Eger - hetente négyszer, 1942/1

1942-02-20 / 29. szám

Eger, Lili'. évfolyam, 29. szám. Aha 8 fillér ♦ Péntek ♦ Trianon 23, 1942. február 20. ELŐFIZETÉSI DÍJi tgg hónapra 1 pengő SO f, Ví évre 4 P, fél­évre 8 P. Egges számi hétköznap 8 fülér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Ä nemzet akarata csütörtökön délelőtt betöltötte a kormányzóhelyettesi tisztet. Az or­szágház kupolacsarnokának gótikus müvei alatt felhangzott az eskü annak a fiatal férfinek ajkán, akit az ország bizalma a Horthy nem­zetségből emelt az új méltóságba, édesapja segítségére. Amikor a kormányzó szándéka szerint az országgyűlés az új tiszt­séget megfogalmazta és törvénybe iktatta, várható volt, hogy a nem­zeti hála és bizalom új ajándékát rejtik a szivek annak a férfinek a számára, aki a sorsdöntő jobbra- fordulást jelentette a magyarság irtózatos lázálmai után s aki gránit­alapja lett régi vitézségével, erős jellemével és magyar' szívével az új Magyarországnak. Amilyen természetes volt, hogy Szegeden Otrantó hősében öltött testett a feltámadó nemzeti biza­lom, olyan természetes, hogy aki áiil olyan hősin a magyar élet ke­mény kormánya mellett az elmúlt évtizedek alatt, mint Otrantó pok­lában, az iránt a nemzet többre is elkötelezi magát az állampolgári hódolatnál és köszönetnél. A nemzeti hála és bizalom tenyere nyújtotta csütörtökön vitéz Horthy Miklós felé vitéz Horthy Istvánt, az agg kor felé közeledő apa felé a fiút, hogy fiatal erejével segítse valóra váltani mindazt, ami apja bölcs tapasztalatai nyomán benne is kialakul a magyar hivatás és nagyság jelen és jövő helyzetét és feladatait illetően. A történelmi országgyűlés Csütörtökön délelőtt tizenegykor kezdte meg a magyar országgyűlés tanácskozását, melynek egyetlen tárgya volt: a kormányzóhelyettes megválasztása. Tizenegy órakor a két ház elnöke elfoglalta helyét az elnöki emelvé­nyen és gróf Széchenyi Bertalan el­nök közölte, hogy az együttes ülés tárgya a kormányzóhelyettes meg­választása. Ezután megállapította, hogy a jelenléti ívek alapján a tör­vényben előirt háromötödöt messze meghaladó számban vannak jelen a törvényhozók s így az együttes ülés határozatképes. Ennek enunciálása után gróf Széchenyi Bertalan elnök ismét a törvény rendelkezésére hivatkozva, közölte, hogy Magyarország kor­mányzója a jelölés jogával nem élt s felkérte az országgyűlést, hogy kormányzóhelyettest jelöljenek. Alig hangzott el az elnök utohó szava, a hatalmas kupolacsarnok­ban egyszerre, nagy lelkesedéssel hangzott el a törvényhozók ajkáról: — Éljen vitéz Horthy István! A lelkes közfelkiáltás elhangzása után gróf Széchenyi Bertalan elnök megállapította, hogy az ország gyűlés tagjainak akaratnyilvánítása vitéz Horthy István megválasztása mellett nyilatkozott meg. Hivatkoz­va a törvényszakaszra, feltette a kér­dést, hogy az országgyűlés tagjai óhajtják-e a szavazás elrendelését. A kérdésre a válasz ismét lelkes felkiáltás volt: — Éljen vitéz Horthy István kormányzóhelyettes! Gróf Széchenyi Bertalan elnök megállapította, hogy szavazás iránti kérelmet senki sem nyújtott be, az országgyűlés akarata újból egyhan­gúan megnyilatkozott s ennek alap­ján vitéz Horthy Istvánt megválasz­tott kormányzóhelyettesnek jelen­tette ki. Bárdossy László miniszterelnök ezután eltávozott a parlament épü­letéből és a királyi várba ment, hogy a kormányzónak előterjessze a választás eredményét és a tör­vény értelmében megerősítését kérje. Fél óra múlva a miniszterelnök visszatért a kormányzói kézirattal, amely jóváhagyja és megerősíti a választást. Ezután küldöttség ment a kor­mányzóhelyettesért és néhány perc múlva a repülőtisztek fekete dísz- egyenruhájában megérkezett