Eger - napilap, 1941/2
1941-12-09 / 193. szám
Eger, L1L évfolyam, 193. szám. Ä 8 Ä 8 FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 22, 1941. december 9 ELŐFIZETÉSI DÍJi egg hónapra 1 pengő 90 fillér, neggedévre 1 pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János~Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Japán háborút üzent Amerikának és Angliának A Japán hadsereg szárazon, vízen és levegőben támadja az angel és amerikai támaszpontokai A világháború újabb szakaszába lépett. A Távolkeleten, amint az előrelátható volt, megdördültek az ágyúk. Japán, Ameiika és Anglia hadbalépett. Elsőnek a tókiói rádió- állomás közölte a japán katonai főhadiszállás bejelentését, amely szerint hétfőn reggel hat órától kezdve hadiállapot áll fenn Japán és a Tokió, december 9. „Az igazság alapján ezennel megüzenem a háborút Angliának és az Egyesült Államoknak“ — mondja a császári rendelet, amelyben a csáEger, december 9. Eger város közönsége december 6.-án délután a városháza dísztermében hazafiúi lelkesedéssel ülte meg Horthy Miklós kormányzó névünnepét. A babérkoszorúkkal, zászlókkal, címerekkel és szőnyegekkel ékesített teremben az elnöki emelvény fölött fenyőkoszorúk és zászlók keretezték a kormányzó arcképét. A díszes ünnepség közönsége meg- illetődve állott fel aHimnusz hangjaira, amelyet Virágvölgyi Béla tanár vezényletével az egri rk. Kereskedelmi középiskola kiváló énekkara énekelt el hatásos összhangban. — Szalontay Béla joghallgató Kiss Menyhért: Fohász c. költeményét szavalta el mély átérzéssel, majd a kereskedelmi iskola énekkara Demény: A tamási bíró háza, és Vásárhelyi: Három erdélyi népdalát adta elő pompás betanulásban és Csendes-óceáni angol és északamerikai katonai erők között. A hadiállapot beállta után Japán szárazföldi, légi és tengeri ereje villámgyors mozdulatokkal rohanta meg a számára fontos stratégiai pontokat. A világháború nagy eseményéről az alábbi jelentéseink számolnak be részletesen. szár kifejezi azt a meggyőződését, hogy az egész nemzet minden erejét az állam szolgálatába állítja a nagy cél elérése érdekében. lelkesítő magyaros tűzzel. Ezután dr. vitéz Polánkay László, Heves vármegye Vitézi Társadalmi Bizottságának elnöke tartotta meg ünnepi beszédét, és ebben a többi között a következőket mondotta: — Nem dicsérni jöttem ide, sem pedig hízelgő áradozással kormányzónk magasztalásába fogni, mert nem vagyok 6zolga, sem pedig szolgalelkü, egyikünk sem az ebben a teremben, de ugyanakkor hűséges alattvalói vagyunk Magyarország kormányzójának, telistele az iránta való ragaszkodás, tisztelet és meg- rendíthetetlen bizalom legfelsőbb mértékével. Mi vitézi eskünk szentségével vagyunk személyéhez kötve, gondolkodás nélkül, vakon megyünk oda, ahová parancsa küld, de ez nem szolgai alázat, hanem katonai erény és öntudatos magyar lelkiségünk megnyilatkozása. — Nem dicsérek tehát, nem is bírálok, — egyikre sincs szükség — hanem megállapítok lezárt tényeket. Ha kormányzó urunkról szólunk, históriai fundamentumon állunk, minthogy ő cselekvő személyisége nemcsak a hazai, de egyúttal a világ- történelemnek is. — Szereplése elválaszthatatlanul összeforrott a magyar sorssal, annak lesújtottságával és felemelkedésével, lévén 6 nemzeti létünk fix ponlja, egy valóságos alapkő, amelyre lelki leromboltságunk- ban és anyagi kifosztottságunkban országunk srukturáját felépíteni lehetett. — Kimagasló népvezérek a legtöbb esetben hosszú évek vagy évtizedek lázas munkájával, nyílt vagy földalatti küzdelmével készülnek szerepük átvételére. Gondoljunk csak Hitler és Mussolini hosszú, előzetes harcaira, vagy Ante Pave- lics mozgalmára, a másik oldalon Lenin Svájcból irányított évtizedes, iszonyú láthatatlan erők dinamikus munkájával beállított előkészületeire, Csehország immár leszerelt politikusainak az egész világ közvéleményét