Eger - hetente négyszer, 1942/1
1942-02-13 / 25. szám
Aha 8 fillér Eger, LI1L évfolyam, 25. szám. ♦ Péntek ♦ Trianon 23, 1942. február 13 ELŐFIZETÉSI DÍJi így hónapra 1 pengő SO f, V« évre 4 P, félévre 8 P. Egget számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZEB SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. Még mindig folynak a harcok Szingapúr északnyugati részén A hivatalos francia hírszolgálat szerint Szingapúr külvárosaiban még mindig kemény harcok folynak. Különösen a város északnyugati részén lévő lóversenytéren fejtenek ki az angol csapatok nagyobb ellenállást. A francia kormány kártérítést kér a Normandie óceánjáróért Ismeretes, hogy a Normandie francia oceánjáró hajó amerikai kikötőben kigyulladt és hasznavehetetlenné vált. ▲ francia hatóságok ezzel kapcsolatban megállapítják, hogy a Normandie 1939 szeptember óta tartózkodott Amerikában és az amerikai hatóságok a múlt év december 16-án foglalták le, hogy csapatszállító hajót készítsenek belőle. A francia személyzetet akkor elbocsátották és amerikaival váltották fel. így tehát sem a hajóstársaságot, sem a francia tengernagyi hivatalt nem terheli felelősség a Normandie elpusztulásával kapcsolatban. I'yen értelemben a francia kormány jegyzéket nyújtott át az amerikai kormánynak és a károk megtérítését követeli. Okolicsányi Imrét visszatartja alispánt székében a törvényhatósági bizottság Mint jeleztük, a vármegye törvényhatósági bizottsága szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A gyűlés legnagyobb figyelmet keltő pontja a vármegye alispánjának szolgálati idejéről szóló jelentés, amely szerint Okolicsányi Imre ez év elején betöltötte szolgálatát. A jelentéssel kapcsolatban a törvényhatósági bizottság szeretete és megbecsülése egyöntetűen fog megnyilatkozni Okolicsányi Imre mellett és a bizottság értesülésünk szerint vissza fogja tartani állásában az alispánt. Ezt az állásfoglalást az a mély rokonszenv magyarázza elsősorban, mely az alispán személye iránt vármegyeszerte állandósult, hivatali működése és egyéni szere- tetreméltósága révén, de mindezek mellett a mai idők szükségessé is teszik, hogy a vármegye ügyeinek intézése azokban a kipróbált kezekben maradjon, amelyek már oly sok jó és balszerencse közt mindig határozott irányvonalban és mindig a nép érdekeire figyelemmel vezették a vármegye életét. Szombaton délelőtt egyébként a közigazgatási bizottság és a kis- gyűlés is ülést tart a vármegyeházán. A közigazgatási bizottság délelőtt 9 órakor foglalkozik a vármegye különböző ügyeivel, míg délelőtt 10 órakor a kisgyűlés tagjai bírálják felül a városok és községek határozatait s készítik elő a közgyűlés ügyeit. Maga a hözgyű- lés 11 órakor kezdődik és mindössze öt pontból áll. F) magyar gazdasági és pénzügyi helyzet A Magyar Nemzeti Bank közgyűlése nem csupán üzleti esemény. Jegybankunk közgyűlésén ugyanis az ország egész dolgozó társadalmát érdeklő bejelentések szoktak történni s ugyanitt, mint a gazdasági élet legmagasabb őrhelyén szokás megállapítani, hogy melyek a gazdasági élet legfontosabb jelenségei és milyen irányban kell a termelésnek, a forgalomnak és a fogyasztásnak tovább haladnia. A jegybank közgyűlése tehát mindenkor útmutatást s a mai rendkívüli időkben nyugodtan mondhatjuk: utasítást jelent az új üzleti évre. Ez az útbaigazítás az idén sem maradt el, s éppen ezért röviden rámatatunk azokra a legfontosabb szempontokra, amelyeket Baranyai Lipót titkos tanácsos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozott. Miért drágult az élet? A háború előtti években a gazdasági világválság sorában a mezőgazdasági termények ára oly mélyre zuhant, hogy a mezőgazdasági lakosság kipótolhatatlan károkat szenvedett. A külpiacokon kíméletlen verseny folyt s ebben a szegényebb gazdaállamok, mint amilyen Magyarország, alulmaradtak. Szükséges és jogos volt tehát, hogy a mezőgazdasági termények ára egy bizonyos színvonalra emelkedjék Ezt a színvonalat a közelmúltban már elértük. További áremelkedésre nincs szükség A kialakult és most már nagyjából egészségesnek nevezhető árrendszert a kormány minden erejével fenntartani és az árakat, valamint a munkabéreket minden változástól megóvni igyekszik. Külpiacaink most már állandóak és állandó árakat biztosítanak, belföldön pedig szintén az árak állandóságára kell törekedni. Minden további áremelkedés észszerűben lenne és súlyos kárt okozna. A mai háborús időkben senkinek sincs joga arra, hogy áremelLemondás és A háborús viszonyok mindenkitől azt követelik, hogy az igényeket csökkentse és takarékoskodjék. Takarékoskodni nemcsak pénzzel kell, hanem élelmiszerrel, anyaggal, árúval egyaránt. Minél takarékosabban kedéssel fokozza hasznát, mert újabb drágalásból haszonhoz csak a társadalomnak egy kis töredéke jutna, viszont súlyos zavarokat okozna az árrendszer megbontása. Ha pedig a kormány megengedné, hogy mindenki emelje az árakat és a munkabéreket, akkor rövid pár hétig talán mindenki jobbaa élne, de elfogynának a háborús viszonyok miatt szűkös készletek és később általános nyomor következnék. Tehát állandóságra van szükség! takarékosság és szerényebben élünk, annál tovább fogjuk bírni a háborús helyzetet és annál több tartaléka marad az egyénnek és a nemzetnek arra az esetre, ha a helyzet még súlyosabbra fordúlna. A helyzet jobb nálunk, mint a legtöbb külföldi államban A magyar pengő nemzetközi értéke és vásárlóereje semmit sem változott. Az áraknak fentealitett emelkedése nem áll összefüggésben a pengő értékével, mert a termények drágulása világjelenség. Ha ma átszámítjuk a külföldi árakat pengőre, akkor az derül ki, hogy a mi pénzünkért többet lehet vásárolni, mint a legtöbb külföldi valutáért külföldön. Egy év alatt a magyar bankjegyforgalom növekedett. Több pénz van forgalomban, mert közben megnagyobbodott az ország és így az árak emelkedése miatt több pénzre van szükség a forgalom lebonyolításához. A külföldi országokban szintén emelkedett a pénz- forgalom, de nagyobb mértékben, mint nálunk. Ebből is látható, hogy a magyar pénz egészséges és értékálló. — Egészbenvéve a világszerte pusztító háború ellenére nálunk a gazdasági helyzet jobb, mint akárhány külföldi országban. S ennek az a magyarázata, hogy a magyar gazdasági és pénzügyi politika ugyanolyan sikerrel oldja meg feladatait, mint akár a magyar diplomácia, vagy a magyar honvédség. Tuberkolózis elleni ketet tartanak a pusztító népbetegség elleni küzdelem erősítésére A magyarságot leginkább pusztító betegségek közül a legelső, a magyar népszaporodást korlátozó okok közül pedig nem a legutolsó helyen áll a gümőkór. Ez a pusztító népbetegség, mely a háború előtti Nagymagyarországon évente 70.000, a trianoni országban évente átlag 80.000, majd egyre csökkenően 1940-ben tizenötödfélezer magyar idóelótti halálát okozta, a megnagyobbodott haza számára ez- idószerint évi 20.000 főnyi vérveszteséget jelent. Ez a szörnyű érvágás, melyen át szünet nélkül folyik el a nemzet életereje, cselekvésre kényszerítette a kormányzatot, de a társadalmat is. A gümőkór ismeretesen fertőző betegség, mely főként emberről emberre terjed. A fertőzés ellen tehát védekezni lehet és kell. Tekintettel azonban arra, hogy hazánk jelen területén mintegy 100.000-re tehető azoknak a honfitársainknak száma, akik fertőző gümókórban szenvednek, akik ennek ellenére munkájukat ellátják, az egészségesekkel együtt élnek, együtt dolgoznak, nyilvánvaló, hogy a fertőzés elkerülésére az egyéni védekezés, ha szükséges is, nem teljesen
