Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-21 / 46. szám
1942» március 21. EGEM Szociális szempontok a korszerű magyar adózásnál Dr. Hodonszky Géza m. kir. pénzügy» igazgató jelentése Eger, március 21. Dr. Hodonszky Géza m. kir. pénzügyigazgató, a megye közigazgatási bizottságának márciusi ülésén a következőkben fejtette ki havi jelentésében a mai, korszerű adózás szociális és családvédelmi szempontjait : — Az 1941. adóévről szerkesztett évi jelentésemben, éppen úgy, mint az 1940. évre vonatkozó hasonló jelentésemben arra törekedtem, hogy hűen tudjam feldolgozni és a tekintetes bizottság előtt ismertetni Heves vármegye pénzügyi közigazgatásával kapcsolatban jelentkezett eseményeket. Ennek az adóévnek történetéhez legszorosabban hozzátartoznak egyfelől az 1940. évben életrehívott adóreform kiha tásainak taglalása, másfelöl a pénzügyi kormányzatnak az időközben beállott hadiállapottal kapcsolatos adójogi vonatkozású intézkedéseinek ismertetése, amely intézkedések hatásaiban az állami életet egyetlen részben sem hagyták érintetlenül. Amig tehát az adóreformban kifejezésre juttatott szociális gondolatok érvényesítése, vagyis az adótehernek az eddiginél arányo sabb és igazságosabb szétosztása képezte a kormányzat új feladatát, addig nem hagyták érintetlenül hatóságom igazgatási szervezetét sem azok az erőfeszítések, amelyek a hadiállapottal jelentkező magasabb állami bevételek előteremtését célozták. Ez intézkedések mellett, az adózók helyzetének könnyítése vé gett, valamint az ipar és kereskedelem foglalkoztatása céljából engedélyezett különböző adókedvezmények, adókönnyítések és fizetési kedvezmények továbbra is érvényben tartattak, sőt azok köre a változott viszonyokhoz képest még továbbra is bővíttetett. — A magyar pénzügyi politika a szociális szempontokat két úton igyekszik érvényre juttatni: szociális adópolitikával^ újabb munkaalkalmak teremtésével. — Az 1940. évi VII. és XXIII. törvénycikkel életrehivott adótörvények a szociális goudolatot akként valósítják meg, hogy az adóterhelés az adózó kereseti-, vagyoni-, és jövedelmi viszonyaihoz simul és emellett teljesen figyelembe veszi az adózók életviszonyait is. E korszerű egyéni adómegállapitás figyelembe veszi tehát az adófizető korát, családi állapotát, gyermekeinek számát és háborús érdemeit. A 60 éven felüli kisiparosok az általános kereseti adótételnek a felét fizetik, akik pedig 30 évüket már betöltötték és nem házasodtak meg, 25 százalékkal több jövedelemadót fizetnek. Családos embereknél a szociális szempont abban jut kifejezésre, hogy akiknek csak 2 családtagjuk van, azok 5°/o kai, akiknek csak 1, azok 10®/«-kal, akiknek pedig egy sincs, 15%-kai több jövedelemadót fizetnek. — A házadónál évenkint 5—5 %-ot törölnek annál a háztulajdonosnál, akinek bérházában kizárólag többgyermekes családok laknak. Különböző könnyítésben részesülnek a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák. Az évi 1.000 pengőt meg nem haladó, nem alkalmazotti jövedelem mentesül a jövedelemadó alól. Napszámosok egyszobás lakóházai ugyancsak mentesek a házadó alól. Szociális célt szolgál az az intézkedés is, hogy nem esik társulati adó alá az a jövedelem, amelyet a vállalat nyugdíjalapjának, vagy tisztviselői segélyalapjának juttat. — Az űj törvényeknek gazdaság- politikai jelentőségük is van, amikor a mezőgazdaságnak messzemenő adókedvezményt nyújtanak és egyes fontosabb agrárcikkeket mentesítenek az általános fogalmi adó alól, vagy a kisipart előnyben részesítik a nagyiparral szemben. Misztikus jelentőségét már titkoktól övezett készítési módja is kiemeli. Csak általános tekintélynek örvendő és kizárólag a tojisiak rendjéhez tartozó fegyverkovácsok készíthetik, egy szent hagyomány őrei, melynek eredetét valahol a szürke időelőttiségben kell keresnünk. Az új szamuráj-kard kovácsolása maga is szigorú szertartások szerint történik. A szent vas érintése előtt a mester és legényei rituális tisztálkodást végeznek, majd az ősök szellemének oltárához járulnak és munkájukhoz az istenek segítségét kérik. A