Eger - napilap, 1941/2

1941-11-29 / 188. szám

ÄBÄ 12 FILLÉR Eger, LI1. évfolyam, 188, szám. ♦ Szombat ♦ Trianon 22, 1941. november 29, ELŐFIZETÉSI DÍJi egg hónapra 1 pengő §0 fillér, negyedévre i pengő. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent JánoS'Ngomds Telefoni 176. szán;. Csekkszámla: 54.558. regek előretörését & bolsevista rend­szer megsemmisítésére, tUán a vi­lág legnagyobb kulturmissziójáoak tett eleget. Bárdossy László mi­niszterelnök azt mondotta, hogy Hitler tettének a nagyságát csak késő évszázadok fogják a maga teljességében igazán értékelni tudni. Ebben a megállapításban mély igaz­ság rejlik. Mert tudjuk, érezzük, hogy a bolsevista veszedelem mi­csoda mérhetetlen fenyegetésként nehezedett a kulturvilágra. A mi kis országunk is azok között sze­repelt, amelyet le kellett volna gá­zolni, hogy a vér és pusztulás ta­laján felemelkedhessék a tagadás, az atheizmus barbárságának állama. A szövetséges seregek győzelmes harcai ezt a tervet megakadályoz­ták. A miniszterelnök kiemelte, hogy a honvéd most is épúgy helytáll, mint ahogy ezeréves történelmünk folyamán mindenkor helyt álltunk, ha arról volt szó, hogy az európai népek közössége iránt kötelessé­günket teljesítsük. Abban a szilárd hitben harcolunk, hogy e harcokból fog megszületni az az új rend, a- mely Magyarországnak is remény­sége, s amely sok megpróbáltatáson átment földrészünk boldogabb kor­szakát nyitja meg. A berlini találkozó a német kül­politika újabb hatalmas sikere, a- melynek mi is szívből örülünk, hi­szen sorsunk sok tekintetben Né­metország sorsához van kapcsolva, illetőleg ahhoz az új Európához, amelynek záloga és biztosítéka a német győzelem. A pénzügyminiszter bejelentései A hét közepén foglalkozott a Ház a pénzügyminisztérium jövő évi költségvetésével s a vita során el­hangzott felszólalásokra Reményi Schneller Lajos pénzügyminiszter nagyszabású választ adott. Felszó­lalásában több érdekes, nagyjelen­tőségű bejelentést és megállapítást tett. Az áremelkedést ludatos politikával idézték elő — mondotta a miniszter — azzal a céllal, hogy a mezőgazdaság jöve­delmezőségét helyreállítsák. A szer­ves árszínvonalat még ebben az esztendőben kialakítják és ez szo­ros összhangban lesz a tisztviselői fizetésekkel, amelyeknek bizonyos arányú emelését hajtják végre. Az árfejlődés periódusát ezzel azonban le kell zárni. Az adómorál lényegesen javult. Az emberek vég­re belátják, hogy önmagunknak adózunk. A dohánytermelés fejlesztésére nagy gondot fordít a miniszter, aki reméli, hogy felemel­heti a beváltási árakat. Ezzel egy­idejűleg azonban szeretné, ha a do­hánytermelők növelnék a termelési területet. A szeszegyedáruság bevételei a legderülátóbb várako­zásokat is meghaladták, amennyi­ben százezer hektoliterrel gyárta­nak többet most, mint az államosí­tás előtt. Folyamatban van az ital­mérések revíziója. 31.700 engedély közül már 30.500-at felülvizsgáltak s az 5362 zsidó engedély közül 4.800 at megvontak, 313 folyamat­ban van s 220-an kaptak eddig jo­gosítványt. A tőzsde kérdéséről szólva, rámutatott arra, hogy ezt a problémát két részre kell osztani. A komoly tőke elhe­lyezésének lehetőségét továbbra is fenn kell tartani, a másik részét viszont ki kell irtani. A fizetésemelés szoros összefüggésben van az ár- kérdéssel. A rendezés általános elve szerint a családi pótlékokat fogják lényegesen felemelni s fizetéseme­lést csak az alsóbb kategóriákban hajtanak végre. H kisember és az erdélyi kölcsön A kommunizmus ellen Az antikomintern-egyezmény szük­ségességét mi sem bizonyítja job­ban, mint a bolsevizmus ellen folyó háború. Amikor 1936 novemberében Németország, Olaszország és Japán megalapította az anti-bolsevista ál­lamok szövetségét, ez mindenesetre nagy politikai előrelátásra vallott. Később csatlakozását jelentette be a szövetséghez Magyarország, Mand- zsukuo és Spanyolország, míg ked­den, az antikomintern-egyezmény öt éves meghosszabbításának aláírásá­nál az előbb említett államokon kí­vül még jelen volt