Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-18 / 44. szám

2 EGER 1942. március 18. Ismét Oroszország ellen, mely 1849- ben — akkor még a szent orosz cár zászlói alatt — oly áldozatké­szen segédkezett kicsavarni őseink kezéből a szabadság zászlaját. Még az elmúlt nyáron megkezdődött hát harcunk a bolsevizmus ellen, mely egy fejetetejóre állított politika és gazdasági rendszer keretéi en a legkisebb vagyonkánk épségét, is­teni hitünk tisztaságát és igazsá­gát, asszonyaink és leányaink be­csületét egyaránt halálosan veszé­lyezteti. — A mai harc és a 94 évvel ez­előtti között azonban két nagy kü­lönbséget látok Bajtársak! Az egyik a veszély nagysága, a kockázat, a harc kimenetele tekin­tetében mutatkozik. Ha győz a bol­sevizmus, úgy fajtánk elveszett. Nem a régi emberséges háborúk legyő- zöttjei leszünk, kikre hadisarcot vet­nek, kiket lefegyvereznek, majd rongyokban, puszta életükkel futni engednek, hanem kipusztítják a ma­gyart. Aki pedig életben marad, az rabláncra fűzve fog kivánszo­rogni ebből az ezeréves hazából és idegen földnek mély bányáiban, vagy a sorvasztó kényszermunka egyéb területein fogja nyomorúságosán be­fejezni életét. — A másik különbség ennél sok­kal örvendetesebb és ezért adjunk hálát a Magyarok Istenének: ellen­ség nem tapossa még hazánk föld­jét, falvainkat nem fosztogatja, nem perzseli, családainkat még nem gyil­kolja. — Éppen ezért, hogy ezt soha ne tehesse, határaink közelébe se juthasson többé, elébe kell menni minden áldozattal Európa minden nemzetének, s azok élén a magyar­nak. — Szálljon hát szívetekről, zúg­jon ajkatokról naponta az eskü, ez a honvéd-zsolozsma fel az égig, hogy szerte a világban érezzék annak erejét, hogy barátaink megbecsülje­nek érte benneteket, ellenségeink pedig reszkessenek tőletek. Arról az esküről beszélek, mely magyart a magyarhoz láncol a hű kötelességteljesítés útján. — Arról az esküről szólok, mely a bajtársiasság és együvétartozás legtisztább forrása, melyből táplál­kozva mindenki megtanulja becsülni a másikat, megérzi mi fáj a másik­nak és mindenekelőtt megtanulja ér­tékelni a másik életét, úgy mint a sajátját. — Ha az eskünek ezt a képét hordozzátok szívetekben, nyugodt és boldog lehet ez az ország, mert fiai győzelmesen fogják megharcolni ezt a harcot is és a 48-as ősök haza­szeretetével, a magyar embernek az esküjéhez való hűségével meg fog­juk menteni ezt a drága magyar fajtát további évezredekre. — így boldogan és bátran remél­hetjük, hittel hihetjük : Ha egyszer indulunk, eskünk követel, Pajtánk védelmében véreznünk is kell, Velünk lesz az ország apraja-nagyja, Elkísér minket a falunk kis harangja, Melynek zengő, csengő hangján tör az égnek Anyák, hitvesek imája, a gyermeki ének És a vének buzdító, biztató szava: „Fiam, hát lehet e harcban másnak igaza, Lehet az ellennek kitérni öklöd súlya alól, Ha hozzád egy nemzet hívó akarata szól, Ha igaz harcunkban Isten van veletek? Soha 1“ ... Bajtársak! ma erre esküdjetek! A nagy hatású beszéd után dísz­menet fejezte be az egri gyalog­ezred nemzeti ünnepének műsorát. IINIIWIWIIWIWMWIIWIIWIIWIIWIII^IIWII>NIIWII»MII»>IIIKIII»»(ll»M»NW>*IXII»NII»W»WWIIHIi Vármegyei tiszteletbeli főügyészeket és ügyészeket nevezett ki dr. Hedry Lőrinc főispán Dr. Hedry Lőrinc, Heves várme­gye főispánja dr. Führer Pál gyön­gyösi ügyvéd, tb. várm. ügyészt és dr. Veréb György gyöngyösi ügy­véd, tb. vármegyei ügyészt Heves vármegye tb. tiszti főügyészeivé, dr. Kozma Sándor egri, dr. Baj- záth László egri, dr. Szarka Lajos hatvani, dr. Máthé Béla hevesi, dr. Dienes Barnabás tiszafüredi ügyvádeket Heves vármegye tb. tiszti ügyészeivé nevezte ki. Sikeresen fejeződött be a férfiszabó továbbképző tanfolyam is Az egri ipari továbbképző tan­folyamok keretében szombaton este tartották meg a férfiszabó tovább­képző tanfolyam záróvizsgáját, a- mely újból bizonyságát adta az egri iparosság haladó szellemének. Az iparügyi miniszter és Eger város támogatásával és a hallgatók hozzá­FERENCJOZSEF KESERUVIZ '*■**»'*• járulásával megrendezett tanfolya­mot ezúttal is Halmay Sándor ipartestületi jegyző vezette és azon húsz hallgató vett részt. Százhúsz órát hallgattak, terveztek, szer­kesztettek és dolgoztak végig a tanfolyam résztvevői napi munkájuk után, este 6 órától sokszor 11 óráig, a legnagyobb szorgalommal és ki­tartással. A kereskedelmi ismerete­ket Szokolovszky Béla kereskedelmi középiskolai tanár, az anatómiai tudnivalókat dr. Gyárfás János or­vos adta elő, mig szakismereti elő­adóul Budapest