltása azoknak a merész álmoknak, amelyeket már pogány őseink ál­modtak, akik Szél isten paripáját vallották saját harciparipáik ősének és égtek a vágytól, hogy ezek a paripák egyszer szárnyrakelve el­szakadjanak a föld porától és fel­emelkedjenek a fellegekig. Ezért ne­vezték paripáikat olyan nevekkel, amelyek összefüggésben vannak a magassággal, a repüléssel, a fel­legek közt való szállással, ezért hívták lovaikat Szellőnek, Rárónak, Fecskének, stb. Ez az atavisztikus vágy csillan ki Csaba királyfi- is­mert legendájából, akinek szárnyas lovasai a Hadak Útján száguldanak, ezért szólnak az ősi magyar regék csodás táltosokról, akik megnyer- gelték a szálló fellegeket. Nem új magyar katonai erényeket kíván fiainktól a felhívás. Csak új területekre mutat, ahol ezek az ősi katonai erények érvényesülhetnek. Érvényesülhetnek pedig a fellegek hazájában, ott, ahol nincs akadály, nincs hegy, nincs völgy, nincs folyó, csak a végtelen mindenség és nincs szükség másra, mint a férfi bátor­ságára és tudására. Szánjatok fel hát magyar ifjak erős lélekkel, bizakodó hittel, töké­letes technikai felkészültséggel a levegő modern gépeire s vegyétek birtokotokba és védj étek meg a magyar hsza régi területét. Új idők, új eszmények, új modern gépi vívmányok hívnak benneteket magyar ifjak s a haza nem kíván többet tőletek a levegőben, mint Heves vármegye törvényhatósági bizottsága április 15-én, szerdán délelőtt féltizenegy órai kezdettel tartja tavaszi közgyűlését. A vár­megye közéletének nagy eseménye a tavaszi közgyűlés. Itt kerül sorra a vármegyei tiszti ^főügyészi állás betöltése. Az őszi közgyűlésen már megtörtént; a főügyész - választás, fellebbezés folytán azonban a köz- igazgatási bíróság semmisnek mon­dotta ki az eredményt, mert nem alkalmazták a törvényben előírt titkos szavazást, hanem közfelki­áltás alapján hirdették ki a hatá­rozatot. A mostani közgyűlésen, a köz- igazgatási bíróság ítéletének ren­amit az ősök tettek katonai vitéz­ség terén az ezeréves magyar föld véde!mében. — Vitézség, bátorság, hősiesség — ez legyen a jelszavatok! delkezése szerint, csak a szavazást ejtik meg. Nem kellett tehát most pályázatot meghirdetni a tiszti fő­ügyészi állásra, még jelölést sem végeznek ezen a közgyűlésen, mert a közigazgatási bíróság a szavazá­sig jóváhagyta az egész választási aktust, s kizárólag azért semmisí­tette meg az eredményt, mert nem az előírt titkos szavazást alkal­mazták. A helyzet tehát az, hogy a szer­dai közgyűlésen a választási eljá­rást a szavazástól kezdve folytat­ják, de új jelölt már nem jöhet szó­ba, mert az őszi választáson meg­ejtett jelölés alapján folyik a sza­vazatok leadása két jelöltre. A bizottság az előadó javaslatára felkérte Kriston Endre püspököt, Frindt Jenő és dr. Kiss István bi­zottsági tagokat a kérdés végleges megoldására. Nagy sikerrel járt a sorkosztolási akció Örömmel jelentette az előadó a szegények számára indított sorkosz- tolási akció eredményét. Annakide­jén e nehéznek látszó kérdés nem várt módon nyert megoldást A ne­héz idők ellenére 317 család vál­lalta természetbeni ebéd kiadását a szegények részére hetenként egy­szer és 178 család pénzben váltotta meg az étkeztetést havi 2 P-vel. Átlag havi 800 pengőt jelentett a Norma bevételénél az étkeztetés. Igen nagy szolgálatot vállalt ez­zel a társadalom, s ismét beigazolt- nak