Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-03-07 / 38. szám

ÜB« 12 FILLÉB Eger, Lili. évfolyam, 38, szám. ♦ Szombat # Trianon 23, 1942. március 7. ELŐFIZETÉSI DÍJt háaapfa 1 pengő m f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egger, számi hétköznap 8 fillér, Vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELELIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉI Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIÄD0HIVÄTÄL: Szent János-Ngomda. Telefons 176. szén; Csekkszámla: 54.5S&. Az angolszászok vagy feladják az Atlanti-óceáni csatát vagy elvesztik az Indiai- és Csendes-óceánt A japán csapatok vili ára sikerei — írja a Stefani Iroda — azt bi­zonyítják, hogy a legfelsőbb japán hadvezetőség mindenre felkészült. Az angolszászok teljesen képtele­nek olyan védelmi állások kiépíté­sére, melyek legalább rövid ideig fel tudnák tartóztatni a japánok győzelmes harci erejét. Az angol­szászok súlyos választás előtt Álla­nak: vagy védik az Indiai és Csen­des óceánt és akkor kénytelenek feladni az atlanti óceáni csatát, vagy pedig az Atlanti óceánra von­ják össze erejüket és ebben az esetben elvesztik az Indiai és Csen­des tengereket. Churchill: R harcok befejezéséért Roosevelt vállalta a felelősséget A Német Távirati Iroda részlete­ket közöl abból a beszédből, ame­lyet Churchill angol miniszterelnök mondott a tegnapi sajtóértekezleten. Anglia — mondotta a miniszter- elnök — tudatában volt annak, hogy Jáva eleste csak idő kérdése. Bizo­nyos mértékig felelősek vagyunk a sziget elértéért, de Jáva magatar­tásáért nem kockáztathatjuk saját országunkat. Bejelentette Churchill, hogy a burmai angol hadak erőseb­bek, mint a jávaiak voltak, majd így fejezte be nyilatkozatát: Kü­lönben is Roosevelt az, aki a har­cok befejezéséért vállalta a felelős­séget. Singapur új nevének jelentése (MN) A magyar sajtó is hírt adott arról, hogy a császári főhadiszállás Szingapúr szigetének nevét Sonan- tora, a kikötő nevét pedig Sonan- kora változtatta, a névváltoztatás szimbolikus jelevtóségét azonban csak kevesek ismerik. A két új név első szőtígja arra emlékeztet, hogy a jelenleg országló Tenno uralkodási korszaka a Sowa-korszak,azaz a vilá" gító béke korszakának nevét viseli- A „nanw ezótag déli irányt, a „to“ szigeted, a „ko“ pedig kikötőt jelent. Az új névadás tehát a je­lenlegi japán kormányzati rend­szernek dél felé irányuló békét hozó misszióját akarja kifejezni. hogyan biztosítják a polgári lakosság lábbeli ellátását Eger, március 7. A háborús helyzettel együttjáró sokféle bonyolult feladat egyik leg- nehezebbike a lábbeli ellátás bizto­sítása. Ugyanis, amióta a háború miatt megszűnt a kereskedelmi for­galom a tengerentúli államokkal, mi sem tudunk külföldről bőr-nyers­anyagot behozni, ugyanakkor pedig a dolgok természeténél fogva erősen növekedett a katonai intézmények és alakulatok bőrfogyasztása s ez a szükséglet természetesen minden mást megelőz. A súlyos feladat te­hát az, hogy a polgári fogyasztásra rendelkezésre álló hőmennyiséget a lehetőséghez képest igazságosan és célszerűen osszák szét s az egész országra kiterjedő lábbeli-tervgaz­dálkodással annyi, olyan minőségű lábbelit készítsenek, amint az a leg­célszerűbb és & lakosság ellátását legjobban biztosítja. Ezt az igen bonyolult és nehéz feladatot külön anyaggazdálkodási bizottság végzi. Másrészt a lábbeli termelést köz­ponti szerv irányítja, mégpedig a nemrégiben felállított Lábbeli-Köz­pont. A Lábbeli-Központ gondoskodik a szükséges anyagok előteremtéséről, elosztja azokat az iparosok között, irányítja a bőrök és egyéb anyagok gazdaságos felhasználását, megha­tározza, hogy milyen mennyiségű és minőségű lábbelit lehet készíteni, megvizsgálja a különböző pótanya­gokat, megállapítja, hogy az or­szágban hol, mennyi lábbelire van szükség és az ország minden ipar- vállalatát, iparosát, kereskedőjét és fogyasztórétegét felölelő nyilvántar­tások alapján gondoskodik a szűkö­sen