Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-23 / 47. szám
2 E G E R 1942 március 23. ben összegyűjti a város keresztény kereskedő fiatalságát és a szervezett erő hatásával segíti őket az érdekvédelem és művelődés útján. A keresztény kereskedelem nagy utánpótlási területe a KERAKTOSz egri csoportja s ezért kíséri különös figyelemmel a város közönsége az egyesület működését. De nemcsak a város társadalmának rokonszenvét szerezte meg rövid fennállása óta az egri csoport, hanem az országos központ és általában a keresztényszoeiális mozgalom is komoly figyelemmel kíséri működését. Ennek legszebb bizonyítéka, hogy a csoport közgyűlésén megjelent Tobler János v. ország- gyűlési képviselő is, a keresztár'' szociálista szervezetek kiyáio ve- zérférfia, Tomanov^ Józsefnek, a Keraktosz országos elnökének társaságában. A népes ki^yülést Kozák József elnök nyitotta meg és üdvözölte a központi vendégeket, valamint a Baross Szövetség egri csoportjának kiküldötteit, egyben hálával emlékezett meg arról a támogatásról, amelyben vitéz Subik Károly pápai prelátus részesíti az egyesületet. Som Ernő főtitkár, az egri csoport fáradhatatlan és lelkes szervezője tett ezután jelentést az elmúlt év eseményeiről és munkájáról. Különös jelentőséggel emlékezett meg az egri csoportnak a kereskedelem képesítéshez kötése érdekében kifejtett tevékenységéről, mert a csoport is fontosnak tartja a művelt, szakképzett és így társadalmi tekintélynek örvendő kereskedő réteg kialakítását. A csoport köszönetét fejezte ki Kozák József elnöknek, aki szivvel, lélekkel és anyagiakkal támogatja a keresztény alkalmazott kereskedők szervezkedését. lomanovits József, a Keraktosz ügyvezető elnök ismertette ezután az országos szervezet munkáját. Ma különös jelentősége van annak, hogy az alkalmazott kereskedő és tisztviselőtábor erős szervezetbe tömörül, mert kezdenek kialakulni a hivatásrendiség körvonalai, egy olyan rendszer keretei, amelyben a kereskedőtársadalom a leghatásosabban intézheti a sorsát. A hivatásrendiség számára ad értékes utánpótlást a Keraktosz, tagjainak tehát majdan országos viszonylatban kell képviselniük a kereskedelem érdekeit. Szólt a magánalkalmazotti kamara tervéről, amely az egyesületnek állandó követelései közé tartozik. Ez a Kamara végezné a kereskedők jogügyi, szociális és egészségügyi ellátását, valósítaná meg a családvédelmi szempontokat az alkalmazott kereskedők körében. Újabban mozgalmat indított meg az egyesület a végkielégítés kérdésében is. Az a kívánság merült fel ugyanis, hogy az alkalmazott kereskedőket ne csak akkor részesítsék végkielégítésben, amikor a cégtulajdonos felmond, hanem abban az esetben is, ha az alkalmazott öt évi szolgálat utáni időben önként hagyj* el munkaadóját. Örömmel hallotta, hogy a keresztény egri kereskedelmi alkalmazottak kilencven százaléka már tagja az egyesületnek. Fontos, hogy a szervezet teljesen magában foglalja az érdekelteket, mert csak így lehet megfelelő erővel érvényesülni az érdekképviseletben. A nagy tetszéssel fogadott beszámoló után Tobler János mondott nagyhatású beszédet. Ezek a történelmi idők pontosan határozzák meg a magyarság helyét. Egyetlen feladatunk van ma: a bolsevizmus elleni küzdelem odakint, a munka teljessége '.rr’kősi mértékű végzése idebent. A keresztényszocialista szervezet a munka szentségének alapján áll és ötvenkétezer főnyi tömegével a magyar rend és kötelességteljesítés egyik fontos pillére. Egerben nem kell emlegetni a hitet és hősiességet, de hangsúlyozni kell, hogy a keresztény dolgozó csak ilyen szervezetnek lehet a tagja, amely a múlt nemes hagyományaiból él és elveti az osztályharcot, mint a nemzet közös életének megrontóját. Jelszavas beszédet ne várjon senki, mert a jelszavak feltűnnek és letűnnek, azokkal együtt, akik hangoztatják azokat. A háború után már volt zsidókérdés és volt keresztény kurzus, sajnos, minden eredmény nélkül. Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy kétszer háromszor elhibázzunk mindent. A mi irányunk és feladatunk a gyakorlati népvédelem mert ez az igazi politika és faj védelem. Hitünk gazdasági, szociális és erkölcsi parancsait be kell vinnünk a gyakorlati életbe, mert enélkülkeresztény- : ségünk csak álkereszténység, amely- lyel feltámadni nem, csak bukni lehet. Varga László iparügyi mi- i niszter legutóbbi beszédének tanu- ; ságaként meg lehet állapítani, hogy a kereskedelem udvarképes lett. Ma már mindenki kezdi belátni, I hogy a kereskedő is értékes tagja a nemzetnek. De ezt a helyzetet meg kell őrizni a kereskedelemnek, becsülettel, műveltséggel és szak- képzettséggel. Ugyanakkor a társadalomnak is meg kell változtatnia álláspontját a munkáról és a dolgozókról, hogy a munka és a dolgozó megkapja az őt megillető megbecsülést. Ha a magyarság nem a legértékesebb