egyik kiváló szak- tekintélyét, Molnár Elemért sikerült a tanfolyam rendezőségének meg nyernie. A tanfolyam ünnepélyes záróülésén Halmay Sándor intézett buzdító szavakat a résztvevőkhöz, Csabay Ferenc a hallgatók köszönetét és háláját fejezte ki mindazoknak, akik a tanfolyam megrendezésében közreműködtek, végül dr. Kapor Elemér felelős szerkesztő méltatta a továbbkéző tanfolyamok jelentő­ségét az iparostársadalom művelő­désében. A továbbképző tanfolyamot a kö­vetkezők végezték el: Csabay Fe­renc, Liszkóczy Gábor, Racskó László, Pók László, Tokay Kálmán, Vajda László, Vincze János, Har- gitay Mátyás, Hart Géza, Fürtös Károly, Gulyás Béla, Csoszó József, Rózsavölgyi József, Ferencz Rudolf, Majoros Sándor, Bukucs Ferenc, Gyöngy József, Kiss István, Kádas Győző, Ujj András. fiz olajosmaguak termelése és a gyapjúdnak kérdése foglalkoztatja a heuesmegyei gazdákat Hozzászólások a vármegyei gazdasági felügyelő havi jelentéséhez a közigazgatási bizottság ülésén Eger, március 18. A közigazgatási bizottság ülésen vitéz Fiuk Gusztáv, Heves várme­gye m. kir. gazdasági felügyelője a következőkben ismertette a me­gye mezőgazdasági állapotát: Az időjárás múlt jelentésem óta rendkívül változó volt, amennyiben a hó az idő felmelegedésével erős olvadásnak indult, amit azonban a gyengébb éjjeli fagyok mérsékel­tek. Eső, gyenge havazás derültebb napos idő váltakoztak, míg legutóbb erősebb éjjeli fagy volt. Az őszi vetések jól teleltek, ed­dig kár nem észlelhető, helyenként kisebb területeken vízállás, ál­talában azonban az olvadó hóié a felengedett talajba beszivárgott. Tavaszi magvakból a m. kir. gazdasági felügyelőség 1460 q ár­pát és 668 q zabot kapott a hiá­nyok pótlására, amely mennyiségek azonban nem fedezik a szükség­letet. A tavaszi takarmányvetőmag-ak- cióban a Tiszajobbparti Mezőgazda- sági Kamara Miskolc mint a kiosz­tással megbízott szerv 700 q 16- heremagot kapott kiosztásra .A ked­vezmény a beszerzési ár 20—30 százalékának s a vasúti költségek és zsákkölcsöndijaknak a földmivelési tárca által történő átvállalásból áll. Ezen vetőmagban 50 illetve silány homokon és szikesen 75 kát. kold- nál nem nagyobb területtel rendel­kező kisgazdák részesülhetnek, a- kik azt az illetékes községi elöljáró­sággal igazoltatják: A tavaszi munkák a magasabb fekvésekben, főleg a homok talajo­kon szórványosan megkezdődtek. Az állatállomány kondíciója ki­elégítő, dacára az abraktakarmány hiányának. A szálastakarmány ele­gendő lesz. Jelentem még, hogy az eddig egy járási felügyelő vezetése alatt ál­lott gyöngyösi és hatvani járás meg­osztatott, s Hatvan székhellyel a hatvani járás vezetésével Máhr Géza m. kir. gazd. s. felügyelő bízatott meg. A jelentéshez elsőnek Goszlony Andor boconádi földbirtokos, bizott­sági tag szólt hozzá. Az olajmagvak termelése körül tette meg észre­vételeit. A terület öt százaléka az olajos magvakkal nem fogja minde­nütt meghozni a várt eredményt. Napraforgómagot csak az tud iga­zában termelni, akinek szárító be­rendezése van. A ricinus termelé­sére pedig csak egyetlen járást je­löltek ki Heves megyében. Másik észrevétele a juhtartó gazdák részé­ről a birkarendszer sérelmeit ismer­tette. Beniczky Elemér országgyűlési képviselő megemlítette, hogy a gyapjú prémium elkésett. Szerinte legalább egy pengővel kellett volna emelni a gyapjú múlt évi árát. Az olajos magvakra vonatkozólag meg­jegyzi, hogy ezeket termelni a so­vány hegyi vidéken nem lehet. Dr. Hedry Lőrinc főispán: Vala­mennyien egyetértünk abban, hogy ma minden kormányintézkedésnek célja a nemzet készültségének erő­sítése. A ricinus és a napraforgó termelésére a tiszafüredi járást je­lölték ki, de akadnak majd a hat­vani és a hevesi járásban is gaz­dák, akik ezek termelését önként vállalják. Mint kormánybiztos elő­terjesztést tettem, hogy a pétervá- sárai járás egész területét, s az egri járás felső, hegyi vidékét ment­sék fel az olajmagvak termelésé­től. — Gyermeknyaraltatási szer­vez Eger város Síkfőkuton. Sikfőkut sorsa még mindig nem nyert megoldást. Vevő nincs a nyaraló telepre. Bizonyára ez az oka annak, hogy a „Pest“ c. lap március 17.-i számában a következő hirdetést ol­vashattuk: „Eger város Idegenfor­galmi Hivatala Sikfőkúton, a város tulajdonát képező nyaralótelepen gyermeknyaraltatási vállal mindkét nemhez tartozók részére, teljesen elkülönített épületekben. Állandó orvosi és tanári felügyelet. Rész­letes felvilágosítást nyújt Idegen- forgalmi Hivatal, Eger.“ Hirdessen az „EGrER“-ben

Next

/
Thumbnails
Contents