Eger - napilap, 1941/2
1941-08-06 / 123. szám
2 EGER 1941, augusztus 6. „A magyar szülőknek legkiválóbb gyermekeiket kell kereskedőknek nevelniők" «A kereskedő osztály társadalmi megbecsültetése nemzeti feladat» — Dr. Angyal Lajos kereskedelmi középiskolai igazgató előadása az Egri Kereskedők Egyesületének gyűlésén Eger, augusztus 6. A Kereskedők Egyesületének tisztújító közgyűlésén dr. Angiját Lajos kereskedelmi középiskolai igazgató, az egyesület új ügyvezető társelnöke, elnöki székfoglaló beszédében előadást tartott a magyar kereskedelem feladatairól és beszédében a többi között ezeket mondotta : — Rendes körülmények között egy egyesület tisztújító közgyűlése a békevilág derűs vasárnapja: alkalom a barátság elmélyítésére, alkalom esetleg egy soronkívüli kedélyes estre, messzemenő következményei ritkán adódnak. A megszokott, a tradícióvá szilárdult egye sületi élet folyik tovább a maga jól kivájt medrében. Az egyik vezetőség jobban, a másik kevésbbé jól tudja az egyesület érdekeit Képviselni, maga az egyesületi élet azonban, ha azt az egyesületet valóban a szükség hozta létre, folyik tovább, legfeljebb kisebb vagy nagyobb az ellenzékieskedők száma. — A mi mai tisztújító közgyűlésünk azonban nem ebben a békés légkörben ült össze. Mai közgyűlésünk valóban magán viseli a nagy idők bélyegét: ez a közgyűlés új alapokra van hivatva helyezni ennek az egyesületnek az életét, új idők harangszavát jelenti, új szellem ér- vényrejuttatását van hivatva szolgálni. Egy új feltörő társadalmi rend jelentkezése városunkban mai közgyűlésünk, amelynek országos viszhangot kell kiváltania és amelyet hazánk minden helységében hasonló megmozdulásnak kell követnie. A gyászos emlékű Trianoni békeszerződés óta súlyos tandíj megfizetése árán tanultuk meg a gazdasági élet rendkívüli jelentőségét megismerni és jöttünk rá arra, hogy egy nemzet élete a nemzet életének kereskedelmétől függ. Hiába a mezőgazda munkája, hiába az ipar fejlettsége, a közigazgatás rátermettsége, a kultúrpolitika kiválósága: a nemzeti élet alapja a virágzó jólét, amelyet csak a kereskedelem teremthet meg. És ha a kereskedelmi életet nem a nemzet fiai irányítják: gyarmat marad az ország, bármennyire iparkodik [is függetlenesdit megjátszani. Hasztalan a napsütötte India mesés gazdagsága, hasztalan a Nilus- áztatta Egiptom termő televénye: India is épenúgy az angol kereskedelemnek termel, mint Egyptom, és Fokföld és a világnak sok-sok más helye. A magyar gazda is hasztalan tette földjét verejtékével termékennyé, a magyar iparos hiába állította elő találékonyságával, ügyességével, munkaszeretetével és munkabírásával a legkiválóbb gyártmányokat: az agrár- és ipari termékek hasznát nem a magyarság látta, mert a magyar gazdasági élet centruma: a kereskedelem, nem magyar kezekben volt: az egész magyar gazdasági élet a zsidó tőkének volt a kiszolgáltatottja, mert bennünket, magyarokat, a termelés csak addig érdekelt, míg a terméket előállítottuk: az értékesítéssel már nem törődtünk. Ezért maradtunk koldusok, szegények és néztük tanácstalanul, mint szedi össze magát a Galíciából idevándorolt, alázatosan hajbókoló, rongyszedő zsidó, mint szedi el tőlünk először értéktelennek tartott rongyainkat, hogy aztán elszedje jószágunkat, majd földünket és végül becsületünket is. Ökölbe szorult a kezünk, mikor a magyar vér megbecstelenítését láttuk, mikor nap-nap mellett újabb és újabb magyar családok váltak hajléktalanná, s a zsidó iparmágnások betörtek a magyar alkotmány féltve őrzött sáncai közé: országgyűlési képviselők lettek, főrendek lettek, nemességet és főnemességet vásároltak maguknak, és mindezt azon a pénzen tehették, amit tőlünk vettek el akkor, amikor a magyar kereskedelmet jóformán teljesen a maguk részére kizsákmányolták. És mi néztük tétlenül hosszú-hosszú évtizedeken át, mert elhittük nekik, hogy a kereskedelem nem való magyar embernek, a kereskedelemben nem szállhatunk versenyre az ötezer éves zsidó kultúrával, hogy a kereskedelem nem úri foglalkozás, hogy a zsidót éppen ezért teremtette az Úristen, hogy a magyar helyett kereskedjék. Régi, magyar patrícius családok adták át helyüket az egyre jobban feltörő zsidóságnak, mert