Eger - napilap, 1941/2
1941-08-08 / 124. szám
2 EGER 1941 augusztus 8. gazdagítják. Ebben van nevelői értékük. A mese már nagyobb élményt jelent a gyermeknek, mert képzelete szárnyán ismeretlen világba jut el, ahol csodálatos lények, tündérek, törpék, óriások és állatok élnek. A mese nevelő értéke sokirányú. Mindenek előtt alkalmas a gyermek ismereteinek, képzet■ és szókincsének gyarapítására. Sok olyan dologról és cselekményről van szó a mesében, amelyeket környezetében nem tapasztalhat és amelyekről mese nélkül nem is hallana. Azzal, hogy sokáig kitartóan hallgatja a mese csodálatos történeteit, játszva hozzászokik a gyermek figyelmének tartós összpontosításához. Emlékezete is erősödik mesélés közben, különösen amikor újra, meg újra hallja ugyanazt a mesét és minden bíráló szándék nélkül ellenőrzi, hogy ugyanúgy mondták-e ismét, mint az előbbi alkalommal, s nem hagytak-e ki belőle valamit. Legnagyobb nyeresége a képzelő erőnek van belőle, mert csupa ismeretlen tájra és különös lények világába viszi el. Ismeretlen dolgoknak ez az elképzelése már bizonyos teremtő munkát tételez fel. Amit a mesélő elmond, azt a gyermeknek el keli képzelnie, szemléletes képbe kell öltöztetnie. Az érzelem világ kibontakozásában tevékeny része lehet a mesének. A legfontosabb hatások közül való az, hogy megtanul a gyermek együttér ezni a mese hősével. Vele szomorkodik ha bajba jut, és vele örül, amikor megmenekül és célját eléri. A pozitív érzelmeken kívül negatívak is ébrednek a lelkében. Amikor pl. a boszorkányok és a gonosz mostohák el akarják veszíteni a mese hősét, aggodalom, harag és gyűlölet támad a gyermekben. Mivel itt a rossz és gonosz meggyálöltetéséről van szó, a gyűlölet és harag felkeltése nevelési szempontból értékes mozzanat. Az erkölcsi fejlődés szempontjá bői a mese jelentősége abban van, hogy kialakítja a gyermekben a Gondviselésnek és az igazság győzelmének a tudatát. Felnőtt korunkban is éltet bennünket a mesék erkölcsi világára való visszaemlékezés, amely szerint a jónak és az igaznak győznie kell, még ha a sárkányok útját is állják. A tündérmesék megértésére kb. a 3 éves kortól kezdve fogékony a gyermek. 3. évtől egészen a 9—10. életévig tart a mese korszaka. Ezentúl is szívesen hallgat a gyermek csodálatos történeteket, de lelki szükségletei mindinkább a valóság felé fordulnak. A mesélés igazi formája a mesemondás. Csak a szabadon, színesen és átélve elmondott mesék fejtik ki azt a mély hatást, amely a csodálatos történetek világában benne rejlik. A gyermek hálát érez a jó mesemondó iránt, ezért jó ha a szülők komolyan felkészülnek a mesemondásra. A mesemondás nem kezdődhetik mindjárt fantasztikus történetek elbeszélésével. Egyszerű kis történetek azok, amelyeket eleinte megért a gyermes. A felnőttek érzés- és gondolatvilága továbbá életjelenségei és formái teljesen ismeretlenek előtte. Elhibázott dolog volna tehát olyan mesével kezdenünk, amelyek a felnőttek eszm^körében érzés- és vágyvilágában játszódnak le. A képzeletben piroskák, féayes- hátú bogárkák és virágok, amelyek hintáznak, babát ápolnak, homokban ásnak, sütnek, vizben pocskolnak és örömükben tapsolnak, ezek alkotják a 2 — 3 éves gyermek első gyönyörű meséit. Ezeknek a világából fokozatosan lehet elvezetni a tündérek, manók és törpék csodálatos életébe. A mese kiválasztásában nagy gondot kell fordítani arra, hogy erkölcsi világa nemes és hatásában felemelő legyen. Ebből a szempontból ki kellene irtani minden olyan mesét, amely szörnyűségeket tartalmaz a szülőkről, és borzalmakat mond el rablókról, kígyókról, ördögökről és kísértetekről. Ezek legyőzhetetlen félelmet váltanak ki a gyermekből minden iránt, ami ismeretlen és láthatatlan. Ezért félnek az esték és éjtszakák sötétjében, vagy egyedül maradva. A művészi nevelés a kedélyélet gazdagítását és szépérzék finomodását célozza elsősorban. Az iskoláskor előtt látszólag kevés alkalom és eszköz áll a művészi nevelés szolgálatában, valójában azonban sok. A legfontosabbak a gyermekdalok, a rádió, a házizene és az otthon művészi levegője. A legelső művészi hatás az édesanya bölcsődalaiban éri a gyermeket. Nagy kinccsel rendelkezik az édesanya, ha sok gyermekdalt tud, ezért jó ha tervszerűen készül rá. A kedves dallam megnyugtatja és örömet szerez neki. A rádió ezernyi lehetőséget ad arra, hogy a gyermek szép énekeket és zenét hallgasson. Már a