Eger - napilap, 1941/2

1941-12-15 / 197. szám

2

E G E E

i»41. december 15.

oldalán diadalmasan védjék meg hazánkat minden veszedelemtől.

Frank Tivadar Eger város polgármesterhelyettes főjegyzője Eger

város közönsége nevében az ezred névadó hőse iránt érzett mélységes kegyelettel helyezett koszorút a a szobor talapzatára.

Az újoncok eskütétele

A szobor leleplezése és megkoszorúzása után következett az újoncok ünnepélyes eskütételének felejthetetlen jelenete. Karsay Károly őrnagy lépett a szószékre és a következő szavakat intézte az esküre készülő újoncokhoz:

— Honvédek! A magyar nemzet ezer éve áll. Kibírta a legnagyobb megpróbáltatásokat, törökök és tatárok dulását és az osztrák elnyomatást. Kibírta, mert ez a nép, mielőtt erre a földre lépett, vérszerződéssel tett hitet, hogy vezérét és annak utódait és azok parancsait mindenkor követi. Kibírta, mert hű maradt esküjéhez. Ennek az eskünek és az eskü betartásának köszönheti a magyar, hogy még ma is itt él. Sokkal hatalmasabb elődeink, hunok, avarok, majdnem mind nyomtalanul elpusztultak, mert nem volt vérszerződésük, nem volt esküjük, amelyből a megpróbáltatások idején erőt meríthettek volna.

— A legnagyobb csapások mindig akkor érték a nemzetet, amikor akadtak fiai között olyanok, a- kik esküjüket megtagadták. Azt, hogy Dobó István alatt a török nem foglalhatta el az egri várat, s hogy Zrínyi Miklós szigetvári kirohanásánál követte hős parancsnokát minden katonája, csak az eskünek és az eskü legszigorúbb betartásának köszönhetjük. Ugyanígy a világháború névtelen nagy hőseit, kik a Doberdó kamtjain, a Kárpátok bércein, Erdély havasaiban és Szerbia hegyei között oly vitézül haicoltak, mind a letett eskü szentségének köszönhetjük. A világháború után esküt és hitet félredobva próbáltak egyesek ebből a hazából nemzetközi országot csinálni. Talán az összes csapások között, melyek a történelem során sújtottak bennünket, a legnagyobb volt az, amit 1919-ben mért ránk a sors, amikor a legtöbb magyar tagadta meg esküjét és hűségét nemzete iránt. Hogy mégis él a nemzet, azt annak köszönhetjük, hogy akadtak jó magyarok, akik hűségesek maradtak hazájuknak tett szent esküjükhöz s nekik köszönhetjük, hogy hároméve megindulhatott a magyar honvédség és kitűzhette a magyar lobogót hazánk ezeréves határainak nagyrészén.

— Honvédek! Most tesztek ti is hitet zászlónkra itt az Isten szabad ege alatt, hogy hazátokat mindenkor, mindenütt hűséggel szolgáljátok és minden ellenséggel szemben megvéditek az életetek feláldozása árán is. Lebegjen mindig szemetek előtt a ma elmondott eskütök és ez adjon erőt a csüggedésben is minden kisértéssel szemben. A szabadságharc és a világháború hőseiről vegyetek példát, hogy ezt a zászlót, amelyre most esküt tesztek, ha eljön az ideje, minél előbb, az ezeréves magyar határ többi rézzeire is kitűzhessétek.

Az őrnagy mélyhatású beszéde után felhangzott a vezényszó: „Sisakot le!u „Eskühöz /“ És a katonák, fedetlen fővel, balkezüket esküre emelték, s az ezredsegédtiszt után felhangzott ajkukról a honvédeskü. Száz és száz férfi ajkáról érces csengéssel szállt a szó, s a szóban a migyar lélek és a magyar lelkesedés tüze. Az ünneplő közönség könnyekig megilíetődve hallgatta a férfias fogadalom lélekbemarkoló szavait a honvédek ajkáról, akik keményen állottak, mint megmozdíthatatlan ércszobrok, izzó lelkűk zengett ajkukról az eskü szavaiban, az ezredzászló és az ég felé, amikor mondották:

„ Esküszünk, hogy szent hazánkat minden külső és belső ellenség ellen, mindenkor és mindenütt, ha kell, életünk feláldozásával is férfiasán megvédjük . . .“

Az újoncok egy kis csapata német anyanyelvén, egy másik kis csoportja pedig ruthén anyanyelvéu tette le a honvédesküt. Az eskütétel után az ezred alakulatai díszmenetben vonultak el a vezérőrnagy előtt. Az egybegyült közönség a magas katonai parancsnokokkal együtt gyönyörködött a pompás díszmenet felemelő látványában. Olyan gyönyörű ez a legénység, olyan kiváló újoncai vannak honvédségünknek, hogy minden magyar ember bízva bízhat ma is, amikor mind a négy sarka ég a világnak, és a jövőben is, a magyar katona páratlan erejében és hősi bátorságában.

