Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-01-09 / 5. szám

Eger, Lili évfolyam, ». szám, A e a 8 FILLÉR ♦ Péntek ❖ Trianon 23, 1942. január 9. *% ELŐFIZETÉSI DÍJi tgg hónapra 1 pengő 50 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda Telefoni 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter magyarországi látogatását örömmel fogadjuk. Annak a Német Biroda­lomnak a képviseletében érkezett hozzánk, amellyel évszázados, sőt évezredes kapcsolatunk van. Hiszen Magyarország első és legnagyobb királya, Szent István, a keresztény­ség és a Dyugati kultúra felé Né­metországon át fordult. Mikor a pá­pától elnyerte a koronát, német lo­vagokat hivott az országba, hogy ezek mutassanak utat mindazokon a területeken, amelyeken a magyar­ság tanításra szorult. Ok hozták be a nyugati kultúrélet elemeit, vezet­tek be bennünket a nyugati hadi­művészet fogásaiba s így a gyakor­lati élet terén ugyanazt a feladatot végezték el, amit a napi élet terén az országba behívott szerzetesren­dek. Kapcsolataink később se szakad­tak meg a Német Birodalommal. Történelmünk során állandó érint­kezésben voltunk vele s nem egy történelmi sorsfordulatunkban nagy szerepet játszott. Az elmúlt világháború véres esz­tendeiben a német és a magyar csa­patok vállvetve küzdöttek különféle harctereken s a háború elvesztése után közösen szenvedték a béke­diktátorok bosszúálló és kegyetlen rendelkezéseinek minden megpróbál­tatását. Együtt buktak a balsorsba 8 a történelmi igazságszolgáltatás tényének tekinthetjük, hogy együtt is emelkedtek ki belőle. Kétségte­lenül Németország volt az az állam, amely a páriskörnyéki békék elvi­selhetetlen és nyomasztó rendszerét megbontotta, mikor a nemzeti szo­cializmus eszméinek szárnyán er­kölcsileg és gazdaságilag, elsősor­ban pedig katonailag kiemelkedett megalázott helyzetéből. Magyarország a német felemelke­dés évei alatt is ugyanolyan hű ba­rátnak bizonyult, mint annakelőtte a történelem során. Nemcsak azért értettük meg a német nép törek­véseit, mert cinket is hasonló bal­sors gyötört, hanem ennek a maga­sabb belátásnak a során jutottunk el a Németország mellé való fel- sorakozáshoz, hogy múltunk és föld­rajzi helyzetünk a német barátság útját írja elő számunkra. Mikor Hitler vezér és kancellár nagy, át­alakító és nemzetépítő munkájának csak az elején volt, már akkor meg­sejtették Magyarország vezetői, hogy mire van hivatva a nemzeti szo­cializmus, hogy milyen átalakulás fog járni a nyomában. Gömbös Gyula néhai miniszterelnökünk a politikai éleslátás megsejtésével a legelső államférfiú volt, aki Hitlert német földön meglátogatta s az általa kez­deményezett irány azóta is a ma­gyar külpolitika vezérelve maradt. Nem panaszkodhatunk, hogy rosszul választottunk, hiszen a legutóbbi évek szerencsés országgyarapodásai nem mehettek volna végbe Német­ország és Olaszország támogatáfa nélkül, különösen nem mehettek vol­na végbe, ha Németország — amint már előbb is utaltunk erre — meg nem bontja a győző hatalmak szinte széttéphetetlennek látszó politikai rendszerét. Amikor a Felvidékről beszélünk, amikor eszünkbe jut Kárpátalja, Erdély, a Délvidék és a Muraköz, ugyanakkor a baráti Németországra is gondolnunk kell. Sorsunkat egy­máshoz kötöttük nemcsak mi, de egymáshoz kötötte a végzet is s most nekünk az a kötelességünk, hogy nemzeti önállóságunk megérzésével, sajátos nemzeti jellegünk előtérbe­helyezésével olyan külpolitika útját járjuK, mely elvezet ahhoz az új európai rendhez, amelynek meg­alapításáért Németország szövet­ségeseivel együtt most vívja leg­nagyobb harcát: a bolsevizmus elleni keresztes hadjáratot. A német csapatok oldalán ott küzdenek a magyar csapatok is s ez tisztára az ídeálizmus harca, hiszen nekünk nincsenek területi igényeink Oroszországgal szemben, mi abból a meggyőződésből kifo­lyólag vonultunk fel a bolsevizmus ellen, hogy ez a rendszer az euró­pai kereszténység, a nyugati kul­túra halálos ellensége s győzelme