Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-01-07 / 4. szám
1942 január 7 EGER 3 pontból különleges becsületsértési bűnügy. Az újév első árdrágitási bűnügyét dr. Kocsis Tibor kir. ügyész kapta Fekete László izraelita vallásü mezótárkányi lakos 2 deka himzö-- pamutot 1 pengő 80 fillérért adott el, s ugyanennek beszerzési ára 75 fillér volt. Ezért indult ellene eljárás. Az egri jogakadémia nyerte az ország összes egyetemei és főiskolái között rendezett lővészverseuy első diját Gyermekkocsik — Babakocsik — Fa- és csőrédlik = Mérlegek — Gyermektriciklik Vas- és Sémsúlyok s«,. Nagy válas2 Jakabnál :tékban | Eger, Dobó-u. 5. Nemrégiben adtunk hirt arról, hogy az Emericana első ízben kiírt Szent István díját az egri érseki .jogakadémia nyerte a hazai egyetemek és főiskolák között, a falai között folyó ifjúsági nevelőmunka elismeréséül, most újabb, az egri jogakadémia sikeréről és megbecsü léséről érkezik hír. Az ország egyetemei és főiskolái között lövészversenyt rendeztek a nemzeti jellegű sport iránti lelkesedés növelésére. Ezen az országos versenyen az egyetemek és főiskolák előtt ismét az egri érseki jogakadémia vitte el az első díjat. Az egri érseki jogakadémián nagy múltja van a lövészetnek. Több, mint egy évtized óta a vármegye kiváló lövészei kerültek ki az ősi Alma Mater falai közül, sőt nem egy országos eredmény tanúskodik arról a szellemről, amellyel az egri jogakadémia tanári kara igyekezett eltölteni az ifjúságot. Az elmúlt hét esztendő alatt azután állandó és rendszeres lövész- képzés váltotta fel az egyéni kezdeményezést s ennek eredménye az újabb siker, mely ismét országos viszonylatban öregbíti az egri érseki jogakadémia hirnevét és nevelő munkájának alaposságáról elterjedt jő véleményt. Özv, Ebergényi Istvdnnét a kormányzó a Magyar Vöröskereszt érdemkeresztjével tüntette ki A Budapesti Közlöny (Hivatalos lap) január 6-i száma közli az alábbi legfelsőbb kéziratot: A m. kir. miniszterelnök előterjesztésére özv. Ebergényi Istvánné sz. Heib Hedvig egri lakosnak szociális és krritatív tevékenysége elismeréséül a Magyar Vöröskereszt érd-mkeresztjét adományozom. Kelt Budapesten, 1941. december 3L napján. Horthy s. k. Bárdossy László s. k. * Az utóbbi esztendőkben alig volt kitüntetés ebben az elismerés szempontjából oly szerény és elrejtett városban, amely nagyobb örömet, szélesebb megelégedést keltett volna, mint éppen Ebergényi Istvánné kormányzói kitüntetése. Mint ahogy alig lehetne találni a szerzetesek életén túl életet ebben a városban, amely a legkisebb percek mértékéig tleített volna a hivatás és a munka alázatos szolgálatával, mint az egri szegények s Eger társadalma köz- becsülésben álló Heti-nénijéé. Az Egri Norma fennállása óta lelke és intézője a szegénygondozás ügyeinek, özvegy Ebergényi Istvánné, nem mint hivatalnok, hanem, mint apostol, nem mint feladatot végző, hanem a munkájában mélyen hivő és azt a legnemesebb áldozattá emelő lélek. S ez a hit, az áldozatnak ez a kiteljesülése annál nagyobb értékű, mert a hétköznapok legszürkébb és legnyomorúságosabb munkáját jelenti a valóságra átmérve. A hatóságokhoz való kérelmek intézése, sürgetése, a pénzforrások után való ötletes tájékozódás és azok megnyitása, előadások, vásárok, ünnepségek rendezése csak előkelő részletei voltak ennek a hatalmas aránytr munkásságnak. — A mindennapi, a minden percben való tevékenység a szegények rongyai között, a panaszok áradata közt, a nyomorúságban elferdült lelkek gyöngeségeinek szelíd tűrése közt, a kenyér és tűzifa é» lakás gondok garmadái közt, a gondoskodásnak, a szeretetnek és emberbaráti jóságnak szinte heroikus erőfeszítései közt zajlik le és válik a szegények áldásává. Pénzben kifejezve tiz és tízezreket jelent, hogy az egri szegénygondozásnak megvan H:ti néni, anyagiakon felüli értékelésben pedig kivételes szerencsét és a Gondviselés jó rendelkezését. A Vöröskereszt érdemkeresztje nagy kitüntetés, ami magasrangú Fölgyek keblét szokta ékesíteni rendszerint. Megsokszorozza Eger társadalmának örömét, hogy Ebergényi Istvánné a lélek és szellem rangján megkapta azt a fénylő keresztet, jeléül annak, hogy munkásságát kimagaslóan méltányolja Magyarország kormányzója, mint olyan asszonyét, aki egész életét a köz javának szenteli. Aranyat, ezüstöt „ír“ Csapó, óraműves! — Kinevezés. Az