Eger - napilap, 1941/2
1941-07-05 / 105. szám
7 EGER 1941. július 5. tábla ezentúl a jobboldalon lesz. 10. Az országutakon július 6 tói kezdve az összes községtábla, utcatábla, előjelző, irányjelzés, vezetőA 4520/1941. M. E. sz. rendelet alapján a munkaadó — az eddigi 10°/o helyett — a legnagyobb munkabér összegének 20%-áig részesítheti jutalomban a munkavállalót, akinek munkateljesítménye az átlagosat meghaladja. A rendelet célja, hogy becsületes munkateljesítés esetén az egyén kütábla átkerül a jobboldalra. Az a kerékpáros, autóvezető, kocsis, aki ezeket a szabályokat megtartja, nem okoz majd balesetet. lönleges munkateljesítménye az eddigieknél is jobban legyen jutalmazható. A jutalom a vármegyei munkabérmegállapító bizottság által megállapított legmagasabb napszámos munkabérre (napszámbér, órabér) és az idénymunkások (sommások, hónaposok) bérére vonatkozik. Mai számunkban dr. Somos Lajosnak, az egri érseki tanítóképző-intézet igazgatójának, a neveléstan országos hírű művelőjének és szakírójának cikksorozatát kezdjük meg. A cikksorozat a gyermek nevelésének legfontosabb kérdéseit tárgyalja a csecsemőkortól a serdülő évekig s rendkívüli érdekessége és fontossága miatt igen nagy érdeklődésre tarthat számot. Amikor a gyümölcsfák gondozásáról tanulmányok jelennek meg és mindenki igyekszik tanácsokkal, segítséggel beállani a pero- noszpóra elleni küzdelembe, mert a nemzeti vagyon óriási értékei s emberek millióinak megélhetése forog kockán, időszerű lesz végre azzal is törődni, a legnagyobb nyilvánosság előtt, hogyan kell nevelni, hajlítani, alakítani a legnagyobb nemzeti vagyont, az embert. Persze, (mindenki azt hiszi, ért a neveléshez. Olvassák el a szülők a most kezdődő cikksorozatot is és ébredjenek arra, mennyi mindenre nem gondoltak, mire kellett volna ügyelniük, mi az oka annak,hogy a magyarság legjobbjainak ma is annyi erőfeszítést kell tenniük „csúnyácska és neveletlen nemzetünkért“ és a magyar tömegek műveltségének, nemzeti öntudatának neveléséért. (Szerk.) Az első életévek a család körében zajlanak le. Ennek megfelelően az első hatások, amelyek a lelki fejlődés irányát megszabják, a családi életből származnak. Ebben van a családi élet nagy jelentősége a gyermek későbbi sorsára. Az ételben, italban és ruházatban szűkölködő családok gyermekei testi fejlődésükben elmaradnak. Szervezetük gyöngesége miatt könyebben esnek áldozatul a betegségeknek és fertőzéseknek. Az anyagi nyomorúságban felnövő gyermekben a test szükségletei elnyomják a lélek és a szellem igényeit, ezért az éhező és nyomorgó gyermekből ritkábban lesz mélyebb lelki életet élő ember. Amelyik gyermekkel sokat foglalkoznak, annak gyorsabban fejlődik az értelme és hamarabb szerez a világról áttekintő ismereteket. Derűs és vidám környezetben a gyermek alaphangulatát az öröm színezi. Komor és feszült családi légkörben szenvedés, félelem és szorongás üli meg a gyermek lelkét. A családi élet hatása a gyermek sorsára nemcsak abban van, hogy felébreszti és növeli a különféle lelki képességeket és készségeket, hanem abban is, hogy a gyermek képességeinek és erőinek működését jő vagy rossz irányba tereli. Ha pl. egy vezetésre született gyermek olyan családban nő fel, amelyik szereti a munkát, tiszteli a mások érdekeit és az emberiségért való küzdelmet nemes feladatának tekinti, bizonyára értékes vezető emberré, egyházi, politikai, gazdasági, katonai vagy más szellemi vezérré válik. Ha azonban erkölcstelen környezetben bontakoznak ki szellemi képességei és ügyességét a család életének megfelelően a tolvajlásban, mások kifosztásában gyakorolja be, valószínű, hogy bandafőnökké, vagy rablóvezérré lesz. A gyermek életét a családban elsősorban a szülők befolyásolják. Az édesapának és édesanyának egymáshoz való kapcsolata, kölcsönös szeretető és gyöngédsége, szelíd, békés és áldozatos munkás élete a legkedvezőbb feltételeket biztosítja a fejlődés számára. A napot átdolgozó és a betegágy fölött pa- nasztalan aggódással virasztó szülők emléke oly mélyen bevésődik a gyermek szívébe, hogy semmi ki nem törli onnan. A lélek és szeretet melege boldog otthonná varázsolja a kunyhót is. Ezt az igazságot meg- kapóan fejezi ki Győry Vilmos kis meséje, melyben a gazdag királyfi meghívását így utasítja vissza egy szegény kis leány: A mi libánk közönséges S nem aranyos a cicánk: De ott van a két testvérem S édesapánk meg anyánk. Ha ölelnek, ha csókolnak S fejem rájok hajthatom: Szalmatetős