Zsírnemüeket csak igazolvánnyal lehet szállítani

Mint a Magyar Távirati Iroda ki, amennyiben sertést, továbbá jelenti, a kormány rendeletet adott sertészsírt, szalonnát, baromfi zsiradékot, étolajat, ételzsirt és olvasztott vajat súlyra való tekintet nélkül a község (város) területéről csak szállítási igazolvánnyal szabad elszállítani, vagy elszállíttatni. A szállítási igazolványt a feladási hely szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állítja ki.

t

FERENCJÓZSEF

KESERÜVIZ

I

Karácsonyi ajándéknak

gyermekjáték,

bördíszmüáru,

ólomkristály

, nagy választékban a

Hangya Divatáruüzletben.

Hagy lelkesedéssel alakult meg Egerben a Baross női tábor

A Baross Szövetség egri csoporja vasárnap alakította meg a Szövetség egri női táborát. A keresztény iparnak, kereskedelemnek s nem utolsó sorban a keresztény vásárló- közönségnek ünnepe volt ez az esemény, mert megindította azt a folyamatot, amely nemzeti öntudatunk, magyar közösségi érzésünk további erős fejlődéséhez vezet. Ezt az ünnepi jelentőséget hangsúlyozta ki az a dísz és pompa, amelybe a városháza lépcsőházát és előcsarnokát öltöztették ebből az alkalomból. — Mindenütt szőnyegek, dísznövények hirdették a nap rendkívűliségét, a nagyteremben pedig az emelvény fölött a Szövetség nagy jelvénye díszlett.

A teremben nagy számmal foglaltak helyet a város női egyesületeinek küldöttségei, az értelmiség vezető rétegeinek asszonyai és a város női társadalmának tagjai.

A Magyar Hiszekegy eléneklése után dr. Petro Kálmán, a Baross Szövetség egri csoportjának elnöke nyitotta meg a gyűlést. Hangoztatta, hogy ma nemcsak a fronton kell küzdeni az ellenség ellen, ‘mert nemcsak a határon túl található ellenség, hanem itt bent, a liberális gazdasági rendszer kiépítette hadállásokban. A keresztény magyarságnak a keresztény magyarságért kell küzdenie és ez a küzdelem nem maradhat el sem hősiességben, sem szívósságban, végül sem győzelemben a fronton harcoló magyar katona

küzdelme mögött.

A szervezés eddigi munkálatairól és a szövetség egri cél kitűzéseiről Szokolovszky Béla kereskedelmi középiskolai tanár számolt be. A női tábor megalakítása gondolatának felvetése óta a társadalom minden rétegében megindult a személyes hírverés és igen sokan álltak máris a szövetség zászlója alá. A női tábornak igen nagy és szép feladata a vásárlásoknál a keresztény szempontok érvényesítése, annak az elvnek szigorú betartása és betartatása, hogy a pénzt keresztény kézből keresztény kézbe kell adni. De súlyos kötelesség vár a női tábor tagjaira az ifjúság nevelése terén is, mert bele kell gyökereztetni a társadalomba azt a felfogást, hogy az ipari és kereskedelmi pályák nem megalázó foglalkozások, hanem a nemzeti munka igen értékes alkotó részei.

A Baross gondolat kialakulása előtt Egerben akadt egy kitűnő elme, aki rájött a keresztény ifjúság kereskedelmi pályán való elhelyezésének szükségességére, meglátta a helyes utat és megalakította az első katolikus kereskedelmi középiskolát, mely azóta országos kereskedelmi értékeket adott az országnak. Ez az ember vitéz Subik Károly pápai prelátus volt. Kitért végül az előadó a keresztény kereskedelem ellen hangoztatott vádakra és nagy részben visszautasította azokat.

A nő! tábor tisztikara

Ezután dr. Petro Kálmán elnök javaslatot tett a tisztikar megalakítására vonatkozólag. Az alakuló közgyűlés egyhangúlag a következő tisztikart választotta meg : Fővédnök: dr. Hedry Lőrincné, elnök: dr. Monostory Elekné, társelnökök : Okolicsányi Imréné a Nőegylet elnöke, dr. Joób Gézáné a Mansz elnöke, dr. Angyal Lajosné a Negyedmesterné testület elnöke, özv. Mártonffy Lajosné a Ferences Harmadrend elnöke, Horkay Istvánná a Lorántffy Zsuzsanna Egylet elnöke, Grónay Margit a Kol- ping Leányegylet elnöke, Ebergényi Istvánná a Szegénygondozó vezetője, Csathó Györgyné az Iparos Asszonyok kongregációjának elnöke, Kintly Sándorné az Emericana női vezetője, Fleischer Mariann az Urleányok kongregációja elnöke, Szigrit M. a Minoriták III. rendjének vezetője, továbbá a Serviták harmadik rendjének vezetője, főtitkár: Szokolovszky Béla, titkár: Pálinkás Erzsébet és Szekeres Katalin, pénztáros : Baráz Andrásné, ellenőrök: Lokcsánszky Gitta és Novotny Gitta, választmányi tagok : Molnár László- né, Pálos Ferencné, dr. v. Polán- kay L.-né, dr. Kozma Sindorné, dr. Magyar Árpádné, Garam Lajosné, Antóni Jenőné, Paulik Béláné, Hoffmann Józsefné, özv. Zsiga Gyu- láné, Zsákay Józsefné, dr. Szitányi Ferencné, Gajda Gyuláné.

Az egyhangú lelkesedéssel megejtett választás után dr. Monostory Elekné foglalta el az elnöki széket:

— Nem véletlen, mondotta többek között, hogy minden eszme születés-»