Eger - napilap, 1941/2

1941-07-23 / 115. szám

EGER 1941, július 23. ? ÍTia két színházi szeluényt aőunk Pénteken köböljük a Néma levente utalványát Eger, július 23. A most kezdődött színházi hét Eger-esttk jegyében zajlik le. A hétfői és keddi este után egészen péntekig bezárólag kedvezményes Eger utalvánnyal járhat a közönség a színházba. Szerdán este a Kiskirály című Martos—Kálmán Imre operettet tűzte műsorra vitéz Jákabffy Dezső színigazgató. A régi, szép operett felújítása vonzó esemény a színház­kedvelő közönség számára. Az előadás negyven százázalékos kedvezményre jogosító utalványát itt közöljük: Utalvány a Kiskirály operett július 23-i előadására. 1 drb __________________ Cs ütörtökön Eger est keretében megy az idény legnagyobb sikerű operettje, Az ördög nem alszik. Va- szary darabját eddig zsúfolt házak kacagták végig s a kedvezményes alkalom most azok' számara is le­hetővé teszi a darab megtekintését, akiknek nem volt módjukban meg­nézni. Utalvány Az Ördög nem alszik operett július 24-i előadására 1 drb _______________________ P énteken ismét Eger-est lesz, ez alkalommal A néma levente köl­tői színjáték kerül műsorra. A Néma levente-utalványát lapunk pénteken délután megjelenő számában talál­ják meg olvasóink. Mihályék elmenekültek. A törvényszék a merőben ellen­tétes eskük hatása alatt nem látta tisztázottnak a tényállást és elha­tározta, hogy helyszini tárgyalást tart Fenékpusztán a bizonyítás ki­egészítése végett. Igen érdekes mozzanata volt vé­gül a családi háborúnak, amiről viszont a csendőrség lebbentette fel a leplet. A csendőrség kiment a helyszínre és nyomozott a löve­dékek után. Nemsokára egy fára bukkantak, amelyben öt lövés helye látszott. Legnagyobb meglepetésükre azonban az ólmot bicskával kivésték ismeretlen tettesek a fatörzsből. Hogy kik voltak az ismeretlen tettesek, eddig nem derült ki. Lehet, hogy Mihályék lopakodtak vissza a nyomok eltüntetése végett, de az sem lehetetlen, hogy Novákék ala­kítottak közös frontot a beavatkozó harmadik hatalom: a Törvény ellen, ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem Eger és kör­nyéke n. é. közönségét, Vendéglőseit és italmérőit, hogy Egerben. Zalárjózsef-u. 7. sz. alatt (Schultz-ház, az udvarban) rum- és likőrgyárat nyitottam. Gyártmányaimat a lehető legolcsóbb napi áron, minden igényeket kielégítő minőségben hozom forgalomba. — Szíves pártfogásukat kéri vitéz SZIRMÄY JÓZSEF hadirokkant. és ők szedték ki a Mihályék ólmát a fából. Mert nem szabad az ellenfelet egészen agyonütni, vagy hagyni, hogy hosszabb időre kivonják a forgalomból. Mi szórakozás lenne ezután Fenékpusztán. Nem kell senkire rálőni, csak éppen az orra elé célozui egy kicsit. Hogy dolgozik a szovjetipar Xsmét szaporodott a hevesmegyei bányaszerencsétlenségek száma Egy egercsehi bányászt gerendához nyomott egy csille Egercsehi, julius 23. Az utóbbi időben egyre gyakrab­ban érkeznek hírek hevesmegyei bá­nyaszerencsétlenségekről. Hol kő, hol homok, hol szénbányában tör­ténnek balesetek, amelyek rendsze­rint halálos Kimenetelűek. Most Egercsehiből jelentenek ha­lálos szerencsétlenséget. Vízaknai Lajos 35 éves bányász fejét egy üres csille egy gerendához nyomta. A szerencsétlen bányász a koponya sérülése következtében keletkezett agyvérzésben rövidesen meghalt. A csendőrség megindította a nyomo­zást, annak megállapítására, terhel e valakit felelősség a szerencsétlen bányász életéért. A most folyó keleti háború ta­gadhatatlanul bebizonyította, hogy a Szovjet nagyipar a haditermelés tekintetében mennyiségileg valóban flgyelemreméltőau dolgozott. A mi­nőség kérdése más lapra tartozik, amint hogy általában a legszomo- morubb képet mutatja a szovjet ipari termelése. Ez a körülmény annál is inkább érdekes és jelentős, mert a szovjet propaganda tudva­levőleg a balti államok erőszakos elfoglalásával azzal érvelt, hogy minden országnak kivétel nélkül éideke a Szovjetunióhoz való csat­lakozás, miután a szovjeturalom bő­séget, gazdagságot, jólétet jelent. Lássuk csak mint vélekszik er­ről a „jólétről“ Lukacsevics elvtárs, akit a szovjet központi kormánya Riga város ipari megbízottjává ne­vezett ki. Lukacsevics a Proleter- szkaja Pravda hasábjain junius 1-én lesújtó képet fest a rigai ipari üze­mek lehetetlen álllapotáról. Elmondja, hogy az egyik legna­gyobb