egyedeit adja a kereskedelmi pályára, akkor a kereskedelem ismét le fog csúszni. A keresztény szocialista szervezetről megállapította a szónok, hogy az igen sok tekintetben úttörő volt a szociális újítások terén, csak nem csapott elég reklámot. Mi vittük keresztül a fizetéses szabadság rendszerét és valósíttattuk meg a minimális munkabérek megállapítását és követeltük ki a munkaközvetítés államosítását. Ebben a mozgalomban hinni kell, mert hinni lehet. Ezután megválasztották az uj tisztikart. Kiss Győző, a választmány és jelölő bizottság elnöke köszönetét fejezte ki a lemondott tisztikar iránt, odaadó munkájukért, majd előterjesztette a jelölést. A közgyűlés egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg: Díszelnök: Subik Károly pápai prelátus. Tiszteletbeli elnökök: Gröber Ferenc, Kiss Endre, Pál Károly, Szabó L., Urbán Mihály, Mile Kálmán, dr. Ratkóczy János. Elnök: Kozák József. Ügyvezető alelnök : Jagitza Gyula. Alelnök: Hungler Ernő. Főtitkár: Som Ernő. Titkár: Pál Béla. I. jegyző: Pálinkás József. II. jegyző: Nagy Sándor. I. pénztáros: Siprs Gyula. II. pénztáros: Zsilé József. I. háznagy: Mrákovics Béla. A hivatalos lap szombati száma a közellátásügyi miniszter rendeletét közli, amely megállapítja, hogy a kereskedő milyen legmagasabb haszonkulcsot állapíthat meg, ha részlet- fizetésre ad el bútort, lábbelit, textilárút, ruhaneműt, továbbá a ruházatot kiegészítő konfekcionált textil és bőrárut. Részletkereskedőnek a rendelet szerint azt a kereskedőt kell tekinteni, aki ezeket a cikkeket a fogyasztónak havi, vagy heti részletekben törleszthető hitelre, a lábbelinél legalább hat hónapig terjedő részletekben adja el és ha az utolsó években a részletüzlet forgalma az évi teljes üzleti forgalmának legalább 70 százalékát teszi ki. Hathavi hitelnyújtás esetén a részletkereskedő az önköltségi árhoz bútornál 40 százalék, ennél hosszabb időre szóló hitelnyújtás esetén 45 százalék bruttó hasznot számíthat hozzá. Egyéb cikkeknél, ha az egész évi üzleti forgalom meghaladja a 100.000 pengőt 50 százalékot, ha meghaladja az 50.000 pengőt 45 százalékot, ha a forgalom ennél alacsonyabb, 40 százalékot. A továbbiakban a rendelet részII. háznagy: Kelemen Ferenc. Könyvtáros: Tenkei Árpád. Számellenőrök: Huszthy B. és Estefán G. Vigalmi bizottsági elnök: Tassy István. Vigalmi bizottsági alelnök : Soós Bertalan. Vigalmi bizottsági tagok: Tóth Zoltán, Godó Miklós, Kovács Csatlós Mihály, Duncskó Alfonz és Kristóf József. A választmány tagjai: Farkas Tibor és Domboróczky József vezetők, Nagypatkó Irma, Saári Erzsébet, Balassa János, Lichter Piroska, Bartha Ignác, Eichbrunn Gyula, Bimberg Gyula, Bartha Jeremiás, Tóth Gábor, Dinkó János, Király Kálmán, Papp Béla, Diák Sándor, Antal Mihály, Tóth Sándor, Daragó Lajos és Dongó Sándor. letekbemenően megállapítja, hogy milyen esetekben számíthatja fel a részletkereskedő a legmagasabb bruttó hasznot. Az a kereskedő, aki a rendelet szerint nem tekinthető részletkereskedőnek, részeladás esetén a készpénzeladásra vonatkozólag megállapított árat 5 százalékkal növelheti. A részletfizetésre történő eladásnál a lábfeaiinél havi részletekben történő fizetés esetén legfeljebb a vételár ötödrészét, heti részletekben történő fizetés esetén tizenhetedré- szét, egyéb cikkeknél havi részletekben történő fizetés esetén hu- szonötödrészét szabad a vevőtől követelni. A további részletek fizetésének a lábbelinél legalább négy, egyéb cikkeknél legalább hathónapi, egyenlő havi, vagy heti részletekben kell történnie. A részletkereskedők készpénzfizetésnél az eladási árból bútornál legalább 10 százalék, egyéb cikknél ügynöki közvetítés nélkül történt eladásnál 14, 10, illetve 6 százalék engedményt köteles nyújtani, ha a vevő tartozását az eladás napjától számított 30 napon belül kiegyenlíti, legalább 10 százalék engedményt. Visszajött már a vadliba, a vadkacsa, a szárcsa, a bíbic, a szürkegém és a barázdabillegető is A Tisza mentén már visszaérkeztek téli szállásaikról, a melegövi vidékekről a vándormadarak. Körülbelül 10 nappal ezelőtt megérkeztek a vadlibák. Múlt héten megjelentek a vadkacsák a szárcsák, bíbicek is. Az árterület füzeseiben nagy a karattyolás, kelepelés: A víz soksok madárfészket elpusztított, a meg- mar&dtakért folyik a veszekedés. A szürkegémek első falkája is befutott. A szálláscsinálók öles szárnyaikkal mérik fel a birodalmuk határát. Messzelátó segítségével látható, hogy hosszú csőreikkel hogyan akarják lerázni a gémfalu fáiról az áradástól felhordott hinár-bajúszokat, gyomgyőkereket. A frissen feltépett barázdákon soványra fogyott, fehér farktollas madarak bukfenceznek, minden mozdulatuk után azt hiszi az ember, hogy le akarnak esni a barázdamélybe : megérkeztek a barázda- billegetők is. Kormányrendelet a részletfizetési rendszer szabályozására
