Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-09 / 39. szám

Mjer, Lili, évfolyam, 39 szám. Ahs S fillér d Hétfő # Trianon 23. 1942, március 9 ELŐFIZETÉSI DÍJ} ssgg Nőnapra 1 pengő »0 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egge« száras hétköznap 8 fillér, vita ár nap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK SETÉNKÉNT NÉGYSZER SZEHEESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11, KIÄDÖHIVÄTÄL; Szent János-Ngomd« Telefons 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Az egri zsldó-szőllők juttatásának előestéjén vagyunk. A vonatkozó eljárás régen befejezést nyert volna és a boldog kisemberek már tavaly is kapálgathatták volna juttatott szőllőcskéjüket, ha a volt tulajdonosok a földbirtokpolitikai célokra tőlük igénybe vett szőllök- nek hatóságilag megállapított árát nem fellebbezték volna meg. Fellebbezésük alapján nemrégiben megtörtént az új ármegállapítás és a szőllő-juttatások elől jgy a leg­nagyobb akadály elhárult. A volt tulajdonosok sem járnak rosszul, mert szállójuknak az árát készpénz­ben fogják megkapni, nem pedig olcsó kamatozású kötvényekben, a- hogy azt az illetékesek a jövőre nézve tervezik. Ezek a tulajdonosok tehát sokkal előnyösebb helyzetbe kerülnek, mint amilyenben voltak és vannak az ország ős- birtokosai, akiktől az O.F.B. eljárás folyamán több mint másfél évtizeddel ezelőtt tetemes földmeny- nyiség véteteit igénybe a mostani­hoz hasonló földbirtokpolitikai célra, s földjükért mindezideig sem pénzt, sem kötvényt nem kaptak. Térjünk azonban vissza az egri Z8idó-szőllők juttatására. Odafenn a dolog kitűnő kezekben van. Vitéz Vass Elek min. osztályfőnök kemény és igazságos ember, aki egyedül csak a magyar kisemberek anyagi talpraállítását tartja szem előtt. Idelenu pedig a város legderakabb földműveseiből álló bizottság bírálja el a jelentkezők igényjogosultságát és ennek megfelelően javasolja a juttatást. így tehát idelenn is minden rend­ben volna. Nem hallgathatunk el azonban bizonyos jelenségeket, ame­lyek ennek az érdemes bizottság­nak a lelkiismeretes munkáját vesze- deimeztetik. A szálldosó hírek szerint u. is megindultak a közbenjárások és be­folyásolások olyanok érdekében, akik nem szőllőmunkások, hanem nyug­díjas állásban lévő hajdúk és ura­sági szolgák. Azután meg az igénybe­vett szóllőkben lévő épületeket és a hozzájuk tartozó belsőségeket állí­tólag kisebb és nagyobb rangú köz- alkalmazottak, tehát nyugdíjjogo- sultak hajtják a maguk számára s köztük olyanok is, akik nem is egri lakosok. Sok fordul meg a bizottság állás- foglalásán s mi hisszük, hogy an­nak minden tagja egyedül csak a ^ előismeretére fog hallgatni. Mind­egyikük hadviselt ember, aki ismeri bajtársi kötelességét. Kiknek van igényük a szálló-jut­tatáshoz? Egyedül csak a sokgyer­mekes apáknak, akiknek nyugdíj nem biztosítja öregségét. Ezek kö­zül is elsősorban azoknak, akiknek a mellét tűzharcos-kereszt díszíti. S mindenekelőtt azoknak kell a jut­tatásnál számításba jönniük, akik a harctereken testi épségüket áldoz­ták fel a hazáért és nyomorultul, csonkán és bénán kerültek ottho­Tokiő, március 8. Meg nem erődített hírek szerint a holland-indiai katonai parancs­nokság az ellenségeskedések be­szüntetését kérte Holland-India va­lamennyi arcvonalán. Egy vezérkari tiszt jelent meg a japán parancsnokság székhelyén, A Batáviából Bandungba mene­kült hollandindiai kormány pénteken éjszaka, mielőtt felrobbantották vol­na az adóállomást, rádiónyilatkoza­tot adott le, amelyben drámai ösz- szefoglalást nyújtott az eddigi hol­landindiai harci cselekményekről. Ez a rádión leadott kormánnyilatkozat már tulajdonképpeni bejelentője volt annak, hogy Jávában a védősereg kénytelen feladni a harcot. A rádió­jelentésben Bandung elestét is a legközelebbi órákra jósolták. A rádió bemondója valóságos vád­iratot olvasott fel Anglia és Ameri­ka ellen. Beolvasta, hogy Holland- India kormánya bízott a szövetsé­Eger, március 9. A lövészet talán soha nem volt annyira fontos nemzeti sportunk ágai között, mint éppen ma, a világháború kellős közepén. Mindenki tudja és átérzi a lövészet