vasüzem az „Usvara“ a terv- gazdálkodás alapján előírt mennyi­ségnek alig 61 százalékát termelte. A gyárnak nincsenek nyersanyagai, arra pedig gondolni sem lehet, hogy a vasúti raktárakban felhalmozott nyersanyagot a gyár igénybe vegye. Az „Usvara“ a nyersanyaghiány miatt sokszor szünetel, mert nincs aki kiadja az utasítást az anyag odaszállítására és nincsen, ;aki & szállítást lebonyolítaná. Maga Luka­csevics elvtárs mossa a kezeit: ez nem az ő feladata, ő csak a terme­lés ellenőrzésével foglalkozik. De magában a gyárban is vannak bajok, mindennapi eset, hogy egy- egy cég többet kap mint amit ren­delt, a drága gépek technikai kar­bantartásával senki sem törődik, a gépház félig víz alatt áll, s a mun­kástanács elnöke, Vazulevics sem­miképpen sem tekinthető a munkás és vezető eszményképének. A derék férfiú legutóbb például holt része­Nem lőtt rá, csak úgy az orra alá célzott. .. Húszéves családi háború mozgalmas jelenete az egri törvényszék szünet! tanácsa előtt Fenekes puszta Váraszó heves­megyei községhez tartozik s néhány családja évtizedek óta vak gyülöl- ségbeu él egymás mellett. Becsület- sértés, könnyű testi sértés, személyes szabadság elleni bűncselekmények, vagyonrongálás, miegyéb iratok jel­zik, elfeküdvén az egri járásbírósá­gon és törvényszéken ezeknek a csa­ládoknak roppant találékonyságát egymás bosszantásában. Hiába tor­lódtak egymásra események, tűntek fel és le szenzációk a világban, ha Fenekes pusztán kiesett a világ feneke s nem láttak mást az em­berek—egymásnál s azt is rosszul. De van ez így máshol is. Bár nem lehet tagadni, a Fenekes pusztaiak nem maradtak meg a vén- asszonyos nyelvöltögetésnél, mag­vasabb eszközökhöz nyúltak. így tör­tént május 4-én is, amikor valami tilosban legeltetés ürügye alatt idő­sebb Mihály Gyula meg a fia űzőbe vették Z?erta.Tibort és Berta Lászlót s fölkergették őket a közeli hegyre. A szorongatottak segítségére Novák fázik Barna, meg a fia és idősebb Berta István siettek s a hegytetőn elfoglalt állásban 5:2 arányban ásták be magukat az ellenfelek. Az egri törvényszék szüneti ta­nácsa előtt a lefolyt ütközetről igen figyelemreméltó haditudósítás- bau számoltak be az ellenfelek, ki vádlotti, ki tanúi minőségben. Az ellentétes állításokból kitűnő- leg rövid szóharc-elókészítés után Novákék szerint az idősebb Mihály tüzelni kezdte a fiát: Lődd agyon a kutyákat, mire a fiú is tüzelni kez­dett, mégpedig Steyr forgó-pisztoly­ból és rövidesen kilőtt egy soroza­tot. Erre Novákék meg is esküdtek. Ezzel szemben Mihályék arra es­küdtek meg, hogy nem volt náluk pisztoly. Kifogyván a töltés, Mihályék hát­rálni kezdtek, annál is inkább, mert Novákéknál balta volt, sőt egy pisz­toly is akadt. Ezt a pisztolyt idősebb Berta István vette elő, mikor az ellenfél beszüntette a tüzelést s most már ő lőtt egyet a fiatalabb Mihály felé, de mint mondotta, nem lőtt rá, csak úgy az orra elé célzott. Erre gén elnökölt a munkástanács ülé­sén. Bizonyos, hogy a rigai szovjet- újság e cikkében nincs semmi na­gyítás, mert hiszen egy fanatikus kommunista írta s mert a szigorú cenzúra is átengedte. Hasonlóan zilált és szomorú a széntermelés helyzete is. A szov­jetunió legfontosabb széntermeló központja a donvidéki szénme­dence, ahol a termelés meg sem kö­zelíti a békebeli nívót a valóság­ban, mert papíron nagyszerűen fo­lyik a mnnka. Az Izvesztija junius 6-iki száma felháborodva ismerteti a donvidéki széntermelésnél tapasztalható visz- szaéléseket, s rámutat arra, hogy most sikerült megállapítani, hogy az 1940. évi termelésre vonatkozó adatokat a legnagyobb kőszénbánya a Makeevugol meghamisította, seb­ben összejátszott Roszocsinszki igaz­gató és Szamojlov főmérnök. Az állami tervgazdálkodási hiva­tal a bánya részére havi 800 tonna termelést írt elő, amit azonban nem tudott produkálni. Az igazgató és a főmérnök úgy segített a bajon, hogy jelentték: nemcsak hogy ki­termelték az előírt mennyiséget, de azt havonta meg is haladták, jóllehet már az év elején megálla­pították, hogy az előírt és bejelen­tett termelésből máris 2000 tonna hiányzik. Ennek ellenére is, hónap­ról, hónapra felterjesztették a ha­mis kimutatásokat, sőt a papiron kimutatott több termelés után az igazgató, a főmérnök 10 — 10 ezer rubel jutalmat utalt ki magának s FERENCJOZSEF KESERŰVÍZ-f

Next

/
Thumbnails
Contents