kétélű, borotvaéles szamuráj-kardot két fajta acélból kovácsolják és olyan eljárással dolgozzák ki, melynek titkát eddig európai embernek még nem sikerült kikutatnia. Az öntés után a legények vitézi énekek dalolása mellett kovácsolják a kardot. A készítés legkiemelkedőbb pontja a penge edzése. A mester minden kézmozdulatra és az edzőfolyadék összetételére szigorúan felügyel. Az első edzés után a pengét hamuból, illatszerekből és növényi eledelekből álló keverékkel vonják be, s miután újból megtüzesnették, ismét edzésnek vetik alá. Az edzőfolyadék most már magában foglalja a fegyver későbbi hordozójának pár csepp vérét is. Maga a kard csiszolása és fényesítése több napig tart. A tüneményes finomságú élességet mindig finomabb és finomabb köszörükövek segítségével érik el. Ha a fegyver elkészült, élességét szalmabábukon próbálják ki. A most már tökéletes kard át- nyujtása számos rendbeli előkelőség által, ünnepélyes szertartások keretében történik. Mint ahogyan a szamuráj nemes mintaszerű hősiességén vagy legendás férfiúi erényein nem eshet csorba, a szimbólumra, a szamuráj-kardra is a legszigorúbban ügyelni kell. Elvesztését — mely a japán becsületkódex szerint a legnagyobb szégyen — viselőjének nem szabad túlélnie. Ha ápolását elhanyagolja és hanyagsága miatt a pengén rozsdafoltok mutatkoznának, a tulajdonos szigorú büntetésnek kénytelen magát alávetni: kerek öt hónapon át lakását el nem hagyhatja, sőt még szót sem szabad váltania senkivel. Hogyan készül a szamuráj-karó? R japán hősi szellem szimbóluma Ha valaki a közkézen forgó képes újságoknak a japán harcosokról közölt felvételeit tüzetesebben szem ügyre veszi, nyomban szemébe öüik, hogy a tisztek modern felszerelésük mellett még egy kissé hajlított, vékony hüvelybe rejtett kardot is visznek magukkal. Ez a kard. melyet ÄNGORÄGYÄPJÜT 110 pengős kg-, árig bármelg kis vagg nagg menngiségben Készpénzért angórafonaíra átcserél flnqórafonó és Kikészítő Kft. «ÄNG0RÄTEX» Budapest, IX., Pápag Jstván-utca 12. csak nemes ember hordhat, jelzi, hogy viselője ideálja a japán harcosnak, példaképe a japán férfiasságnak, egyszóval: szamuráj. Ez a kard nemcsak a japán lovag jelvénye, hanem egyben a szimbóluma is az ősi hagyományok forrásából merítő japán erőknek és a japán történelmi hivatásnak — A szamuráj-kard már több mint 2000 éves múltra tekinthet vissza, de a japán nemes még a modern fegyverek korában is féltő gonddal őrzi, szinte ereklyeként tiszteli és a mai háborúban sem válik meg tőle. Az európai ember talán megmo- lyogja ezeket a szertartásokat, a távolkeleti angol és amerikai katona azonban már megértette & szamuráj kard misztikus értelmét: ezekből a hagyományos szokásokból egy kemény, legyőzhetetlen nép harcos szelleme, történelemformáló ereje árad ki. (KYL) ÜNNEPÉLYES ALKALMAKRA ÖLTÖZKÖDJÜNK KISMAGYARBA! A magyar nő legszebb és legméltóbb viselete a díszmagyar és a kismagyar. Tervezte: Tüdős Klára. Kizárólag Áruházunkban kapható! — Lelkigyakorlat a Szvoré- nyi-úti Olvasókörben. A Szvo- rényi-uti Olvasókör — régi szokás szerint — ebben az évben is meg tartotta nagyböjti lelkigyakorlatát. A szentbeszédeket március 12., 13. és 14-én este dr. Miklós Béla káplán tartotta nagyszámú hallgatóság előtt. Nemcsak az Olvasókör tagjai, hanem családtagjaik is megjelentek. A hallgatóság példás buzgóságot tanúsított. 14-én, szombaton este mindnyájan elvégezték húsvéti szent- gyónásukat, másnap, vasárnap reg gél pedig a főszékesegyházban a 7 órai szentmisén közösen járultak a szentáldozáshoz. — Nem szegénygondozott az Uszoda utcai rablás tettese. Tegnapi számunkban megírtuk, hogy Kocsis Bernát 38 éves alkalmi munkás rablást követett el az Uszodautcában. A rabló azt mondotta, hogy szegénygondozott. A Szegénygondozó Hivatal arról értesít most bennünket, hogy Kocsis Bernát nem szegénygondozott. — Ä volt przemysli bajtársak találkozója. A volt przemysli bajtársik március 32-én, vasárnap délben 1 órakor az Alkotmány-étterem nagytermében (V., Vilmos csá- szár-ut 68.) találkozót tartanak. A találkozón a családtagokat is szívesen látjuk.
