Eger - napilap, 1941/2

1941-12-22 / 201. szám

Aha 8 fillér Eger, L1L évfolyam, 201, szám, ♦ Hétfő ♦ / / Zo Trianon 22, 1941. december 22. ELŐFIZETÉSI DÍJ] agg hónapra 1 pangó 90 f, V* évre 4 P, fél­évre 8 P. Egyes számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. fl utíros 150 ezer pengő kölcsönt uett fel Eger zsírellátásának biztosítására Hízlalási szerződés létesült az érseki uradalom és a város között Széchenyi szellemében „Széchenyi szellemében akarunk dolgozni, a haladás és egység je­gyében“, mondotta Bánffy Dániel báró íöldmívelésügyi miniszter az Országos Mezőgazdasági Kamara most lezajlott kögyűlésén. A mező- gazdaság haladását a kormány a most benyújtott mezőgazdaságfej­lesztő törvényjavaslattal kívánja előmozdítani, amely tíz év alatt egy milliárd pengőt fordít a ma­gyar mezőgazdasági termelés foko­zására. A mezőgazdasági termelés a mai rendkívüli körülmények kö­zepette a legfontosabb honvédelmi kérdés. Ennek a termelésnek első­rendű célja a közellátás biztosítása. Közellátási szempontból pedig rend­kívül nagy fontossága van a ke­nyérmagvakon és takarmánynövé­nyeken kívül az olajosmagvak és a rost növények, tehát a kender és len minél eredményesebb termelé­sének. Bejelentette, hogy az olajos­magvaknak és a rostnövényekre a kormány a következő évben oly kedvező árakat fog megállapítani, amelyek feltétlenül serkentő hatás­sal lesznek a termelésre. Kijelentette a íöldmívelésügyi miniszter, hogy a magyar mezőgaz­daság fejlesztésére vonatkozó kor­mányzati tervek és elgondolások megvalósításánál nem kíván a kény­szer eszközéhez folyamodni, habár a jelenlegi rendkívüli viszonyok kö­zött más országokban már kény­telenek voltak a kényszergazdálko­dást bevezetni. A magyar földmí- velésügyi kormányzat a gazdakö­zönségre kíván támaszkodni és a miniszter reméli, hogy a magyar gazdatár3adalom hazafiassága, meg­értése, szorgalma és komoly hiva­tástudata feleslegessé fogja tenni a termelésben a kényszerrendszabá­lyok alkalmazását. Nagyon erősen hangsúlyozta a íöldmívelésügyi miniszter az egység megvalósításának szükségességét az egész magyar gazdatársadalomban. Ezt az egységet elsősorban a mező- gazdasági érdekképviseleti szervek és a gazdák szabad társulásai szo­ros együttműködésének biztosításá­val lehet elérni. Ennek a szoros együttműködésnek a célja az, hogy a gazdatársadalmi erők minél töké­letesebben kapcsolódhassanak be a földművelésügyi igazgatás munkájá­ba. Ennek a célnak elérése érde­kében a miniszter egy új érdekkép­viseleti törvényjavaslatot fog rövid időn belül a parlament elé terjesz­teni s ez a törvény lesz biztosítéka annak, hogy a jövőben az érdek- képviseleti szervek, a földmivelés- ügyi igazgatás szervei és a szabad társulás alapján működő gazdaintéz­mények nemcsak egymás mellett, esetleg egymás ellen, hanem minél tökéletesebb összhangban,« egymás­sal vállvetve dolgozzanak. Éppen ezért az új érdekképviseleti törvény nemcsak a mezőgazdasági kamarák reformját jelenti, hanem új alapokra helyezi a mezőgazdasággal kapcso­latos összes érdekképviseleti szervek működését. Nagy gondot kíván a jövőben a kormány fordítani arra is, hogy az érdekképviseleti szervek a vármegyében és az egyes közsé­gekben is minél jobban kiépüljenek, mert ezeknek működése a múltban elég hiányos volt. A magyar gazdatársadalom bizo­nyára nagy érdeklődéssel, de egy­ben helyesléssel fogadja a földmű­velésügyi miniszternek ezeket a figyelemreméltó bejelentéseit, ame­lyek igen örvendetes változásokat jelentenek a magyar gazda érdek- képviseletek életében s ha a gazda­közönség megértéssel és jóindulat­tal fogja támogatni saját érdeké­ben a kormányzat törekvéseit, úgy egészen bizonyos, hogy az új érdek- képviseleti törvény és a mezőgaz­daságfejlesztő törvény életbelépése a virágzás és emelkedés korszakát hozza az egész magyar mezőgazda­ság számára. A Faröer szigetektől a brit sziget délnyugati csúcsáig intézett támadást a német légierő Berlin, december 22. Katonai helyről közük a német távirati irodával: A német légi haderő december 20-án és december 21-ére virradó éjszaka ismét sikeresen működött az Anglia körüli tengerrészen és a Sziget fölött. Harci cselekményekre került sor a Faröer-szigetektől egé­szen a brit sziget délnyugati csú­csáig. Ezek során északon bomba­találatokkal súlyosan megrongáltak egy hadihajót — minden valószínű­ség szerint egy aknarakóhajót — a délnyugati tengerrészen pedig egy kereskedelmi hajót. Bombatá­madás érte Falmouth és Whitby kikötők katonai célpontjait és Middiesboroughnál egy hadiüzem­ben nagyméretű bombákkal két telitalálatot értek el. Valamennyi harcbavetett német repülőgép sér­tetlenül tért vissza támaszpontjára. Eger, december 22. Eger város képviselőtestülete szombaton tartotta decemberi rendes közgyűlését a városháza nagyter­mében. Dr. Kálnoky István polgármester bevezető szavaiban a részvét mély érzésével emlékezett meg dr. Pálosi Ervin elhuoytáról. Mélységes fájdalommal — mon­dotta —, de a kifürkészhetetlen is­teni gondviselés megváltozhatatlan akaratában keresztényi alázattal megnyugodva jelentem, hogy dr. Pálosi Ervin, a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem közgazda­ság ^tudományi karának nyilvános rendes tanára s a kolozsvári Egye­tem Közgazdasági Politikai Intéze­tének igazgatója f. évi december hó 13.-án féi fikorának s pihenést, meg­állást nem ismerő munkás életének teljében, jobblétre szenderült. Ha Eger történetének utóbbi év­tizedeiben volt e városnak polgára, aki sikerekben gazdag közéleti működésével nemcsak erkölcsi, de anyagi szempontból is értékes és mélyreható eredményeket ért el, úgy azt hiszem, egyhangúlag meg­állapíthatjuk, hogy dr. Pálosi Ervin egri közéleti szereplése és munkás­sága e város kulturális életének fejlesztésével és az egri idegen- forgalom soha nem remélt fellendí­tését eredményező tevékenységével, örökre és kitörölhetetlenül beírta nevét a váro3 történetébe, hogy örök követendő példaképet állítson e vá­ros minden polgárának. Dr. Pálosi Ervinben nemcsak egy európai értelemben vett magas intelligenciájú, kiválóan képzett jog­tudóst, jószívű és kiegyensúlyozott lelkületű s a mai modern kor esz­méivel telített szociális gondolko- zású embert vesztettünk el, de el­vesztettünk egy nagy fantáziával megáldott egri polgárt is, aki egy munkás lélek soha nem pihenő am­biciózus tettrekészségével lépett az ősi város annyi, történelmi hagyo­mányokkal megszentelt földjére,hogy ennek a hősi vértől megszentelt föld­nek 3 az egri várnak küzdelmes múltról regélő kövei őt is megihles­sék és szerves munkával kapcsolód­jék bele abba a társadalmi és köz­életi tevékenységbe, amely a hősi korszak emlékeinek, az egri vár kazamátáinak feltárása és ápolása mellett, a város jövő fejlődésének kultúrális célját is szolgálta. Tekintetes Képviselőtestület! Ez­ért az önzetlen közéleti munkáért dr. Pálosi Ervin soha semmit nem várt, és soha semmit sem kért. Sem elismerést, sem jutalmat. Nem várt, mert egyéniségében meg voltak azok a kiváló erkölcsi és jellembeli tulajdonságok,amelyek nélkül egyéni és emberi nagyság nem képzelhető el. S most amidőn lelkünk mélyéig megrendülve, egy röpke pillanatot szentelünk közismert s közbecsülés- ben álló tiszta jellemű emlékének, — fejezzük ki legmélyebb elismeré­sünket eredményes munkásságává! szemben s elmúltával örökítsük meg emlékét mai ülésünkről felveendő jegyzőkönyvünkben. Indítványozom, a képviselőtestü­let a tragikus hirtelenséggel bekö­vetkezett halála alkalmából fejezze ki részvétét családjának s egyidejű­leg méltóztassék tudomásul venni, hogy koporsójára a város közönsége nevében koszorút helyeztettem s budapesti temetésén a város közön­ségét képviseltettem. A polgármesteri megemlékezés után vitéz Kánya Nándor szólalt fel és indítványozta, hogy dr. Pálosi Ervin munkásságát emléktáblával örökítsék meg az ásatások helyén, ahol Eger városáért a legtöbbet tett. A polgármester a közgyűlés egy­hangú határozataként mondotta ki, hogy a város emléktáblát állít a vár­ban dr. Pálosi Ervinnek s későbbi időpontban, amikor új utca-elneve­zésekre sor kerül, utcát jelöl meg nevével. A közgyűlés a továbbiakban meg­állapította a legtöbb adót fizetők névsorát és kiegészítette a különböző bizottságokat. A képviselőtestület a város zsír­ellátása céljából a zsirkészletek tar­talékolására 150 ezer pengő kölcsön felvételét szavazta meg. A kölcsön összegéből a Magyar Általános Hitel­bank egri fiókja 80 ezer pengőt, az Egyházmegyei Takarékpénztár 30 ezer, a Hevesmegyei Takarékpénztár 40 ezer pengőt ad. A hitel formája váltóhitel, hat havi lejáratra, 6‘5 százalék kamatozás mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents