Eger - napilap, 1941/2
1941-07-25 / 116. szám
2 E 6 E B 1941. július 25. 5zombaton rendes közgyűlést tart Eger uáros képuiselőtestülete Eger város képviselőtestülete szombaton délután négy órakor tartja rendes júliusi közgyűlését a városháza nagytermében. A tárgysorozat fontosabb pontjai a következők: A Békés-féle alapítvány ügye. A legelőügyi szakbizottságba kiküldött tagok névsorának helyesbítése. A 92 ezer dolláros MOKTÁR kölcsön ügye. Rendelet, közjóléti szövetkezet alakítására. A kertmunkás- lcépző iskola udvarának megépítéHaszonállaiok juttatására voüatkozó javaslat. A napközi otthonok felszerelésére vonatkozó javaslat. Házépítésre alkalmai ingatlanok szerzése. Előterjesztés a gyümölcspiaci rendtartás alkotására. A volt Népbank által bérelt városházi helyiségeknek igénybevétele közellátási Hivatal céljaira. A Szegénygondozó hivatal kérelme rendkívüli segély iránt a nyári inségkonyha fenntartására. A szegénygondozó hivatal kérelme az állandó évi támogatás felemelése iránt. Megalkották az á( házassági törvényt Az új házassági iörvéogt hosszú vita és tárgyalás után megszavazta az országgyűlés A felsőház, miDt ismeretes, számos enyhítést javasolt a kormány által benyújtott szöveggel szemben. Végeredményben azonban az országgyűlés két háza a rendelkezéseket megszigorította. A most megszavazott törvény főleg két pontban tér el a régi szövegtől. Az egyik a sokat emlegetett 9. szakasz, amelyre nézve a felsőház olyan enyhítést javasolt, hogy rendkívüli méltánylást érdemlő esetekben egy bizottság bírálja el, tendő-e vagy sem. Ezzel az enyhítéssel ellentétben a törvény a kormányra, illetve az igazságügyminiszterre bízza, hogy egészen kivételes esetekben hajlandó-e az említett felmentést megadni. A másik és legfontosabb változás az, hogy új szakaszt illesztettek be a törvénybe s ez nálunk is törvényerőre emeli a Németországban fennálló „fajgyalázás“ tilalmát. Keresztények és zsidók között tehát tiios és büntetendő a házasságon kívüli érintkezés is. hogy valaki vájjon zsidónak tekinSzülők! Ezt nektek írjuk: H születést megelőző neuelési feladatok VI. közlemény. A gyermek létezésének első pillanatától ki van téve külső tényezők hatásának. Ezek a hatások a születés előtt nem közvetlenül, hanem közvetve, az édesanyán keresztül érik. Ami ártalmas az édesanyának, az károsan hat a gyermekre is. Az édesanya testi ereje és egészsége jelentékeny mértékben befolyásolja a magzat fejlődését. Ezért fontos, hogy az anya egészséges és fejlett legyen. Erről bőséges és célszerű táplálkozással, kellő mozgással és nyugodt életrenddel lehet leginkább gondoskodni. A test egészsége és ereje mellett rendkívüli jelentősége van az édesanya idegéletének. Az indulat, harag, erősebb bántalom, szomorúság, vagy féktelen öröm egyaránt károsan hatnak az idegrendszerre. Megzavarják a szív működését, a vérkeringést, a gyomornedvek kiválasztását és a tápláló anyagok felszívódását. A súlyos csapásokat követő idegizgalmak, a gyakori félelmek, vagy az állandó rettegés, még súlyosabban megviselik az édesanya idegeit. A világháború utolsó éveinek gyermekhalálozási statisztikája megdöbbentő képet ad arról, hogy a nyugtalan, & félelemmel és aggodalommal tele élet milyen kedvezőtlenül befolyásolja a magzat fejlődését. Ilyen években sokkal több gyermek születik halva, mint békés esztendőkben és a megszületettek közül nagy százaléka vele született gyengeségben már egy éves kora előtt elpusztul. A lelki megrázkódtatásokhoz hasonló káros következményekkel jár mérgező hatású élvezeti cikkeknek, mint pl. a dohánynak, alkoholnak, ópiumnak mértéktelen élvezése. Az idegélet nyugalmának és rendjének biztosítása fegyelmezett életmódot kíván az anyától, de a környezettől is fokozott figyelmet követel. Mindenkinek szeretettel, megértéssel és figyelemmel kell élnie körülötte, mint akik közösen felelősek az eljövendő élet sorsáért. Az erkölcsi és vallásos élet mélysége és tisztasága még nehéz időkben is nyugalmat ad a léleknek, mert a vallásos ember közelebbről érzi a segítséget, s mert az öröklét gondolata felül emeli a pillanatnyi nehézségeken. Innen van az, hogy a vallásos lelkű édesanyák gyermekei általában erősebb idegzettel és derűsebb lelkülettel születnek, mint a fegyelmezetlen és meghason- lásokkal tele életet élőké. nevelésének alapjait is le kell rakni már az első napokban. A legbiztosabb alap, amelyre a gyermek nevelését építhetjük, a határozott életrend. Legyen meg minden nevelői mozzanatnak a maga formája, ideje, módja, hogy a gyermek szervezete az első pillanatoktól kezdve tudjon mihez igazodni. Rendnek kell lennie az alvásban, táplálkozásban, öltöztetésben, tisztántartásban