jelentőségét és ezzel magyarázható az a nagy ér­deklődés, amely vasárnap délelőtt az Egri Polgári Lövószegylet jubi­láns közgyűlését kisérte. nukba. A hazának most kell meg­jutalmaznia hős fiait. Mindenki más a hadviseltek, kü­lönösen is a hadirokkantak és a vitézek • iránti köteles tisztelettel vonuljon vissza igénylésével. De ha mégis igényt tartana a földbirtok­politikai eljárás során a juttatásra, ezt sz igényét sietve szerezze meg. Jelentkezzék sürgősen az orosz frontra, legalább csak egy éjszakára! hogy előterjessze a fegyverszüneti kérelmet. Vasárnap7 délben Bangkokban hol­landnyelvű rádiójelentést fogtak fel, amely szerint Jáván vasárnap dél­előtt megszűntek az ellenségeske- ddések. A hirt még nem erősítet­ték meg. gesek Ígéreteiben és ezzel nagy ve­szélyt vállalt magára. Megállapodá­sok voltak, amelyek erősítések ér­kezését ígérték. Ezek az erősítések azonban sohasem érkeztek meg. Pil­lanatnyilag még áll a harc — mon­dotta pénteken éjszaka a nyilatko­zat. Hozzátette azonban, hogy két­séges, tudnak-e tovább harcolni a japánok ellen, akik teljesen uralkod­nak a légitérben. Ez a péntek éjszakai rádiójelen- tés tehát megelőzte azt a vasárnap érkezett táviratot, amely szerint Já­ván vasárnap délelőtt a védősereg beszüntette az ellenállást. Tíz órakor a Szent Vince nővérek templomában tartották meg a Szent Sebestyén-misét. A szentmisét Rássy Paulin ciszterci rendi gimnáziumi tanár, az Egri Polgári Lövészegylet lelkésze mutatta be, s imájában Szent Sebestyénnek, a lövészek védő­szentjének pártfogását kérte az egye­sület tagjaira és az összes egri lövészekre. A lövészmise után 11 órakor kezd­ték meg az Egri Polgári Lövész­egylet közgyűlését az Emericana Széchenyi utca 38. szám alatti he­lyiségében. A nagy számban egybe- gyült tagok és érdeklődők mély áhítattal mondották el a Magyar Miatyánkot, ez után dr. Kálnoky István polgármester, a Lövészegylet elnöke lendületes buzdító szavakkal nyitotta meg a 10-ik évi közgyűlést. Borbereky Ede lövésztitkár olvasta fel Soós János főtitkár jelentést, amely a többi között igy hangzott: Északmag;] arország legjobb Lövészegglete . . . — Tíz év egy egyesület életében az első határkő, melyhez elérkezve megállunk és visszatekintünk, hogy számot vessünk magunkkal, az ed­dig végzett munkánk eredményével. Tíz év alatt, a mai rohanó törté­nelmi időben egymásra torlódnak az események és egy ilyen kis ju­bileum eltörpül a nagy és világot átformáló események tömkelegében. Mi azonban, akik cselekvő részesei vagyunk ennek az eseménynek meg kell, hogy álljunk és vizsgál­juk meg lelkiismeretünket, hogy a reánk bízott munkát és kötelessé­get lelkiismeretesen végeztük-e el ? A nagy nemzetvédelmi célból ala­kult egyesületünk megtette-e kö­telességét hazánk szolgálatába állí­tott munkájában. Erre a kérdésre nyugodt lelkiismerettel igennel fe­lelhetünk. Az elmúlt tíz esztendő első időszakában reánk nehezedő állandó külföldi ellenőrzés ideje alatt csak burkoltan tudták a PLE.- ek munkájukat megkezdeni, de a fokozatos fejlődést semmiféle el­lenőrzés és spionkodás nem tudta elfojtani s a PLE. ek kinőttek a gyermekcipőkből és komoly orszá­gos szervezetté fejlődtek. Egyesü­letünk is kivette részét ebből az épitőmunkából és Északmagyaror- szág legjobb és legeredményesebb Lövész Egyesületévé nőtte ki ma­gát, s országos viszonylatban is te­kintélyes nevet szerzett. A teljes kifejlődést azonban nagyban meg­akadályozta szegénységünk, mert anyagi helyzetünk nem tette lehe­tővé, hogy az állandó fejlődést biz­tosító budapesti versenyeken gyak­ran résztvegyünk s így csak a felsőmagyarországi egyesületekkel mérhettük össze erőinket. — Az elmúlt tíz év alatt mun­kánkat, mint vendégek a testvér egyesületünk az Egri Polgári Lö­vész Társulat lóterén végeztük, vitéz Subik Rárolij Jáva védőserege megadta magát „A beígért erősítések sebesem érkeztek meg *. — a menekülő holland-indiai kormány keményhangú vádiratot olvasott az angolszász hatalmak fejére Két esztendő kimagasló löuész sikereiről emlékezett és érdemeket jutalmazott az Egri Polgári Lövész Egyesület közgyűlése

Next

/
Thumbnails
Contents