Eger - napilap, 1941/2
1941-11-15 / 180. szám
Eger, Lll. évfolyam, 180. szám. AB A 12 FILLÉR ♦ Szombat * Trianon 22, 1941, november 15, ELŐFIZETÉSI Dili tgg hőnapra 1 pengő 90 fillér, negyedévre 9 pengő. Egyes számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL: Szent János-Ngomda. Telefoni 176. szám Csekkszámla: 54.558. 17 zsák kávé Az árdrágítók és az árurejtegetók elleni küzdelemben közellátásuok irányítói mintegy másfél hónapja igen komoly és alapos munkát végeznek. A közellátási rendészet ellenőrző tevékenysége arra is irányul, hogy megállapítsa, a kereskedők a különböző árucikkeket milyen meny- nyisegbeu tartják raktáron és vájjon nem hozzák-e a megengedettnél magasabb áron forgalomba. Már eddig is nem egy esetben állapították meg, hogy akadnak lelkiismeretlen emberek, akik a könnyen tárolható és ma már nehezebben beszerezhető közszükségleti cikkeket visszatartják. Az a számításuk, hogy a mesterségesen előidézett áruhiány felveri az árakat és a visszatartott árukészleteket a zugforgalomban jóval drágábban adhatják el azoknak, akiknek ezekre az árucikkekre szükségük van s akik ezeket a cikkeket minden körülmények között meg akarják vásárolni. Közellátási rendészetünk természetesen résen van és a sorozatos váratlan razziákkal előhívta már a titkos raktárakból a visszatartott közfogyasztási cikkeket. A lapok nap-nap mellett hozzák a szigorú árdrágítási ítéleteket és mégis szükség van a további ellenőrzésre, mert mindig akadnak olyan lelkiismeretlen egyének, akik még a súlyos ítéletet is kockáztatják, csakhogy maguknak jogtalan hasznot biztosítsanak. Legutóbb a budapesti Emke kávéház kft. volt igazgatójának, Szegő Andrásnak titkos raktárában talált a közellátási rendészet razziája nagyobb kávé és tea készletet. Szegő András még a múlt hónap 1-én megvált az Emke kávéház kötelékéből, ennek ellenére is az utóbbi napokban nagyobb tételben vásárolt kávét és teát. A kávés szakmában ismert neve lévén, sikerült 17 zsák kávét és 1 zsák teát vásárolnia, s ezt a tekintélyes mennyiséget a lakásán tárolta. A nyomozás megállapította, hogy kétségtelen árurejtegetés történt s azt, hogy a volt kávéházi igazgató a kávéház eladásakor kapott készpénzét fektette kávéba és teába. A leleplezett áruhalmozó a nyomozás során bevallotta, hogy így akarta elkerülni pénze elértéktelenedését. A hatóságok megfelelően súlyos büntetéssel sújtották a lelkiismeretlen árurejtegetőt, de úgy érezzük, minden büntetés kevés erre a bűnre, amely a maga jogtalan önös érdekeinek szolgálatában mérhetetlen kárára van a köznek. A megbüntetett volt kávés a kávét és a teát azzal a célzattal vonta el a közfogyasztás elől, hogy bűnös spekulációt folytatva a zugforgalomban értékesítse a megengedett árnál jóval magasabban. Szegő Andrást elérte az igazság sújtó keze, mégis fel kell figyelni, erre a jelenségre, mert szomorú, hogy akadnak még mindig olyan Az Eger város legutóbbi közgyűlése által kiküldött „közélelmezési bizottság“ kedden tartotta első tanácskozását. A polgármester ismertette a közélelmezési nehézségeket, ismertette intézkedéséit s felkérte a bizottság tagjait, hogy kik kívánnak ebben a nehéz kérdésben a legcélszerűbb megoldást javaslattal megvalósítani. Felszólalásomban rámutattam elsősorban a lakosság részéről tapasztalt nagymérvű elégedetlenségre, különösen a zsírszalonna elosztása és hiánya miatt. Igen sokan 2—3 hétig sem kapják meg a fejenkénti heti 10 deka zsírszalonnát, vagy 8 deka zsíradagot. Ennek legfőbb oka az, hogy a fokozatosan lecsökkent számú hízott sertések elosztása a henteseknél aránytalan volt, egyesek egy sertést kaptak, míg mások 3—4 darabot, aminek a következménye az lett, hogy különösen a szegényebb néposztály nagy része a sor- banállás után sem kapta meg a zsíradagot, mert elfogyott és kénytelen volt távolabb eső városrészekben a hentesüzleteket felkeresni, sokszor eredmény nélkül. Javasoltam úgy a zsír-, mint a kenyérjegy bevezetését, hogy a fűszerkereskedők is kapjanak ismét kenyeret és ne legyen mindenki kénytelen a kenyérért is a távolabb eső pékhez elmenni. Az általános elégedetlenséget csak ezzel lehet megszüntetni. Javasoltam, hogy a polgármester utasítsa a fogyasztási adóhivatalt az 1940 és 1941 évről külön-külön a névszerinti kimutatás összeállítására a hentesekről, hogy havonta hány