Eger - napilap, 1941/2

1941-07-19 / 113. szám

2 EGEK 1941. július 19. kuli téli szalámi rudvételnél 620 (620), márkanélküli téliszalámi szeletelve 660 (660), feketekurka 140, májas- és véreshurka 230, sült vagy füstölt vegyeshurka 280, kenőmájas 360. Fejsajt 340, bőr­sajt 160, hüssajt 420 (420). Sonka prágai módon egészben 610, sze­letelve 780, lapocka prágai módon egészben 580, szeletelve 740. Ser­tésnyelv 270 (270), főtt 310 (310), sertésköröm füstölt és főtt 90 (90), sertéecsout 60 (60) marhaszegy 300 (300), marhanyelv 500 (500), maihaszegy füstölt és főtt 620 (620), marhanyelv füstölt és főtt (700). Tej és tejtermékek új árai. A legalább 3 5 százalék zsírtal- talmú teljes tehéntej árát 5 fillér­rel lehet emelni, ez azonban megyei városokban, — így Egerben nem lehet több 30, községekben 28, a piaci ár pedig 28, községekben 28 fillérnél. Termelők a fogyasztói árat csak akkor számíthatják fel, ha a tejet házhoz szállítják. A pasztőrö­zött tej ára két fillérrel magasabb A tejfel fogyasztói ára Egerben 130, községekben 120. A fölözött tej ára Egerben 10 fillér, községekben 8 fillér. Sovány tehéntúró ára 80, köz­ségekben 70, zsíros tehéntúró ára Honvédségünk csodálatos telje­sítménnyel, rövid pár nap alatt bir­tokába vette a délmagyarországi területeket. Pedig alapos tervszerű­séggel felépített erődítési vonalakon kellett a csapatoknak áthatolniok. A támadó lendület azonban leküz­dött minden védőfalat és a gyors­csapataink már a harmadik napon, hüsvét vasárnapján, elérték Újvidék városát. Tudjuk, hogy a szerb politikai vezetés a kiegyenlítődés szellemében közeledett a tengelyhatalmak álla­maihoz. Ezzel szemben a katonai vezetés — az elvakult, soviniszta tábornoki kar — mindent megtett a háború előkészítésére. Határaikat csaknem minden oldal felé megerősítették. Hazánk felé a Duna—Tisza között és a baranyai háromszögben voltak igen erős erő­dítések. Minden jel arra mutatott, hogy Magyarországgal szemben Bácska területét feltétlenül tartani és szívósan védelmezni akarják. Erre vall az erődítésük telepítésé­nek végrehajtási módja és kiépíté­sének rendszere. A határokon a határőrségük há­zait valóságos betonerődökké alakí­tották át lőrésekkel, figyelőtornyok­kal kiegészítve. Ezek mögött, de a határvonaltól 10—15 km.-re húzó­dott az első eródvonaluk. Az erő­dök egymástól 4—500 m-re állot­Egerben 110, községekben 100. El­sőrendű tehéngomolya ára 196. A vaj legmagasabb fogyasztói ára Egerben és Hevesben (zárójelben a hevesi és tiszafüredi járás): pasztő­rözött teavaj adagolva 530 (520), pasztörözetlen centrifugált vaj 500 (490), főzóvaj 480 (480), piaci írós- vaj 450 (450). Juhgomolya 220, juh­túró 10 dekánként 32 fillér, bélbe, vagy celofánba csomagolva 33 fil­lér, kevert túró 28 fillér. Ezek az árak pénteken léptek életbe. A most megállapított árak egész évben változatlanok maradnak. Megállapították Egererben a borjúhús és termékek árát Az egri Ipartestület húsipari szak­osztálya a következőkben állapítot­ta meg a borjúhús árakat: Kicsontozott borjúcomb kg-ként mérve 3 38 P, kicsontozott borjú­comb szeletelve 3 64 P, borjú máj 3‘25 P, kicsontozott lapocka 2-99 