látszik, hogy szívesen teszi ma­gáévá az Egri Norma célkitűzé­seit. A legtöbb helyen megszerették a házhoz kiadott szegényt, sót ma is van 72 család ahol tovább adják rendszeresen az ebédet, bár ezt csak március 1-ig kérte a bizottság. Mély hálával és köszönettel vette tudomásul a bizottság a jelentésnek ezt a részét. A rendkívüli viszonyok okozta áremelkedések miatt különböző in­dítványokat tett ezután az előadó: Ajánlatos lenne a vármegye fő­ispán’ és alispánjánál nagyobb ösz- szegű támogatást kérni, rendkívüli segélyként, esetleg a belügyminisz­tériumtól, mint 1938-ban. Tíz hold föld bérlése volna szükséges, hogy a mai beszerzési nehézségeket meg­előzhessék. A szegények ellátását nagyban könnyíti a konyhakert, hiszen még az eddig kapott 2 — 3 hold termése is nagy könnyebbséget jelentett. A napi gondok látszólagos meg­könnyítésére az intéző bizottság en­gedélyt adott egy újabb 5000 pen­gős kölcsön felvételére az Egyház- megyei Takaréktól. A múlt évben hasonló célra felvett 3000 pengőt már visszafizette a Norma. A begyűjtött összeg a gondozott szegények részére még fedezné a legszükségesebb kiadásokat, de a többgyermekes családok támogatása emészt fel tekintélyes összeget a társadalom adományaiból, mert az erre rendelt ínségakció keretei elég­telenek. A Nép- és Családvédelmi Alap­ból csak egzisztenciális segélyek fo- lyósíthatók s ezt kevesen merik További szervező mun&ára van szükség a szegénygondozás bevételeinek emelése céliából Átlag havi 700 pengőt jelentett a sorkosztolás sikere — 495 család vállalt sorkosztost a tél folyamán Az egri szegénygondozás intéző- bizottsága csütörtökön tartotta leg­utóbbi gyűlését, Kriston Endre püs pök elnökletével. Frank Tivadar v. főjegyző, előadó rámutatott arra, hogy még mindig anyagi nehézségekkel kell küzdenie a bizottságnak. Napról-napra sú­lyosabb kérdések elé kerül az egri szegénygondozás és éppen ezért fon­tos intézkedésekre van szükség. Az 1941. évi kimutatás szerint További szervezés szükséges A tisztviselő társadalom kevés kivétellel megértette a cél fontos­ságát, a hivatalfőnököknél tehát nem volt eredménytelen a felhívás. A földmíves társadalom megmoz­dulását dr. Angyal Lajos negyed­mesteri testületi főtitkár javaslata alapján, a negyedmesteri testület női szervezete fogja ez évben meg­oldani, csak alkalmas időt várnak a meginduláshoz a vezetők, Ringel­az intézőbizottság munkája ugyan meghozta a társadalom áldozatkész­ségének növelését,! mert a múlt évi bevétel készpénzben 77.777 pengő volt az előző évi 75.691 pengővel szemben, tehát 2.086 pengővel volt több a gyűjtés eredménye, az ár­emelkedésekkel azonban ez az ősz- szeg nincs arányban s ha a mini­mális létszükségletet is kívánjuk nyújtani szegényeinknek, a bevéte­lek erős emelkedését kell elérnünk. hann Béláné és Császty Gyula bi­zottsági tagok. A kereskedők, iparosok (kivéve a henteseket), a magántisztviselők és nyugdíjasok, továbbá a dohánygyár munkásainak a beszervezése mutat­kozik még szükségesnek. Remélhe­tő, hogy a dohánygyár vezetésében beállott személyi változás mellett beszervezhető most ott a munkás­ság. 5zerótín uúlaszt tiszti főügyészt Heues uármegye töruényhatósdgi bizottsága A jelölésig bezáróan jóváhagyta a válaztást a közigazgatási bíróság — Csak a titkos szavazást kell megejteni a két jelölt között

Next

/
Thumbnails
Contents