hizott sertést vágtak a vágóhídon. Ebből a kimutatásból lesz megállapítható, hogy az 1941. évben a hizott sertések elosztása aránytalanúl és igazságtalanúl töregyének, akik lelkiismeretlenül keresik önös céljaik kielégítését, a közösség rovására. A nemzeti közvélemény megnyugvással figyeli a közellátási minisztérium, illetve a közellátási rendészet határozott és alapos munkáját. Fegyelmezetten és öntudatosan ál) a nagyközönség a kormány munkája mellett, mert látja, hogy a hatóságok minden eszközzel igyekeznek a termelés és a fogyasztás nyugodt rendjét biztosítani. tént, aminek a következménye az lett, hogy a lakosság legnagyobb- ré8ze lakónegyedében képtelen volt zsírszükségletéhez jutni és kénytelen volt távolabb eső hentesüzletekben szükségletét beszerezni. Ennek a számítás nélküli rendszertelen elosztásnak az lett a következménye, hogy már két hónap óta takarmány hiány miatt a szükségelt hízott sertés nem szállítható és a heti minimális zsíradag sem biztosítható, amikor erre most az év vége felé volna a legnagyobb szük- ség.A bőséges hizlaltatás nyáron azt eredményezte, hogy 2—3—5 kg. zsírszalonnát is vehettek, sőt a falusiak is felvásárolták, most a legszükségesebb téli hónapokban a takarmány hiány miatt nem lesz elegendő hizott sertés, hogy a szükségletet biztosíthassuk. Dr. Besznyd/c István felszólalásában szintén a zsír, liszt és kenyér jegyrendszer mellett foglalt állást, mert a jegyrendszerrel ellenőrizhető nem csak a közönség, hanem az iparos és kereskedő is. Minden mennyiségű zsír és kenyér, valamint liszt ellenőrzés alapján a jeggyel legyen eladható. Nem lesz 5—6 pengőért könnyen kapható zsirszalonna. Meg kell keresni az igazságos sertés és liszt elosztást. Ez év első 8 hónapjában igazságtalanul történt a szétosztás. A beszerzett adatok szerint a nyári hónapokban kiosztott havi átlagosan 460 drb sertést úgy osztották el, hogy a hentesek közül 14 absolut értékben is többet vágott, mint 1940 év hasonló hónapjaiban, 13-an megközelítően hasonló mennyiséget, a többi 22 pedig lényegesen kevesebbhez jutott. Az 1939, valamint 1940 évben vágott mennyiség (tekintettel a vágott állatok súlyára is) adja az első arányszámot. Minden hentes iparos ált. kereseti adóalapja 1941. évben lesz a második aráoyszám. Végül azok a hentesek, akik a múltban állandó vevői voltak a székesfő-* káptalannak, bizonyos (de arányos) emelést kapjanak a fenti két arány- szám juttatásán felül. Ez a három tényező kizár minden „protekciós“ lehetőséget. Ezekbe az arányszámokba nem lehet „beállítani“ utólag semmit, mert a számok adatokkal ellenőrizhetők. De legfóképen megközelítik az igazságot minden más elvnél jobban 1 És feltétlenül helyreállítják a hentesiparban a feltétlenül kívánatos nyugalmat legalább a kötelező mértékben. A pékeknél is megközelítően ugyanez a helyzet. Ott sem arányos az elosztás. Ez a kérdés ép- úgy megnyugtatóan volna megoldható. A tojás- és baromfi ellátás nehézségei ügyében örömmel üdvözli a rendőrség szigorú razziáit. A jegyrendszer bevezetésével, valamint az intézetek, vendéglők ellátásával megoldható lesz, hogy az előjegyzések lecsökkenjenek. A többi felszólalók is a hízott sertések arányos és igazságos elosztását kívánták és a zsír, liszt és kenyérre a jegyrendszer bevezetését. Amennyiben a polgármester kijelentette, hogy a hízott sertések elosztása az ő jogköre, a bizottság részéről semmiféle utasítást nem fogadhat el, a képviselőtestület által kiküldött városi képviselők többsége ilyen körülmények között céltalannak látta a bizottság további tanácskozásait és bejelentették bizottsági tagságukról lemondásukat. Radii Károlg. Kérésből menekülnek a szovjetcsapatok A német véderő főparancsnoksága közli: Krim-félszigeten csapataink közvetlen Keres előtt állanak. — A város és kikötője német tüzérségi tűz alatt áll, amelynek hatását állandóan megfigyelik. A légierő Szebasztopolnál bombatalálatokkal harci ütegeket tett harcképtelenné, a kikötőben fontos katonai berendezéseket pusztított el s megrongált két nagyobb teherhajót. A Kérésből menekülő csapatokat újabb légitámadások érték. Harci repülőgépeink e támadások során két szállítóhajót süllyesztettek el,összesen 5500 tonnatartalommal. A keleti arcvonalon is helyi harci sikereket értünk el. H „Közellátási bizottság“ első tanácskozása meddő maradt