P, borjúkaraj és vésés véknya nélkül benne lévő csonttal, valamint csont- nélkül lábszár 2 60 P, szeletelt borjúkaraj 2-86 P, borjútarja és szegy, pörköltnek való apróhús 2 08 P, borjúnyelv 2,60 P, borjú­fej (velővel, nyelvvel) 0'78 P, fej- hús és tüdő T30 P, velő (egy da­rab) 1'30 P, borjúfodor és pacal (egy darab) 0-80 P, borjúláb bőr- nélkül egy darab 0'18 P. A borjú­csont ára megállapítva még nincs, azért egyenlőre 10 fillér számítható kilogrammonként. tak, egyenként mintegy 10—12 fő befogadására, 2 géppuskaflőréssel az oldalozás végrehajására és 3 lö- réssel az arctűzre. Az erődök között, azoktól 50—150 m.-rel hátrább települtek a térköz­erődítések. Ezek két géppuska vagy golyószőró részére szolgáltak és a megszálló erejük is a két fegyver kiszolgáló személyzete volt. Ezek főleg az arctűz részére voltak be­állítva. Az erődök előtt húzódott mintegy 25—30 m.-re hatsoros drótakadály- öv. Ez előtt vonult közvetlenül a harcikocsiárok’ Ez 2 5—3 m. mély volt, alul 2, felül 6—8 m. széles­séggel, az erődök felé eső oldala merőleges betonfallal bélelve. A tö­résponton az árok oldalazására szol­gáló géppuska állások voltak. Az így kiépített erődvonal képe­zett egy védelmi rendszert. Az első vonal mögött kb. 1—2 km.-re húzó­dott a második erődvonal védelmi rendszere. Ezután egy nagy hézag következett, majd kb. 10 km.-rel hátrább, kb. Bezdán, Nemes-Mili- tics, Topolya, Zenta vonalában hú­zódott a következő vonal. A Ferenc-csatornát is teljesen kihasználták a védelmi rendszerük keretében. Itt mindenütt, ahol na­gyobb átjárók, hidak voltak, hídfő­ket képeztek és azokat a fent leírt módon erősítették meg. A leghátsóbb vonaluk a Dunától északra feküdt, mégpedig az újvi­déki és gombosi hidak biztosítására szolgáló tágabb hídfők kiépítésével. A kis baranyai háromszögben is három ilyen erődrendszer vonaluk volt. Kettő a Kőhegy északi lej tjei előtt a hegyvonulat és a trianoni határ között, egy az északi híd biz­tosítására. Ha a szerb erődítési rendszert a a cseh és román erődrendszerrel hasonlítjuk össze, meg kell állapí­tanunk, hogy a három közül a szerb erődrendszer volt a legkorszerűb­ben, legcélszerűbben kiépítve, a leg­inkább volt képesítve arra, hogy Nevelő feladatuknak csak akkor tehetnek eleget a szülők, ha testi­leg, szellemileg és erkölcsileg al­kalmasak rá. a) A testi alkalmasság azt jelenti, hogy a szülök egészségesek. A tartós vagy állandó beteges­kedésnek az lehet a következmé­nye, hogy a szülők keveset foglal­koznak gyermekeikkel és intézkedé­seik a mindenkori hangulatnak meg­felelően szeszélyesekké válnak. A test gyöngeségét csak rendkívüli akaraterővel és lelki emelkedett­séggel lehet kiegyensúlyozni, ez azonban csak keveseknek adatik meg. b) A szellemi alkalmasság köve­telményei között az értelmesség, higgadt megfontolás és alkalmaz­kodó képesség a legfontosabbak. Az értelmes szülők jobban tud­nak nevelni, mint a kevésbbé értei­w mesebbek. Ok hamarabb észreveszik & gyermek magatartásában végbe­ment változást és ennek okát is könnyebben megtalálják. Azok a szülők például, akik nem gondol­kodnak a jelenségeken, a gyermek elmaradását a tanulásban