Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-03-07 / 38. szám
ÜB« 12 FILLÉB Eger, Lili. évfolyam, 38, szám. ♦ Szombat # Trianon 23, 1942. március 7. ELŐFIZETÉSI DÍJt háaapfa 1 pengő m f, V* évre 4 P, félévre 8 P. Egger, számi hétköznap 8 fillér, Vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELELIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉI Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIÄD0HIVÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefons 176. szén; Csekkszámla: 54.5S&. Az angolszászok vagy feladják az Atlanti-óceáni csatát vagy elvesztik az Indiai- és Csendes-óceánt A japán csapatok vili ára sikerei — írja a Stefani Iroda — azt bizonyítják, hogy a legfelsőbb japán hadvezetőség mindenre felkészült. Az angolszászok teljesen képtelenek olyan védelmi állások kiépítésére, melyek legalább rövid ideig fel tudnák tartóztatni a japánok győzelmes harci erejét. Az angolszászok súlyos választás előtt Állanak: vagy védik az Indiai és Csendes óceánt és akkor kénytelenek feladni az atlanti óceáni csatát, vagy pedig az Atlanti óceánra vonják össze erejüket és ebben az esetben elvesztik az Indiai és Csendes tengereket. Churchill: R harcok befejezéséért Roosevelt vállalta a felelősséget A Német Távirati Iroda részleteket közöl abból a beszédből, amelyet Churchill angol miniszterelnök mondott a tegnapi sajtóértekezleten. Anglia — mondotta a miniszter- elnök — tudatában volt annak, hogy Jáva eleste csak idő kérdése. Bizonyos mértékig felelősek vagyunk a sziget elértéért, de Jáva magatartásáért nem kockáztathatjuk saját országunkat. Bejelentette Churchill, hogy a burmai angol hadak erősebbek, mint a jávaiak voltak, majd így fejezte be nyilatkozatát: Különben is Roosevelt az, aki a harcok befejezéséért vállalta a felelősséget. Singapur új nevének jelentése (MN) A magyar sajtó is hírt adott arról, hogy a császári főhadiszállás Szingapúr szigetének nevét Sonan- tora, a kikötő nevét pedig Sonan- kora változtatta, a névváltoztatás szimbolikus jelevtóségét azonban csak kevesek ismerik. A két új név első szőtígja arra emlékeztet, hogy a jelenleg országló Tenno uralkodási korszaka a Sowa-korszak,azaz a vilá" gító béke korszakának nevét viseli- A „nanw ezótag déli irányt, a „to“ szigeted, a „ko“ pedig kikötőt jelent. Az új névadás tehát a jelenlegi japán kormányzati rendszernek dél felé irányuló békét hozó misszióját akarja kifejezni. hogyan biztosítják a polgári lakosság lábbeli ellátását Eger, március 7. A háborús helyzettel együttjáró sokféle bonyolult feladat egyik leg- nehezebbike a lábbeli ellátás biztosítása. Ugyanis, amióta a háború miatt megszűnt a kereskedelmi forgalom a tengerentúli államokkal, mi sem tudunk külföldről bőr-nyersanyagot behozni, ugyanakkor pedig a dolgok természeténél fogva erősen növekedett a katonai intézmények és alakulatok bőrfogyasztása s ez a szükséglet természetesen minden mást megelőz. A súlyos feladat tehát az, hogy a polgári fogyasztásra rendelkezésre álló hőmennyiséget a lehetőséghez képest igazságosan és célszerűen osszák szét s az egész országra kiterjedő lábbeli-tervgazdálkodással annyi, olyan minőségű lábbelit készítsenek, amint az a legcélszerűbb és & lakosság ellátását legjobban biztosítja. Ezt az igen bonyolult és nehéz feladatot külön anyaggazdálkodási bizottság végzi. Másrészt a lábbeli termelést központi szerv irányítja, mégpedig a nemrégiben felállított Lábbeli-Központ. A Lábbeli-Központ gondoskodik a szükséges anyagok előteremtéséről, elosztja azokat az iparosok között, irányítja a bőrök és egyéb anyagok gazdaságos felhasználását, meghatározza, hogy milyen mennyiségű és minőségű lábbelit lehet készíteni, megvizsgálja a különböző pótanyagokat, megállapítja, hogy az országban hol, mennyi lábbelire van szükség és az ország minden ipar- vállalatát, iparosát, kereskedőjét és fogyasztórétegét felölelő nyilvántartások alapján gondoskodik a