nemcsak ennek a két nagy érték­nek a megsemmisülését, de hazánk pusztulását is jelentené. Amikor Ribbentrop német kül­ügyminiszter magyar főidre tette a lábát, megérezhette, hogy itt Né­metországnak csak barátai vannak. Nincs olyan józan magyar ember, aki ne a német fegyverek győzel­méért imádkozna, aki ne méltá­nyolná azt a hallatlanul kemény küzdelmet, amit a felülmúlhatatlan német hadsereg vív a bolsevizmus elszánt hadaival. Mert a legyőzendő ellenség nem lekicsinylendő. Évek hosszú során a legnagyobb titokban olyan hadsereget fejlesztett ki s azt úgy felszerelte, hogyha annak erejét meg nem törik, akkor Európa képe igen rövid idő alatt szörnyű­séges módon megváltozott volna. Mindaz, ami ma nekünk kedves, amit szeretünk, amiért lelkesedünk, áldozatul esett volna egy kímélet­len, őrült rendszer mániájának, amelyet úgylátszik csak az angol­szászok tudnak megérteni és mél­tányolni, akiknek pedig minden okuk meglenne, hogy a legtávolabb áll­janak tőle. Mi választottunk s nemcsak meg­győződésünk, de erkölcsi érzékünk szerint Í3 a nekünk való helyet vá­lasztottuk Németország oldalán. Együtt vagyunk a német néppel, küzdelmében és megpróbáltatásai­ban, mert szilárd a meggyőződésünk és reményünk, hogy a megpróbál­tatások után jön az az új és jobb Erópa, ahol minden nép azt a he­lyet kapja meg, amely történelme és teljesítménye alapján megilleti. Ribbentrop külügyminiszter ma délelőtt megkoszorúzta a magyar és német hősök sírját Ribbentrop német birodalmi külügy­miniszter ma délelőtt 10 óra 55 perckor megkoszoiuzta a Hősök- terén lévő hősi emlékművet, majd 11 óra 40 perckor koszorút helye­zett el a rákoskeresztúri katonai temetőben nyugvó német hősi halot­tak sírján. A birodalmi külügymi­niszter a délelőtt folyamán meglá­togatta az Országos Magyar Szép- művészeti Múzeumot, délben pedig a német követségen ebédet adott. A bolsevizmust 1942-ben leverik A Popolo di Roma hasábos cik­kekben számol be Ribbentrop kü­lügyminiszter budapesti látogatásá­ról, a fogadtatás melegségéről és a csütörtöki pohárköszöntőkről. Külön kiemeli a lap Ribbentrop pohárkö­szöntőjének azt a mondatát, hogy a tengelyhatalmak és barátaik a bol­sevizmust 1942-ben leverik. A maláj! japán előnyomulást nem lehet feltartóztatni Japán hírközlések szerint a ma- láji japán előnyomulás feltartóztat­hatatlanul halad Szingapúr felé. Az előnyomuló japán csapatok elérték Kuala Lumpur külső erődövezetét. A félsziget nyugati részén az angol csapatok háta mögött végzett több­szörös japán partraszállás megfosz­totta a félsziget védelmét a meg­szilárdulástól. Megsemmisítik a holland-indiai szigetek katonai berendezéseit Holland Kelet-India kormányzója legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a Holland indiai szigeteken egyre csökken a remény, hogy Wawel tá­bornoknak sikerül megmenteni a távolkeleti helyzetet. Általában úgy látják, hogy a japánoknak sikerül Szingapúrt elszigetelniük s így ez a fontos támaszpont elveszíti jelen­tőségét a holland-indiai szigetek szempontjából. Éppen ezért a hol­land-indiai szigeteken minden elő­készületet megtettek a katonai be­rendezések elpusztítására. Bárdossy miniszterelnök és Ribbentrop birodalmi külügyminiszter történelmi pohérköszöntöle Bárdossy László m. kir. minisz­terelnök és külügyminiszter a né­met birodalom külügyminiszterének tiszteletére tegnap estebédet adott. Az estebéden Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter pohárköszöntőjében a többi között ezeket mondotta: — Köszöntőm a Nagy-Németbiro- dalom vezérének és kancellárjának kiváló munkatársát, aki bölcs előre­látással és megfontolással a Biro­dalom külpolitikájának irányításá­ban mindig megtalálta a Németor­szág mai hatalmához és nagyságá­hoz vezető eszközöket és módokat. — Köszöntőm Nagyméltóságod személyében az igazságos döntőbí­rót, aki a bécsi határozatokkal a magyarságot jóvátételhez segítette, amiért Nagyméltóságodnak örökké hálával tartozunk.

Next

/
Thumbnails
Contents