Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-10 / 6. szám
Eger, Lili. évfolyam, 6. szám ARA 12 FILLÉR ♦ Szombat # Trianon 23, 1942. január 10 1LŐFIZETÉSI DÍJ) igg hónapra 1 pengő SO f, V* évre 4 P, félévre 8 P Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Kedden vagy szerdán délelőtt megkezdik Egerben a kenyér- és lisztjegyek kikézbesítését Az igénylőlapok kiállítását és a jegyek kiadását a városháza nagytermében végzik az annak idején a vásárlási könyvek kiosztásánál bevált módszer szerint A magyar nép ruházkodási gondjai Minél bátrabban nézünk szembe a háborús gazdasági nehézségekkel és minél gyakrabban valósítjuk meg a háborús helyzet követelményeit a gazdasági életbeD, annál nagyobb esélyünk van arra, hogy ne csak a harctéren, hanem a belső fronton is teljes győzelmet arasson a nemzet magasabb érdeke. Győzni kell tehát az anyagcsatában is, márpedig ez igen bonyolult és nehéz feladat. A gazdasági életet pontos haditerv szerint kell átalakítani és így az ország mezőgazdaságának és iparának termelőképességét a lehető legmagasabbra fokozni. Hogy ezek nem üres szavak, azt legjobban a ruházkodás nehézségei ellen foganatosított kormányintézkedések mutatják. Békeidőben a magyar fonó- és szövőipar bővében volt minden nyersanyagnak és aszerint gyártotta cik- Y.rit, smíct szókból a lehető legtöbb hasznot szerezhette. Mi sem természetesebb, mint az, hogy a gyárak minél többféle és minél fényűzőbb cikket igyekeztek forgalomba hozni és eladni jó áron. A háborús időkben azonban több okból nincs helye a fényűzésnek. Egyrészt nincs nyersanyag, mert a világkereskedelmi forgalom megszűnt s így egyes szövőipari nyersanyagok, mint pl. a gyapjú, rendelkezésre állanak ugyan, de egyáltalán nem abban a mennyiségben, hogy a drága nyersanyagot felesle- gés cikkek gyártására lehetne pocsékolni. Végül vannak kitűnő hazai nyersanyagok, amelyekből azonban elsősorban nem fényűzési árukat, hanem tömegcikkeket lehet és kell gyártani. Az illetékes hatóságok tehát levonták a helyzetből való következtetéseket és most az egész vonalon úgy szervezik át a textilanyagok termelését, hogy az eddig termelt sokezerféle cikk helyett csak mintegy százféle cikk készüljön és az áruk 90 százaléka olyan legyen, amely a dolgozó néprétegek szükségleteit elégíti ki. Addig is pedig, amíg a háborús gazdálkodásra való átállás sikerrel befejeződik, gondoskodnak arról is, hogy fennakadás ne álljon be. Ezt a célt szolgálta a közelmúltban lezajlott és részben még ma is folyó nagyszabású népruházati akció. Mint Győrffy-Bengyel Sándor közellátási miniszter annakidején a képviselő- házbajK bejelentette, mintegy 30 millió pengő értékű népruházati cikkeket juttatnak el olcsó áron az ország minden részébe. A szétosztásra a szövetkezeti hálózatot vették igénybe. Ilyen árusítóhely közel 3000 van az országban, tehát majdnem minden második községre jut egy. A szétosztatott illetve szétosztás alatt álló textiláruk összegyűjtése, rendezése és típusok szerinti osztályozása természetesen igen nagy muukát és áldozatkészséget igényel, nemcsak az illetékes hatóságok, hanem a gyáripar részéről is. A közellátási hatóságok és a gyáripar együttműködése nagy eredményeket is hozott s így a magyar nép iu házkodása terén egyidóre sok komoly gondot sikerült elvetni. Eddig több mint kétezer községbe jutott el az áru. Ami a ruházati akcióval egybekapcsolt cipő-akcióval együttszámítva, már jóval több mint négymillió pengő értéket jelent. Ez a népruházati akció természetesen nem sokat érne, ha nem volna olcsó e'?f>f'«idh9*ó áron, b^'^éfér» hetó. A közellátási miniszter e tekintetben nemrégiben jogos büszkeséggel mondhatta, hogy 59 filléres flanelt is tud adni s az újabban napvilágot látott adatok szerint egy kész nadrágnak az ára (cérnázott anyagból, posztóáruról van szó), 6 pengő 50 fillér, és körülbelül ugyanennyibe kerül egy kész munkás zeug kabát. Duplabélésű zeug-ruba és bekecsszövetből készült bekecs prémgallér nélkül 32 pengőtől