kicsi kunyhót A világért nem adom. Kedvezőtlenül alakul a gyermek sorsa ott, ahol a szülők szeretetlenül, idegenül, vagy éppen ellenségesen állanak egymással szemben. A legnagyobb csapás azokat a gyermekeket éri, akiknek a szülei nem akarják az áldozatokat és elválnak egymástól. Az édesapa a maga egyéniségének testi, szellemi és erkölcsi minősége szerint különösen a fiúkra van nagy hatással. Az édesanya otthonszeretete, gondoskodó és áldozatos szelleme a leányok magatartását formálja kedvezően. A családi élet szerepe a fejlődésben attól is függ, hogy testvérekkel vagy testvértelenül nőtt-e fel & gyermek. Sót még annak is jelentősége van, hogy a testvérek idősebbek, vagy fiatalabbak-e és hogy nem szerint hogyan oszlanak meg. Az idősebb testvérekben pl. korán kifejlődik a gondoskodás szelleme és a kisebbekért való felelősség tudata. A kisebb testvér javára gyakran kell lemondania, hol szórakozásról, hol ínyencségekről! Ejtőernyős csapatok és légi gyalogság A múlt világháború utolsó éveiben mind gyakrabban fordult elő, hogy repülőgépről lőszert, élelmiszert dobtak le a megközelíthetetlen terepen küzdő csapatoknak, majd a hátországban kémeket tettek ki ejtőernyővel. Ezek a kezdetleges vállalkozások azonban a szereplők minden elszántsága és ügyessége mellett is legtöbbször rosszul végződtek, mert a kiugróknak, vagy az akkor még kezdetleges gépnek legtöbbször éjjel, vagy szürkületben kellett ismeretlen helyen, bizonytalan légköri viszonyok között leszállniok. • II sokszor életmentő A repülőgépek rohamos fejlődése mind jobban előtérbe hozta az ejtőernyős osztagok és a légi gyalogság alkalmazásának gondolatát és így hamarosan ismerté lett a két új „fegyvernem“. A légi gyalogság. Légi gyalogságon azokat a köny- nyű és nehéz gyalogsági fegyverekkel felszerelt csapatokat értjük, melyek nagy befogadó képességű bombázó, vagy utasszállító repülőgépeken szállítanak a harc színhelyére. Ez a gyalogság — az előre küldött ejtőernyős osztagok által biztosított terepen leszálló gépeket elhagyva — rendes gyalogsági harcba kezd. A légi gyalogság tehát nincs ellátva ejtőernyőkkel és csakis az a hadsereg alkalmazhatja, melynek sok nagy befogadású repülőgépe van. Az ejtőernyős csapatok. Az ejtőernyős katonák kiképzése már sok gonddal és huzamosabb időn keresztül történik és erre a célra csak válogatott, a katonai erények mindegyikével rendelkező egyének alkalmasak. Az ejtőernyősök feladata, hogy az ellenséges állások mögött, ellenséges területen ejtőernyővel le- ugorva, nehéz körülmények között különleges harci feladatokat oldjanak meg. Az ejtőernyős katonáknak elsősorban jó sportembereknek kell len- niök. Kiképzésük a sportembert jellemző rugalmasság megszerzésével kezdődik, majd gyors járművekről gyakorolják a sértetlen földreérést, végül toronyból való ejtőernyős ugrásokkal tanulják az ugrás fortélyait. Csak ezután kerülhet sor a repülőgépből való ugrásokra. Először lassú, majd gyors gépekből ugranak, különböző magasságból. Végül megtanulják az ejtőernyőugrás tulajdonképeni művészetét: a késleltető ugrást, amikor az ugró több száz métert zuhanva, csak az utolsó százmétereken nyitja ki ernyőjét. A következő lépés az esési sebességnek a tartókötelekkel való szabályozása a föld közelében, amikor fa, toronyépület tetejére zuhanás veszélye fenyeget. Ezt követő- leg pedig a csoportos kiugrást gyakorolják úgy, hogy 20—30 főnyi osztag lehetőleg a parancsnok körül, kis területen, gyorsan és egyszerre földet érve, azonnal harchoz kezdhessen. A finn-orosz háború sajtójelentései szerint egy-két esetben próbálkoztak ugyan orosz ejtőernyős katonák, de ezeket a finnek ártalmatlanná tették. A háború folyamán döntő szerephez jutottak a német ejtőernyősök a holland hadjáratban, ahol a fontosabb hidak, repülőterek, vasútállomások megszállásával megakadá* lyozták ezek elrombolását és e kulcspontokat tartani is tudták, míg az előre törő páncélos oszlopok birtokukba nem vették. Ugyanígy Norvégiában a narviki őrséget is ejtőernyősökkel erősítették meg és az utánpótlás is légi úton történt. A múlt hónapban Kréta szigetén értek el jelentős eredményeket. A nyugati háború tapasztalatai alapján ma a hadviselő államok nagy létszámú ejtőernyős katonaságot képeznek ki és tartanak fegyverben, ugyancsak nagyban fejlesztik a légi gyalogságot is. Húsz százalékos jutalomban lehet részesíteni a kiváló munkást Szülők! Ezt nektek írjuk: A családi élet hatása a gyermek későbbi sorsára