megmérgező, alattomos machinációira, melyek uralomra jutásukat megelőzték. Ezek megfeszített munkájuk forró légkörében tudatosan, felajzva várták a nagy óraütést, mig szerepük átvételére megérkezett a pillanat s a sorsfordulatot keresztül vihették. Ám másféleképpen is provokálhatja a sors azt a döntést, amely nagy közösségek és országok számára új jövőt és új vezéreket teremt. Az idők és események vágtatásában többnyire amikor vesztett háború vagy nemzeti megrázkódtatások következtében az állámi gépezet összeroppan, az államfenntartó erők meglazulnak és szertehullnak, a nagy kataklizmában a népek és közösségek ösztönös megérzése gondviselésszerű kiválasztással megtalálja azt a kiváltságos adottságokkal rendelkező valakit, akibe mint megmentő sziklába kapaszkodhatik. így születik a történelmi alkalom az elhivatottak, a kiválasztottak számára. így vált népe vezérévé Kemal Atatürk, Pilsudszky, a lengyel marsai, Franco a Caudillo, — és Horthy Miklós, a magyar Alföld szülötte, az adriai flotta legendáshírű parancsnoka. Mint csillagképek gyultak ki ezek a nagyságok Európa egén, de nem önmaguktól gyultak ki, hanem a népek sorsát intéző Isten rendeléséből. — A magamagát megcáfoló képtelenség útjára tévedne, ha valaki azt Állítaná. Horthy kormányzóról, hogy vezéri szerepre tört vagy készült volna, ő, aki uralkodójának leglojálisabb tergernagya és bizalmának letéteményese volt. Istennek különös gondviselő keggelme volt az, amely a magyar seregek fővezérletét, majd az ország kormányzását nagybányai Horthy Miklós kezébe adta, s az ő legszemélyesebb énjéhez tartozó nagyság éppen azzal indult meg, hogy küldetését felismerte és szerepét elvállalta. Ez az elvállalás abban az időben nem volt veszély- és kockázat nélkül, sőt a legnehezebb körülmények* között történt akkor, amikor külső és belső ellenségektől leverve, az Európai népközösségből kitaszítottan, egyetlen barát nélkül, idegen csalóktól megcsalatva, sajátmagunktól kijátszva, a győztesektől porig alázva, mi szegény magyarok élet-halál harcot vívtunk. A békés háborút felváltotta a háborús béke. Aki a reménytelen és kilátástalan viszonyok között hittel bízhatott önmagában és vállalkozott a balsors kerekének visszafordítására, az országot az erkölcsi romlottság, a politikai zűrzavar, a g»zdasági elszegényedés és a társadalmi lezüllés állapotából kiemelni, a romokból új hazát teremteni, annak a történelem előtt is felelősséget kellett vállalnia e lépéséért, mert ennél nagyobb felelősséget senki e hazában nem vállalhatott. — Ami ezután következett, az a haza által reá rótt súlyos feladat kivitele volt, alkotások sora, a rendező akarat érvényesítése, a belső rend helyreállítása, megszilárdítása és azáltal a külső tekintély megalapozása, a gazdasági, és politikai országépítés, egyszóval a nemzet újjászervezése. — De Horthy Miklós államfői, államférfim és vezető nagysága nemcsak ebben a konstruktív munkában csúcsosodott ki, hanem egészen grandiózus kibontakozását látjuk ennek a nagyságnak a válságok pillanataiban való ítélkezni tudásban és a helyes utak megválasztásában. — Szemeink előtt társadalmi forradalom zajlik, mert kétségtelen, hogy az emberiség egész ideológiájával, lelki beállítottságával, gazdasági és politikai struktúrájával együtt egy fel«Hz igazság alapján ezennel megüzenem a háborút Angliának és az Egyesült Államoknak» „Miklós napja az ország ünnepe, a haza tiszteld főhajtása a kormányzó előtt, egységével tüntető nemzeti áhítat.. Dr. vitéz Polánkay László beszéde a Vitézi Rend Horthy-ünnepélyén Japán ejtőernyősök Honoluluban tudósítója jelenti, hogy ott ejtőernyős csapatokat láttak. Newyork, december 9. Az Associated Press honolului Manilától 1600 mértföldre elsüllyedt egy amerikai csapatszállító hajó szállító hajó Manilától 1600 mérföldre elsüllyedt. Newyork, december 9. A „General Hugh Scott“ csapat-