igazságügyi miniszter dr. Darányi János volt egri ügyvédet a zilahi kir. törvényszékhez bírósági titkárrá nevezte ki. Hirdessen az „EGEE“-ben! HÍREK Magyar-német barátság Ribbentrop Joachim német birodalmi külügyminiszter magyarországi látogatásában a hagyományos magyar és német barátság jut kifejezésre. A két országot összefűző barátság nem újkeletű. A két, nagy történelmi szerep betöltésére hivatott nemzet fiai már az első világháborúban is hősiesen küzdöttek egymás mellett a két országot már akkor megfojtani akaró szövetségesek ellen. A harctereken szinte legendássá vált az a hősiesség, amely a magyar és a német katonát mindig jellemezte. Az 1914—18. évi világháború után, amikor a német nemzet a porban feküdt, a magyar nép volt az egyetlen a világ valamennyi nemzete között, amely nagy fegyvertársa mellett mindig hűségesen kitartott a legsúlyosabb órák kötött is. A magyar nép volt az, amely az egész világon egyedül emelte fel tiltakozó szavát a versaillesi és a gyalázatos trianoni békeparancsok ellen és kitartóan, emelt fővel hangoztatta mindig a feltámadásba vetett hitét. Az egymásra utalt magyar és német nép barátsága akkor kezdett erőteljesebben kibontakozni, amikor a weimari kísérletezések után a tiszta nacionalista irányú nemzeti szociálizmus kerül uralomra. A német nemzeti szociálizmus a német nemzeti gondolatnak eddigi legerőteljesebb kifejezése és mint ilyen azonnal rokonszenvet érzett az ugyancsak nacionalista magyar szegedi gondolattal. A két nemzet ettől kezdve egymás mellett hals dva, egymást segítve és egymás mellé állva fejlődött. Ebbe a fejlődésbe illeszkedik bele az első és második bécsi döntés is, amelyet Ribbentrop és Ciano gróf külügyminiszterek hoztak és amelyek elszakított területeinkből igen jelentős részeket juttattak vissza. Nem lehet figyelem nélkül hagyni azt a körülményt sem, Németország megértő és barátságos magatartása tette lehetővé, hogy csapataink 1939. tavaszán megszállhatták Kárpátalját, Magyarország viszont támogatta Németország minden politikai akcióját. Csehszlovákia ellen egymás mellett állottunk s Jugoszlávia ellen is szövetségestársként lépett fel a két nemzet. így válhatott lehetővé az is, hogy Magyarország visszaszerezhette Bácskát, Baranyát és a Muraközt is. Amikor pedig 1941. nyarán a hatalmas német véderő megindult a civilizáció legnagyobb ellensége, a legnagyobb történelmi ámítás és hazugság: a kommunizmus ellen, hazánk volt az egyetlen állam, amely minden területi követelés és anyagi előnyök nélkül csatlakozott ehhez sz emberiséget megmenteni hivatott kereszteshadjárathoz. A magyar-német viszonyt az egymásrautaltságon kívül a teljes bizalom és a katonai bajtársiasság jelképezi. Németország hűséges és megbízható baráti állam, a magyar szempontokat és hazánk érdekeit mindenkor tiszteletben tartja. Németország sohasem tett kísérletet arra, hogy politikai berendezettségét, vagy éppen világnézetét magyar földre áttelepítse. Németország azt tiszteli bennünk, ami valóban és igazán, mindenek felett magyar: nfeürzeti- üuérzetüükeí, hűségünket, vitézségünket, szabadságszeretetünket és szavahihetőségünket. — Az egri gyógyszertárak éjjeli szolgálata. Január 3-án este 7 órától január 10-én este 7 óráig: Pánczél Almagyar u. 5. gyógyszer- tára. — Dr. Szentbenedeki Ede volt egri rendőrtanácsost az újvidéki kir. ügyészség alel- nökévé nevezték ki. Magyarország kormányzója Szentbenedeki Ede dr. székesfehérvári m. kir. rendőrtanácsost az újvidéki kir. ügyészség alelnökévé nevezte ki. Újvidék kir. ügyészségének uj al- elnöke Egerben végezte az érseki jogakadémiát, s hosszú időn át teljesített szolgálatot az egri rendőrkapitányságon mint rendőrtanácsos és a kapitányság h. vezetője. — Kinevezések. A kormányzó a vallás és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére pápai Vratarics György min. titkárt min. osztály- tanácsossá nevezte ki. A város társadalma ölömmel értesül a volt kitűnő egri diák gyors karrierjének újabb állomásáról, amely képességeinek és tudásának különleges méltánylását jelenti. — Ugyancsak a kormányzó Mondok Ferenc egri áll. polg. fiúiskolái tanárt a VI. fizetési osztályba nevezte ki. Ez a magas elismerés csendes, de annál értékesebb uemzetnevelői és társadalmi munkásságot részesített megérdemelt jutalomban.