előkelőbbnek tartottuk, hogy a pult helyett a megyei életben sürgölődjünk, vagy mert a munka zubbonyánál szebben feszült fiainkon a huszárattilla. És élhetetlenségünkben, vakságunkban valóban annyira jutottunk, hogy a kereskedelemről fölényes kézleggyin- téssel nyilatkoztunk csupán és a kereskedői hivatást nem tartottuk magyar emberhez méltónak. Trianonnak kellett bekövetkeznie, el kellett vesztenünk ezeréves hazánk háromnegyed részét, hogy ráeszméljünk arra, hogy valahol hiba van a magyar közfelfogásban, hogy rádöbbenjünk arra, mily végzetes könnyelműség volt részünkről a kereskedelemnek zsidó kezekbe való átengedése. — Ezt a rövidlátó magyar közvéleményt kell mindenekelőtt eunek az egyesületnek és a hazánkban működő többi kereskedelmi egyesületnek megváltoztatnia. A kereskedelemnek vissza kell állítani régi magyar becsületét, azt a becszületét, amelyet hosszú évszázadokon át, a magyar tőzsér- ség korában élvezett, amikor még királyaink sem tartózkodtak attól, hogy maguk foglalkozzanak & kereskedelemmel, és amikor kereskedőink valóban társadalmi életünk legelőkelőbbjeiből kerültek ki. — A kereskedőosztály társadalmi megbecsültetése az az első feladat, amelyért küzdenünk kell. Nem hiúság kérdése ez uraim, hanem a magyar jövő kérdése. Mert mindaddig, míg a kereskedőosztály nem élvezi a társadalomban ugyanazt az elismerést, mint az akadémikusok osztálya, nem remélhetjük, hogy magyar szülők legkiválóbb gyermekeiket fogják kereskedőnek neveltetni. Ha pedig ezt el nem érhetjük, akkor higyjék el nékem, hogy az egész mostani magyar felláugolás szalmaláng marad csupán: lángol, de nincs parazsa, pillanatnyi hőt fejleszt, mely a fejbe hajtja a vért, de nincs tartós melege, mely a Juhtúrót? bAbdosjuhtúróüzemböl Igei8, Kilián- ucca 14. ss, Ä Honvéd-csapatkórház oooo közelében, oooo (A Baross Szöv. tagja.) szívig elhasson és azt éltesse. Uraim, jogosítványok adásával, vagy elvételével csak ideig-óráig lehet kérdéseket elintézni: intézményes megoldást csak következetes nemzet- nevelő munkával lehet biztosítani. — Mert eggyel legyünk tisztában : nincs még egy élethivatás, amely annyi tudást, intelligenciát, szellemi és gyakorlati felkészültséget, rátermettséget és tehetséget igényel, mint a kereskedelem. A zsidók csak tehetséges fiaikat küldték kereskedői pályára, a kevésbbé sikerűiteket más pályákon helyezték el. Higyjék el nekem, nagyon jól tudták, miért tesznek így- És mig nálunk, magyaroknál, nem ugyanaz lesz a helyzet, alig remélhetjük sorsunk tartós jobbra- forduiását. fTla adjuk csütörtöki „Kolozsuári őtírióó“ színházi szeluényét Pénteken a «Sárgarigófészek» kerül színre Egér-napon Eger, augusztus 6. Holnap, csütörtökön Eger-napot tart a színház és olvasóink kedvezményes áron válthatnak jegyet a közkívánatra újból színre kerülő Kolozsvári dáridó előadására. A kedvezményre jogosító szelvényt itt adjuk: Pénteken műsorváltozás lesz, mert a közbejött akadályok miatt, Az ördög nem alszik c. vígjáték helyett a Sárgarigófészek kerül színre. Ennek szelvényét pénteki számunkban adjuk. Utalvány a Kolozsvári dáridó operett augusztus 7-i előadására 1 drb ___________________ C séplőgép tulaj donosok és cséplőgépészek katonai szabadságolása A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara ez év májusában, újabban pedig július hóban előterjesztést intézett a földművelésügyi kormányhoz, amelyekben rámutatott arra, hogy a mezőgazdaságnak milyen elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy a cséplőgépészek, valamint a motoros talaj mívelő gépek kezelői korra és beosztásra tekintet nélkül az általuk végzendő munkálatok idejére katonai szolgálat alól sürgősen mentesíttessenek. Nemcsak a miskolci Kamarának, de az érdekelteken kívül az egész ország gazdatársadalmának nagy megnyugtatására szolgálhat, hogy a közelnapokban a honvédelmi miniszter, a földművelésügyi miniszter közbenjárására már intézkedett és hogy a csépléseknél igazoltan közreműködő gépkezelői vizsgákkal rendelkező cséplőgéptulajdonosok és gépészek a nem tényleges állományba azonnal visszahelyezendők és csak a cséplési időszak elteltével, szeptember hó végével hívhatók be ismét katonai szolgálatra. FERENCJÓZSEF KESERUVIZ