kizárólag lutasággal magyarázzák, petig lap­pangó betegség, testi és szellemi elfáradás, kielégítétlenség, meg nem értés, kényelemszeretet játszhatnak szerepet a kötelességteljesítés za­varaiban. A higgadt megfontolás az érte­lem tevékenységének alaposságát és fegyelmezettségét jelenti. A szülőnek nagy szüksége van erre, mert nél­küle könnyen tesz ígéretet, amelyet soha sem tud vagy talán nem is akar teljesíteni. A gyermekhez való alkalmazko­dás egyik leglényegesebb feltétele a nevelő munkának. A gyermek egészen más természetű, mint a felnőtt, ezért a bánásmódnak is másnak kell lennie. A felnőtt köte­lességből is jó munkát tud végezni. A kisgyermek a kötelesség fogal­mát nem ismeri és nem tiszteli. Vele meg kell kedveltetni a mun­kát. Korának és egyéniségének meg­felelő foglalkoztatással többreme­Igmándiviz sokszor életmentő nagyobb erőket a tervszerű és gyors előnyomulásban hátráltassanak. Csupán a katonai vezetésünk ki­váló irányításának köszönhető, hogy felismerve a kínálkozó pillanatot, az erőket oly időben és oly célsze­rűen vetette be, hogy a szerb erő­dítési vonalak feladatuk teljesítése nélkül, sok helyen sértetlenül ke­rültek kezeink közé. gyünk vele, mint a kötelesség ri­deg emlegetésével. A fínomlelkű, ragaszkodó és mélyen érzékeny gyermeket egy-egy elismerő szóval, vagy kedves biztatással könnyen lehet munkára sarkalni. Az anya­giasabb lelkű gyermeket a külső sikerek, az anyagi jutalom reménye készteti hamarabb tevékenységre. c) Az erkölcsi alkalmasság föl­tételei között legfontosabb a szü­lők példás élete. Ez önkénytelenül is befolyásolja a gyermek magatar­tását. A család vallásos légköre, dolgos szelleme, az erkölcsi, szel­lemi és anyagi javak helyes érté­kelése hasonló irányban formálja a gyermek lelkét. Az erkölcsi feltételek közé tarto­zik még a szeretet, felelősségtudat, határozottság, következetesség és önuralom. A szeretet, mint természetes ér­zés, minden szülőben megvan, de megnyilvánulás módja nem mindig kedvez a nevelésre. Vannak embe­rek, akik úgy értelmezik a szülői szeretetet, hogy a gyermeknek min­den kívánságát és szeszélyét telje­síteni kell. Gondoskodásuk annyira megy, hogy folyton a gyermek mel­lett vannak és a legkisebb szellő­től is óvják. A szeretet mértéktelen megnyi­latkozásaival és a gondoskodás túl­zásaival azonban nem szolgálják a gyermek javát. Csak elkényeztetik és megfosztják az önállóságtól. A szeretet mellett a gyermekért való felelősség érzése (a legbiztosabb irányítója a nevelő munkának. Ez teszi a gyengét és elnézőt erőssé és a keményszívűt enyhévé. Sok szülő nem elég határozott gyermekével szemben. Tudja pél­dául, hogy a rendszeres alvás nél­külözhetetlen feltétele az egészsé­ges fejlődésnek, mégis ha a gyer­mek egy kicsit is ellenáll, habozik, sőt el is áll a lefektetéstől. Az in­gadozó magatartásnak súlyos kö­vetkezményei lehetnek. Ha a gyer­mek csak egyszer is észreveszi, hogy akár sírással, akár rimánko- dással megingatja édesanyja elha­tározását, attól kezdve minden eset­A szerb határerődítésekről Szülők! Ezt nektek írjuk: fl neuelés személyi feltételei a szülőkben V. közlemény.

Next

/
Thumbnails
Contents