és foglalkoztatásban egyaránt. Szoktatással néhány nap alatt el lehet érni, hogy a csecsemő az éjszaka legnagyobb részét átalussza, s a nap többi részében a szopás ritmusához alkalmazkodik. Az így szoktatott csecsemő szervezete egyenletes munkára rendezkedik be és zavartalanul végzi a belső életműködéseket. A kisbaba alvásának rendjén gondosan őrködjék az édesanya. Biztosítsa körülötte a csendet és nyugalmát senki kedvéért ne engedje megzavarni. A helyes táplálással nemcsak a szervezetnek szükséges anyagot nyújtjuk, hanem fontos nevelési célt is szolgálhatunk. A szopás és általában a táplálás idejének pontos megtartású a helyes életritmus kialakításában döntő jelentőségű. A gyermek szervezete az óramű pontosságával alkalmazkodik a rendhez. A rendes táplálkozás együtt jár a táplálkozási ösztön meg- szabályozásával, ami az első győzelmet jelenti az ösztönök fölött, s kedvezően kihat a gyermek egész fejlődésére. A táplálkozás rendjének kialakítása és megtartása nem könnyű feladat, mert az édesanyától azt kívánja, hogy kényelmet és minden más elfoglaltságot félre téve az előírt időben etesse gyermekét. Az is megzavarhatja az édesanyát, hogy a gyermek idő előtt hevesen sírni kezd, mintha éhes volna. Ilyenkor sokan kisértésbe jönnek és enni adnak a csecsemőnek. Ezzel azonban megbomlik az étkezés rendje és a csecsemő ösztöneinek nincs mihez igazodnia. Az öltöztetés pedagógiai követelményei elsősorban a test szabad mozgását, védelmét és edzését célozzák. A szabad mozgás biztosítása végett nem szabad a csecsemőt sokáig pólyába kötni, s az ellenálló képesség növelése miatt kell óvakodni a túlzott öltöztetéstől, a test elkényeztetésétől. A helyes táplálkozás és öltöztetés mellett a szülők gondoskodása főleg arra irányuljon, hogy a baba nyugodt, csendes és derült légkörben növekedhessék. A nyugalom, a csend és a lélek állandó derűje a csecsemő fejlődésének alapvető biztosítékai. Különösképen vonatkozik ez az első hetekre, amikor a gyermek agya még nincs hozzászokva a külső ingerekhez, a zajhoz, a fényhez, a mozgáshoz. Ebben az időben minden erősebb fény és hang, mégha a szeretet megnyilatkozása is az, ingerlékennyé teszi a csecsemőt és károsan befolyásolja az alvását. Mesterséges nyugalomra azonban még sincs szükség. Nem kell lábujhegyen járni és suttogva beszélni. A mindennapi élet természetes mozgalmasságát meg kell szoknia. A nyugalom szerencsés kiegészítője a derűs légkör, amely a csecsemőt körülveszi. A gyermek kedélyének alapvonása a derű, ezért nem nehéz feladat annak biztosítása. Az egészséges és jóluevelt gyermek mindig derűs. Természetesen környezetének is sugároznia kell ezt. A gyermek derűjének leggazdagabb forrása az édesanya boldog és fegyelmezett szeretete, amely a rap- szódikus kitörések nélkül állandó harmóniával veszi körül. Fegyelmezett és derűslelkű anyanak nincs „rossz“ és ideges gyermeke. Fontos nevelői kérdés az is, hogy mennyit és mikortól foglalkozunk a csecsemővel. Az első hetekben csupán táplálkozásra, alvásra és testi ápolásra van szüksége az újszülöttnek. Ebben az időben minden vele való foglalkozás, beszéd, gyügyölés céltalan és káros. Csak a nyugalmat és csendet kell biztosítani számára. 2—3 hónapos korában eszmélni kezd a csecsemő és felfigyel a körülötte zajló eseményekre. Hangokat ad, lábát fogdossa, nézelődik, a mozgó és színes tárgyakon megakad a szeme. Ekkor már foglalkozhatunk vele, de csak mérsékelten. Színes tárgyakat akaszthatunk föléje, kitehetjük kertbe, erkélyre, hogy nézelődhessen: Állandó szórakoztatásra nincs szükség, mert a nagyon hosszú figyelés kifárasztja és nyugalmát megzavarja. A tulaj- donképeni foglalkozás ideje akkor következik el, amikor a baba már nevet környezetére, s mintegy tud- tul adja, hogy vannak szellemi szükségletei. Az első játékot akkor adjuk kezébe, amikor nyúlni kezd a tárgyakért. Legjobb játékszer a csecsemőnek a csörgő és gumiállat, amely testetlen és lemosható, és a gyermek nem sértheti meg vele magát. Egy év körül már rakosgatni is szeret. A szellemi erők fejlesztése mellett szüksége van a gyermeknek a testi erők céltudatos növelésére is. Sok szülő ezt rendszeres tornázta- tással igyekszik elérni. Erre semmi szükség nincs, mert a csecsemő maga elvégzi azokat a mozgásokat, amelyek szervezetét erősítik. A szülőknek inkább csak az a feladatuk, hogy a szabadmozgás feltételeit megteremtsék. Igen jó szolgálatot tesz a gyermeknek a járókért (faketrec), amelyben kapaszkodva veszély nélkül mozoghat már 7—8 FERENCJÓZSEF ."'*y v • • *v .•• »••• f.ji-i '.t ' KESERŰ VII A csecsemő gondozása A csecsemőnek elsősorban testi | gondozásra van szüksége, de lelki