szűkösen rendelkezésre álló készletek helyes szétosztásáról és utánpótlásáról. A Lábbeli Központ elsősorban nem hivatalnokokból, hanem ipari és kereskedelmi szakemberekből áll, akik a legkorszerűbb üzemgazdasági módszerekkel, bürokrácia nélkül, tehát lehetőleg gyorsan intézik az ügyeket. A Lábbeli Központ munkája azonban igen bonyolult és nagyon nehéz, hiszen hónapokig tartott, amíg az országban lévő készletekről és szükségletekről megbízható és tiszta köpet lehetett nyerni. Ezenkívül minden kisiparos tudja, hogy a bőripari termékek terén milyen sokféle minőségbeli különbség van s így ezer meg ezer különféle szempontra kell tekintettel lenni, ha azt akarják, hogy az intézkedések elérjék céljukat. A helyzet az, hogy hazánk cipőellátási helyzete nem fedi teljesen a szükségletet. Mindazonáltal a kellő beosztás és a tervszerű termelés sok nehézségen átsegítheti a fogyasztót. A gyártás előre megállapított tervnek megfelelően és a gyakorlatban kialakult szükséglet szerint folyik s így minden remény megvan arra, hogy a helyzet nem romlani, hanem javulni fog. Emellett messzemenően érvényesül a szociális gazdaságpolitika elgondolása is, amennyiben a kisipar igen nagy szerephez jutott az ország lábbeli ellátásában. Az 1942. évben rendelkezésre álló összes anyagmennyiségnek kétharmadrészét a kisipar dolgozza fel, amely természetesen részt vesz mind a köz- szállitásokban, mind a tipnslábbeli készítésében. A hosszantartó háborús helyzet új megoldásokat követel. Mint a közellátási miniszter a napokban már bejelentette, szükség van arra, hogy a munkásság bizonyos rétegei, kölönösképen pedig a bányászok, a mezőgazdasági munkások és a gyári munkásság jelentős része, munkájuk idején facipőt hordjanak. De szükséges az is, hogy a fatalpu lábbeli nyáron a polgári társadalom egyéb rétegeiben is fokozott mértékben elterjedjen. A Lábbeli Központ az emberi lehetőség határain belül máris gondoskodik arról, hogy hajlékony fatalppal ellátott, ízléses, könnyű és kellemes viseletét biztosító női szandálok álljanak nyáridőre rendelkezésre, valamint gondoskodott arról is, hogy a faeipő-gyártás- a legszélesebb keretek között meginduljon s így miudenki hozzájusson használható, tartós lábbelihez. Igen fontos, hogy a magyar fogyasztóközönség & maga részéről is belássa ennek szükségességét és támogassa a saját érdekét szolgáló közellátási intézkedéseket. Néhány szó Eger műemlékeinek védelméről Kaptuk a következő sorokat: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr! Soraim szíves közlésére tisztelettel kérem az Eger nagy nyilvánosságát. Az öreg csonkamecset, amelyet városunk látogatói mindig annyiszor megcsodálnak, nekünk, ős egrieknek, jókelvén már fel sem tűnik. Naponta százan meg ezren, ta-' Ián egy egész hosszú életen keresztül is, érzéstelenül járunk el mellette. Pedig érdemes volna arra- jártukban fel-feltekinteni nemzetünk történelmének e szomorú múltú emlékére. Idők múlásával itt is, ott is megreped benne egy-egy kő. Ezeknek a repedéseknek a terjedésére kívánom az illetékesek figyelmét felhívni. Mikor legutóbb a torony lábának aláfalazását már nem lehetett tovább halogatni, a figyelemmel kisért munkálatok során megütközéssel kellett látnom, hogy műemlékünket kőbányába való durva csákányozással vágják. Amibe bele is remegett az egész könnyű építmény. Kiváló hozzáértésű mérnöki karunk bizonyára megóvja hasonló erőszaktól a finom épületet a jövőben. Műemlékeink pusztulásának megelőzéséhez néhány adalékkal is szeretnék ezúttal szolgálni. Amikor városunknak a kisvárosházát sikerült megvennie, annál ná- lamnál talán senki sem örült jobban. Az épülettömbnek a Jókai Mór utcai részén, ugyanis gyönyörű kő- faragású kapubejárat van. Befalazva. A Dobó utca 3. számú ház ilyen kapuja is érdemes a megtekintésre és figyelemre, de ez a miénk sokkalta szebb annál. Hiszem, hogy az átalakítás nem tette tönkre és sikerül még majdan teljes ép.