hét-nyolc hónapos gyermek is örömmel hallgatja az egyszerűbb dallamokat. Sőt nemcsak hallgatja, hanem bele is kapcsolódik a hangversenybe úgy, hogy ritmikus mozgásokat végez. Természetesen a rádióval is vissza lehet élni. Ott, ahol egész nap bömböltetik, inkább válik az idegek rombolójává, mint a művészi nevelés eszközévé. A házi zene minden időben nagy szerepet játszott a művészi nevelésben. A nagy zeneszerzők mind olyan családból kerültek ki, ahol a szülők nemcsak szerették, hanem művelték is a zenét. A művészi nevelés szolgálatába állítható a lakás maga is értékes képeivel és berendezési tárgyaival. Főként azonban a család szelleme és lelke az, ami leginkább finomítja és nemesíti a gyermeket. Somos Lajos dr. A mai Eger-nap színházi szelvénye Eger, augusztus 8. A színtársulat ma, pénteken este a „Sárgarigófészek1' c. hangulatos operettet adja elő „Eger“-akdóban. Lapunk olvasói kedvezményes áron válthatják meg jegyeiket, ha a kedvezményre jogosító alábbi utalványokat kivágják és a színházi jegypénztárnál a jegy váltása alkalmával átadják. Utalvány a Sárgarigafészek operett augusztus 8 i előadására 1 drb ___________________ A z Egeren átvonult tűzérosztály parancsnoka megkoszorúzta a 60-as hősök emlékművét Ma délelőtt tüzérek kürtje har- sant Eger utcáin. Kellemesen, kedvesen a fülnek: Ta-ra-ra-rá, ?a ra- ra-rá ... Tüzérosztály vonult végig a városon. Gyakorlatozni jöttek Eger határába. A város közönsége örömtől csillogó szemekkel nézte a nyeregben, az ágyúk mellett s a kocsikon ülő daliás tüzéreket. Remek lovakon lovagoltak. Csattogott a lovak patkója, dübörögve gördültek az ágyúk az aszfaltútcákon Eger háziezredének tisztikara küldöttségileg fogadta a tűzérosztályt a város határában és zenekarral kísérte a városba. A Deák Ferenc-utcán, a volt 60. gyalogezred hősi emlékműve előtt tisztelegve állott meg a tüzérosztály. A parancsnokló ezredes a bajtársi kegyelet koszorúját elhelyezte a hősök emlékművén. Azután végigvonultak Eger főutcáján s az egri közönség büszkeséggel látta a magyar erőnek, a magyar honvédségnek korszerűen felszerelt egyik legfontosabb fegyvernemét, a magyar tüzért és ágyúit. Kik pályáznak a parádi víz és üveggyár bérletére A Nemzeti Közművelődési Alap pályázatot hirdetett a parádi üveggyár, valamint a parádi üveggyár bérletére. Az üveggyár iránt nagy érdeklődés mutatkozik és többen pályáztak az üzem bérletére. így többek között beadta ajánlatát a Kossuch János cég, mely 40.000 pengőért hajlandó bérbevenni az üzemet. Ugyancsak ajánlatot adott be a Hangya Ipar Rt., mely 52.000 pengőt ajánl a bérletért. Hasonló összeggel pályázott az eddidi bérlő : Kuhinka Jáuosné, aki bérlőtársával: Zakariás mérnökkel együtt vinné tovább a bérletet. Érdekessége ennek az utóbbi ajánlatnak, hogy a bérlet eddigi összege 26.000 pengő volt, tehát a meghosszabbításért bért ajánlanak a bérlők. A parádi víz eddig az Édeskuty- cégen keresztül került forgalomba. A víz forgUombahozataláért az Édeskuiy-cég 9500 pengős ajánlatot nyújtott be és ezen az összegen kívül bizonyos szolgáltatásokat vállalt. A Nemzeti Közművelődési Alap tanácsa most mérlegeli az ajánlatokat és rövidesen meghozza dön tését. Juhtúrót? bAhbqsjuhtúróüz emből Eger, Hiliám- iicca 14, sz. Ä Honvéd-csapatkórház oooo közelében, oooo (A Baross Szöv. tagja.) Az Eger panaszkönyve Több pék süssön zsemlét. Igen tisztelt Szerkesztő űr! Kormányrendelet alapján betegeknek orvosi bizonyítványra a város június végén két zsemlét adatott ki, két hét múlva liszthiány miatt már csak egy zsemlyét adtak és adnak ma is, dacára, hogy már nincsen liszthiány. Más városokban a betegek reggeli, ebéd és vacsorára három zsemlyét kapnak. Miért nem kaphatunk Egerben is hármat? Tarthatatlan állapot az is, hogy csak a város felső részén süt és ad ki két pék zsemlyét és a város minden részéből sokszor egy órát is sorban kell állani, míg a pék azt az egy zsemlyét kiadja. Ezen változtatni kell, hogy négy pék adja ki a zsemlyét a város megközelíthető négy részén és a várakozás megszüntethető legyen. 820 betegjegy van kiadva a zsemlye kiadására. Ennyi embernek kell reggel a zsemlye miatt várakozni a két péknél, ahol még a pék kenyérvevőit is kiszolgálják. Ezért kell négy péket megbízni a zsemlye sütéssel, hogy az ácsorgás megszűnjön. Soraim szíves közlését kérem: egy hűséges olvasó. Hirdetésével célt ér, ha az „Eger“ napilapban hirdet