Bulgária, Dánia, Finnország, Horvátország, Románia, Szlovákia és a kínai nemzeti kor­mány megbízottja. Ciano gróf és Osima tábornok beszéde után Bárdossy László mi­niszterelnök szólalt fel, mint olyan államnak a jelenlévő megbízottja, amely 1919-ben a saját bőrén is­merte meg a kommunizmust. Utalt kormányzónk történelmi tettére, aki­nek irányítása alatt indult meg a küzdelem Kun Béláék nemzetrom­boló rendszere ellen, diadalt aratott és megvetette azokat az alapokat, amelyeken felépült a keresztény Magyarország. Hosszú volt a belső gyógyulás, a nemzeti újjáépítés fo­lyamata, mert mélyek voltak a se­bek, amelyeket a kommunizmus kí­sérlete ütött az ország testén. Né­metország, Olaszország és Japán kezdeményezése után Magyarország elsőként csatlakozott az antikpm- intern-egyezményhez, hiszen ez nem­zeti múltúnkból és éppen az 1919. évben a kommunizmus ellen folyta­tott küzdelmünkből egyenesen kö­vetkezett. Tudatában voltunk an­nak, hogy amikor ehhez az egyez­ményhez csatlakozunk, a keresztény európai kultúra védelmében veszünk részt s önszántunkból hozunk áldo­zatot annak az ügynek, amelynek szolgálatában együtt küzdünk nagy szövetségeseinkkel már a harc­téren is. A nemzetiszocialista és a fasiszta világfelfogás diadalát Magyarország már kezdetben örömmel köszöntötte, nemcsak azért, mert a két néphez évszázados barátság fűzi, de azért is, mert ez a két nép helyezkedett szembe elsőként a békeszerződések igazságtalan rendelkezéseivel s vet­te fel a küzdelmet a bolsevista vi­lágveszedelem ellen. Amikor Hitler vezér és kancellár megindította a diadalmas német se­Eger, november 29. A pénzügyi tárca költségvetési Vitájának befejeztével Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter megelégedéssel állapította meg, hogy az erdélyi nyereménykölcsönt nagy örömmel és megértéssel fogadta a nemzeti közvélemény. Igen figye­lemreméltó jelenség a kisemberek tömeges érdeklődése. Az 50, 100, 200 pengős jegyzések bizonyítják, hogy a nemzet magáévá tette azo­kat a célokat, amelyeket ez a belső kölcsön szolgál, s a kistökések tel­jes bizalommal jegyzik a kötvénye­ket, jól tudva, hogy nemcsak haza­fias kötelességeket teljesítenek, ha­nem a saját érdekeiket is így szol­gálják a legjobban. Magas kama­tozást kapnak, visszakapják kis tőkéjüket s amellett megvan a le­hetőség arra, hogy komoly mér­tékben gyarapítsák vagyonukat az évente kétszer rendezett nyeremény- sorsolás révén. A fővárosban is, dí a vidéken is olyan nagy a kötvények iránt az érdeklődés, hogy a bankok és pénzintézetek máris kérték kontin­genseik felemelését, kiegészítését. Újabb lendületet kapott a jegyzés azáltal is, hogy a köztisztviselői kedvezményt kiterjesztették a vas­utastársadalomra is. Megindult egyébként a törvényhatóságok, a városok, községek kötvényvásárlása is. Győr városa pl. 120.000 peDgő értékben vásárolt Erdélyi Nyere­ménykötvényt, Ktcskemét pedig 40.000 pengő értékben. De meg­mozdultak már a különböző társa­dalmi egyesületek, intézmények is, amelyeknek vezetőségei a rendel­kezésre álló tőkék tekintélyes ré­szét fektetik Erdélyi Nyeremény- kölcsönbe. Alig egy hete kezdődött meg a kötvények vásárlása, s az ered­mény máris azt jósolja, hogy a százmilliós keretet többszörösen túl fogják jegyezni. Örvendetes ez, nemcsak snyagi szempontból, de azért is, mert bizonyítja a nemzeti társadalom összetartását és azt a magabizó, nyugodt hangulatot, amely- lyel a közvélemény az események sorát kísér*. Tartós hideg esetén komoly fagykárok­kal kell számolni A három nap óta tartó hideg a legkeményebb téli napokra emlé­keztet. —11.9 és —11.2 fokos ihő- mérséklet általában nem megszokott jelensége a magyar éghajlatnak, csak néhány év óta kezdünk hozzá kény­szerülni. Különösen szokatlan ez a hideg november közepén és vége felé, mert november még őszi hónap és más esztendőkben csak karácsony táján fordult zordabbra az idő. 1938-ban november vége még csak —1.3 fokkal dicsekedhetett, s csak december 18-án süllyedt —8.9 fok­ra, majd átmeneti enyhülés után

Next

/
Thumbnails
Contents