rendelkezésre álló készletek helyes szétosztásáról és utánpótlá­sáról. A Lábbeli Központ elsősorban nem hivatalnokokból, hanem ipari és kereskedelmi szakemberekből áll, akik a legkorszerűbb üzemgazda­sági módszerekkel, bürokrácia nél­kül, tehát lehetőleg gyorsan inté­zik az ügyeket. A Lábbeli Köz­pont munkája azonban igen bonyo­lult és nagyon nehéz, hiszen hóna­pokig tartott, amíg az országban lévő készletekről és szükségletek­ről megbízható és tiszta köpet le­hetett nyerni. Ezenkívül minden kisiparos tudja, hogy a bőripari termékek terén milyen sokféle mi­nőségbeli különbség van s így ezer meg ezer különféle szempontra kell tekintettel lenni, ha azt akarják, hogy az intézkedések elérjék cél­jukat. A helyzet az, hogy hazánk cipő­ellátási helyzete nem fedi teljesen a szükségletet. Mindazonáltal a kellő beosztás és a tervszerű ter­melés sok nehézségen átsegítheti a fogyasztót. A gyártás előre megál­lapított tervnek megfelelően és a gyakorlatban kialakult szükséglet szerint folyik s így minden re­mény megvan arra, hogy a helyzet nem romlani, hanem javulni fog. Emellett messzemenően érvényesül a szociális gazdaságpolitika elgon­dolása is, amennyiben a kisipar igen nagy szerephez jutott az or­szág lábbeli ellátásában. Az 1942. évben rendelkezésre álló összes anyagmennyiségnek kétharmadrészét a kisipar dolgozza fel, amely ter­mészetesen részt vesz mind a köz- szállitásokban, mind a tipnslábbeli készítésében. A hosszantartó háborús helyzet új megoldásokat követel. Mint a közellátási miniszter a napokban már bejelentette, szükség van ar­ra, hogy a munkásság bizonyos ré­tegei, kölönösképen pedig a bányá­szok, a mezőgazdasági munkások és a gyári munkásság jelentős része, munkájuk idején facipőt hordja­nak. De szükséges az is, hogy a fatalpu lábbeli nyáron a polgári társadalom egyéb rétegeiben is fo­kozott mértékben elterjedjen. A Lábbeli Központ az emberi le­hetőség határain belül máris gon­doskodik arról, hogy hajlékony fa­talppal ellátott, ízléses, könnyű és kellemes viseletét biztosító női szandálok álljanak nyáridőre ren­delkezésre, valamint gondoskodott arról is, hogy a faeipő-gyártás- a legszélesebb keretek között meg­induljon s így miudenki hozzájusson használható, tartós lábbelihez. Igen fontos, hogy a magyar fogyasztó­közönség & maga részéről is belássa ennek szükségességét és támogassa a saját érdekét szolgáló közellá­tási intézkedéseket. Néhány szó Eger műemlékeinek védelméről Kaptuk a következő sorokat: Mélyen Tisztelt Szerkesztő Úr! Soraim szíves közlésére tisztelet­tel kérem az Eger nagy nyilvános­ságát. Az öreg csonkamecset, amelyet városunk látogatói mindig annyi­szor megcsodálnak, nekünk, ős eg­rieknek, jókelvén már fel sem tű­nik. Naponta százan meg ezren, ta-' Ián egy egész hosszú életen ke­resztül is, érzéstelenül járunk el mellette. Pedig érdemes volna arra- jártukban fel-feltekinteni nemze­tünk történelmének e szomorú múltú emlékére. Idők múlásával itt is, ott is megreped benne egy-egy kő. Ezeknek a repedéseknek a terjedé­sére kívánom az illetékesek figyel­mét felhívni. Mikor legutóbb a torony lábának aláfalazását már nem lehetett to­vább halogatni, a figyelemmel ki­sért munkálatok során megütközés­sel kellett látnom, hogy műemlé­künket kőbányába való durva csá­kányozással vágják. Amibe bele is remegett az egész könnyű építmény. Kiváló hozzáértésű mérnöki karunk bizonyára megóvja hasonló erőszak­tól a finom épületet a jövőben. Műemlékeink pusztulásának meg­előzéséhez néhány adalékkal is sze­retnék ezúttal szolgálni. Amikor városunknak a kisváros­házát sikerült megvennie, annál ná- lamnál talán senki sem örült job­ban. Az épülettömbnek a Jókai Mór utcai részén, ugyanis gyönyörű kő- faragású kapubejárat van. Befa­lazva. A Dobó utca 3. számú ház ilyen kapuja is érdemes a megte­kintésre és figyelemre, de ez a mi­énk sokkalta szebb annál. Hiszem, hogy az átalakítás nem tette tönk­re és sikerül még majdan teljes ép.

Next

/
Thumbnails
Contents