Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-28 / 50. szám
Iba 12 FILLÉR Eger, L11L évfolyam, 50, szám, ♦ Szombat ❖ Trianon 23, 1942. március 28 ELŐFIZETÉSI DÍJ i «gg hónapra 1 pengő «0 f, 7* évre 4 P, félévre 8 P Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KIJIDÓ HIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 541558. Egy lélekre 37 pengő ZO fillér aőó esik éuente Heues udrmegyében Az országos átlagon alul van a megye közönségének adóterhe — Az országos átlag 49 pengő 3 fillér — A hevesmegyei adózás multévi többletének keletkezése Dr. Hodonszkg Géza m. kir. pénzügy igazgató nagg figyelmet keltő jelentése Eger, március 28. Dr. Hodonszky Géza m. kir. pénzügyigazgató legutóbbi jelentése igen figyelemre méltó adatokkal számol be Heves megye múlt évi nagy adótöbbletének keletkezéséről, s a megye egyes adónemeinek átlagáról, ösz- szehasonlítva más vidékek átlagával. A jelentés e részlete így szól: — Az adóreform életbelépését megelőző 1940. évben Heves vármegye együttesen kezelt közadó helyesbített előírása 10,477.425 pengőt tett ki. Az adóreformot követő első, vagyis az 1941. évben a vármegye folyó évi előírása 12,094.071 pengő. Az adóterhelési többlet ezek szerint 1,616.650 pengőt, vagyis kereken 1,600.000 pengőt tesz ki. Az adótöbblet három tényezőből adatott. Egyrészt az adóreform előtti adóterhek arányosabb elosztásából keletkezett, amit úgy értem el, hogy egyes konjunkturális jövedelmek vonattak adó alá fokozottabb mérvben és még úgy, hogy az adóterheket arányosítottam, vagyis a gyengébb vállakról az erősebb vál- lakra iparkodtam áthelyezni. Másrészt azokból az új adónemekből keletkezett, amelyeket a pénzügyi kormányzat által a háborús terhek fedezésének céljára 1941. évben életrehívott új törvények folytán kellett kivetni. Harmadsorban pedig a közületek költségvetéseinek emelkedése folytán ezzel járó helyhatósági szervek és egyéb intézmények javára szedett különböző közszolgáltatások emelkedéséből állott elő, mert a vármegye községeiben a községi pótadó kivetési kulcsa általánosságban 10 %-kal, a vármegyei pótadó kulcsa 2 %-kal, az útadó kulcsa ugyancsak 2 %-kal, a kereskedelmi és iparkamarai illeték kulcs 1 %• kai emelkedett. Az adótöbblet a következők szerint részletezhető: 1. Adóterhek arányosításából 405 934 P. 2. Az új adónemek gyanánt jelentkező a) hadfelszerelési adóból 544.973 P, b) nép- és családvédelmi pótadóból 328.043 P. 3. Közületek bevételét jelentő adókból 221.050 P. Bár az adómegterhelés kétségkívül súlyos, mégis megnyugvással merem állítani, hogy a most ismertetett terhelési többlettel együtt a kereken 12,100.000 pengőt kitevő évi adómegterhelés »z országos átlagon alul [van, következésképpen nem túlzott méretű. Ezt igazolom a következőkkel: A legutolsó, vagyis az 1939. évi adóstatisztika adatai szerint a visszatért felvidéki és visszacsatolt kárpátaljai területeket is magábafog- laló Magyarország együttesen kezelt közadótartozásának évi előírása 532,282.000 pengő volt. Ezt az adóterhet szembeállítva a 10,856.418 lélekszámúm], a fejen kinti megterhelés országos viszonylatban 49 P 03 fillér. A területileg gyarapodott Magyarország minden egyes lakosa tehát 49 P 03 fillér adóterhet visel. Heves vármegyében az együttesen kezelt közadó évi előírása 12,094.071 pengőt tesz ki. A legutóbbi nép- számlálás adatai szerint a vármegye lakosainak száma 325.654. Egy lélekre eső megterhelés 37 pengő 20 fillér. Heves vármegye minden lakosa tehát 11 P 83 fillérrel kevesebb adót visel az országos terhelési átlagnál. A föld adózása Az 1939. évi területileg gyarapodott Magyarország gazdasági művelhető területe 20,220.159 kát. hold. Az egy holdra eső átlagos adóteher tehát 26 P 32 fillér. Heves vármegye gazdaságilag művelhető területe 617.916 kát. hold, következéskép az egy holdra eső átlagos megterhelés 19 P 59 fillér. Heves vármegye gazdaságilag művelhető területének minden egyes holdja tehát 6 P 73 fillérrel kevesebb adóterhet visel, az egy holdra eső országos átlagos adótehernél. Az országos átlagnak a vármegyei átlaggal való összehasonlításánál rá kell mutatnom arra a körülményre, hogy amig az országos átlag kiszámításánál egyéb feldolgozott