vitéz Horthy István. Röviddel utóbb megérkezett a kormányzó, hogy jelen legyen az eskütételnél. Vitéz Horthy István a terem kö­zepére állt, jobbkezét felemelte, bal­kezét szívére tette és elmondta az esküt, amelyet vité2 Miskolczy Hugó felsőházi jegyző olvasott fel: — Én, Magyarország megválasz­tott kormányzóhelyettese, esküszöm az élő Istenre, hogy Magyarország­hoz s Magyarország kormányzójá­hoz hű leszek, az ország törvényeit, régi, jó és helybenhagyott szokásait megtartom és másokkal is megtar­tatom, függetlenségét és területét megvédem, kormányzóhelyettesi tisz­temet az alkotmány értelmében az országgyűléssel és a kormányzóval egyetértésben a felelős minisztérium által gyakorlom és mindent meg­teszek, amit az ország javára és dicsőségére igazságosan megtehetek. Isten engem úgy segéljen. A kormángzóhelyettes életrajza Vitéz nagybányai Horthy István 1904-ben született Pólában, refor­mátus vallású, nős. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a budapesti József műegyetem hall­gatója lett és itt gépészmérnöki oklevelet szerzett. Már műegyetemi hallgató korá­ban kezdett el a repüléssel foglal­kozni. Miután 1918 augusztusától az összeomlásig a fiumei haditen­gerészeti akadémia növendéke volt, tehát katonai kiképzésben már ré­szesült, 1926-ban önként jelentkezett katonai szolgálatra és jüniustól szep­temberig, majd 1927 júniusától szep­temberéig szolgálatot teljesített a magyar légierőknél. Ez idő alatt megszerezte a különböző repülő fo­kozatokat és mint pilóta egyik vadászszázadhoz nyert beosztást. 1929-ben nyerte fi a repülőhadnagyi rendfokozatot. Évenként bevonult ezután is a légierőkhöz gyakorlatra s vadászszázadához vonult be 1938 szeptemberében, majd 1939 tavaszán és őszén is. 1939 január óta tarta­lékos repülőfőhadnagy. Műegyetemi tanulmányainak be­fejezése után hosszabb külföldi utat tett. T&nulmányútjáról visszatérve, 1930 november havában a m. kir. állami vas-, acél- és gépgyárak szol­gálatába lépett szerződéses főmér­nöki minőségben. 1933-ban műszaki tanácsossá, 1936-ben helyettes igaz­gatóvá lépett elő és még ez évben megbizást kapott vezérigazgató­helyettesi teendők ellátására is. 1935 november havában miniszteri tanácsosi címmel ruháztatott fel. 1937 július havában igazgatóvá neveztetett ki, 1939 október havá­ban pedig a vezérigazgatói teendők ellátásával bízatott meg. 1940 június hó 1-ével a m. kir. államvasutak igazgatóságának elnö­kévé neveztetett ki, 1941 július hó 4-én kelt legfelsőbb elhatározással államtitkári címmel ruháztatott fel. 1940 november 13. óta Jász-Nagy- Kun-Szolnok vármegye beválasztása alapján a felsőház tagja. Vitéz Horthy István mint a m. kir. államvasutak igazgatóságának el­nöke aránylag rövid működési ideje alatt számtalanszor tauujelét adta annak, hogy a közlekedés problémái­nak egyik legalaposabb ismerője s szolgálatát kiváló hozzáértéssel, nagy körültekintéssel és páratlan lelki­ismeretességgel látta el. Vitéz Horthy István élénk te­vékenységet fejtett ki az egyesületi és sportéletben is, elnöke a Horthy Miklós Nemzeti Repülő Alapnak, a Magyar Póló Clubnak és a díák- kaptár-szövetségnek, társelnöke a Magyar Cserkész Szövetségnek és alelnöke a Magyar Tourig Club­nak. A közélet terén kifejtett értékes és eredményes munkásságáért meg­kapta a Magyar Érdemrend Közép- keresztjét a csillaggal. Tulajdonosa ezenkívül számos magas külföldi kitüntetésnek is. * Vitéz Horthy István 1940 április 27-én vette feleségül Edelsheim- Gynlai Ilona Mária grófnőt, Edels- heim-Gyulai Lipót gróf földbirtokos leányát. Vitéz Horthy Istvánná igen élénk tevékenységet fejt ki a magyar Säfeiii^iflalsftafctfafeiaii «jf v?

Next

/
Thumbnails
Contents