kezdve, prémgallérral pedig 48 pengőtől kapható. A készítésben és ellátásban nemcsak a gyárak, hanem az állami közüzemek is résztvesz- nek. Mint látható, a kormány igazán nagyvonalú és korszerű intézkedésekkel siet a dolgozó társadalom segítségére és gondoskodik a magyar ember ruházatáról. Természetes azonban, hogy a népruházati akciónak akkor lesz igazán sikere és akkor éri el célját, ha a társadalom maga is ügyel arra, hogy az olcsó ruházati cikkek az arra valóban rászorultaknak jussanak s így a legtávolabbi falúban is érvényesüljön a magasabb nemzeti érdeknek és a testvériségnek az a szelleme, amely az illetékes kormánykörök intézkedéseit sugalmazts. A testvéri gondoskodás valóban át kell, hogy hasson minden embert ezen a földön, mert igy tudjuk csak átküzdeni nemzetünket a nehéz időkön. A napi 25 dkg kenyérre szóló jegyet tehát mindenki megkapja az első kézbesítés alkalmából. Nem fogják azonban megkapni a rendes adagon fsitii a testi műnké sok a napi 15 dbg kenyérre szóló pótjegyet és a terhes, valamint a szülő nők, továbbá a nehéz testi munkások a napi 35 dkg kenyér vásárlására jogosító pótjegyüket. A pótjegy a rendes kenyéradag mennyiségét növeli, vagyis a pót-' jeggyel a testi munkás naponta ösz- szesen 40 dkg kenyeret, mig a terhes és szülő anya, valamint a nehéz testi munkás naponta 60 dbg kenyeret vásárolhat. E pótjegyek most azért nem hereinek kikézbesítésre, mert mind a testi munka, mind a nehéz testi munka végzését, valamint a terhességet és a szülést is igazolni Egy évvel ezelőtt jelent meg a pénzügyminiszter rendelete a kisiparosok részére nyújtandó úgynevezett tételes adókedvezményekről. A rendelet szerint az az iparos, aki az 1941. évben legfeljebb egy segédet és egy tanoncot, vagy segéd nélkül legfeljebb két tanoncot alkalmazott, kereseti adóját az 1942. évben nem az 1941. évi tényleges keresete után fizeti, hanem tételes adózási kedvezményt kap. Ennek az egy évvel ezelőtt megjelent rendeletnek tehát tulaj donképpen csak ebben az évben mutatkozik a hatása a kis iparosok adóterheinek kell. Az előbbieket a munkaadó igazolványával, az utóbbiakat orvosi bizonyítvánnyal. A közellátási hivatal csak ezen igazolványok birtokában adhatja ki w&jd S ^«jegyeket. Hogy kik tekintendők testi munkásoknak, továbbá nehéz testi munkásoknak, illetve a terhesség hányadik hónapjától és a szülés után hányadik hónapig jár a pótjegy, azt később fogjuk majd ismertetni. Egerben a kenyér- és lisztjegyeket a vásárlási könyvecskék kiosztásánál bevált módszer szerint adják ki a közellátási hivatal tisztviselői a városháza nagytermében. Kedden, vagy szerdán kezdik meg ezt a nagy munkát, amelyről előzőleg hivatalos hirdetmények útján tájékoztatják a közönséget. csökkentése tekintetében. Az előkészítéseket tehát most kell megtenni, hogy a jövő évre szóló adókivetéseknél a kedvezményt az arra igényt tartó kisiparosoknál érvényesíteni lehessen. Az ipartestületek most gyűjtik az adatokat, melyekben részletes adatokkal fel kell sorolni a tételes adókedvezményben részesítendő ipar- testületi tagokat. A névjegyzéket az ipartestületek felterjesztik az illetékes adófelügyelőségekhez. Az ipartestületek feladata egyúttal, hogy az adókérdésben hozA kisiparosok adókedvezményének előkészítése Megemlékeztünk már arról, hogy a kormányintézkedés f. év január hó 15.-től kezdődően az egész ország területére bevezette a kenyér- és lisztjegyet. Eger város közellátá*i ügyosztálya előrelátóan már a rendelet megjelenése után Dyomban megkezdte a kenyér- és lisztjegyek kézbesítési jegyzékeinek elkészítését a cukorjegyre igényjogosultak névsora szerint. A kézbesítési jegyzékek már elkészültek és még e hó 15-e előtt meg is történik a kézbesítés. Az első kézbesítés során mindenki csak az általános alapelvnek megfelelő és mindenkinek megjáró napi 25 dkg kenyérre és havi 2 kg finomlisztre szóló jegyét fogja megkapni. Az első életévét még be nem töltött gyermek csak lisztjegyet kap. Mekkora a rendes és pótjeguek értéke