anyag hiányában az 1939. évi, vagyis a nem egészen háborús állapotban élő állam adókövetelése szolgált alapul, addig a hevesvármegyei átlag kiszámításánál az 1941. évi, tehát már a fokozott mérvben kivetett adókövetelés vétetett a kiszámítás alapjául, amely utóbbi körülmény Heves vármegyének akár a fej-, akár pedig a holdankénti átlagát számottevően csökkenti. Abból a célból, hogy állításomat nemcsak országos, hanem több vármegyei átlaggal történt összehasonlítás útján is bizonyíthassam, jelentem, hogy az 1939. évi adőstatisz- tikából vett azonos adatok szerint Borsod-megyében az egy holdra eső adóteher 19 P 46 fillér, az egy lélekre eső adóteher 32 P 29 fillér, Szolnokmegyében az egy holdra eső adóteher 17 P 73 fillér, az egy lélekre eső adóteher 35 P 36 fillér. Az Egri Hangya Szövetkezet Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén tartotta huszonöt éves jubileumi közgyűlését. Ezúttal először rendezték meg a közgyűlést a Szövetkezet székházában, hogy ezzel is kifejezésre juttassák az Egri Hangya fejlődését és az ünnepi alkalomból az ízlésesen feldíszített divatáru üzlet szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Megkapó volt az a megbecsülés, amelyben a város közönsége részesítette a jubiláló szövetkezetét a jubileum alkalmából. A vármegye és a város hivatalos és társadalmi életének vezető tényezői, a legelsőkkel élükön jelentek meg, hogy megmutassák rokonszenvüket és együttérzésüket a hosszú, küzdelmes és eredményes munkára visszatekintő szövetkezet iránt, s a közönség körében örömmel lehetett látni azokat, akik a megindítás munkájában résztvettek s a szövetkezeti gondolat iránti érdeklődést fölkeltették, az ellenállás és megerősödés hasznos tényezőit oltva be ezzel a keresztény kereskedelmi életbe. Az ünnepi hangulatban Meyer Béla prépost, kanonok, gazdasági főtanácsos, a szövetkezet elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Értékes szavakkal mutatott rá a szövetkezetek fontosságára. Szövetkezeti munka nélkül el sem képzelhető az ország helyzetének javulása. A szövetkezeti bolt nem üzleti eszköz, Hajdumegyében ez egy holdra eső adóteher 24 P 09 fillér, egy lélekre eső adóteher 42 P 13 fillér, Nógrádmegyében az egy holdra eső adóteher 15 P 29 fillér, az egy lélekre eső adóteher 30 P 41 fillér és Zemplénmegyében az egy holdra eső adóteher 15 P 08 fillér, míg egy lélekre eső adóteher 28 P 92 fillér. Ha tehát figyelembe veszem, hogy Hevesvármegyében azonos esztendők összehasonlítása mellett az egy holdra eső adóteher 14 P 68 fillér, az egy lélekre eső adóteher pedig 27 P 85 fillér, akkor megállapíthatom, hogy a Hevesvármegyét környező szomszéd vármegyék közül valamennyi vármegye átlagos holdan- kinti és átlagos fejenkénti megterhelése nagyobb, mint Hevesvármegyéé. ahol az egyéni haszon elve a döntő tényező, hanem egy új világot jelentő központ, amely összefogja a kis erőket s belőle a keresztény gazdasági erkölcs sugárzik. Ilyen értelemben a szövetkezetek nemcsak az üzleti életre gyakorolnak áldásos hatást, hanem a gazdasági és kulturális életnek is hasznos erőforrásaivá válnak. így lehet megérteni, hogy a szövetkezeti mozgalom megindulásának négy és fél évtizede óta a szövetkezetek az ország gazdasági életének legerősebb tényezői lettek. A szövetkezeti gondolat virágzó fáján ezelőtt negyed évszázaddal bontott életet az Egri Hangya Szövetkezet és ma hálával kell fordulni az Úristen felé, aki megáldotta a szervezők, vezetők és alkalmazottak munkáját és a város legjelentékenyebb kereskedelmi központjává fejlesztette a huszonöt év alatt a Hangya Szövetkezetei. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Hann Miklós központi cégvezető tolmácsolta meleg szavakkal a Hangya központ üdvözlését a jubiláló egri szövetkezetnek. Az Egri Hangya egyike az országos hálózat legértékesebb gyöngyszemeinek. A központ büszkén és elismeréssel tekint arra a munkára, amit itt végeznek, mert azt teljesen és győzelmesen hatja át a szövetkezeti szellem. Annakidején, a világháború vérzivatarában érezte meg Eger népe a szövetkezeti gonEger közönségének megbecsülése vette körül a negyedszázados fnbflleumát ünneplő Egri Hangya Szövetkezetét Eger, március 28.
