Eger - napilap, 1941/2

1941-11-05 / 174. szám

2 E G E B 41 november 5. követésének helyén vegye méltó büntetését. Emellett a büntetés megszigorítá«a ép azt célozta, hogy megakadályozzon minden lehetősé­get a becstelen és káros hirtelen meggazdagodás irányában, mert az a nemzet érdekeit veszélyezteti s legfontosabb életerőit ássa alá. Az eddigi tapasztalatok szerint az árdrágító visszaélések és a köz­ellátás érdekét veszélyeztető bűn­cselekmények elleni eljárást az a körülmény hátráltatta, hogy az uzsorabíróság tanácsában a mező- gazdaság, ipar és kereskedelem kö­réből helyet foglaló ülnök nem je­lent meg. Ilyenkor a régi uzsora- bírói eljárás szerint a főtárgyalást el kellett halasztani és így a bün­tetés meghozatala hosszabb időre eltolódott. Az új rendelet szerint az ülnököt meg nem jelenése esetén a a törvényszék, illetőteg a járásbíró­ság elnöke helyettesítheti. Gyorsítja a büntető eljárást az az újabb intézkedés is, hogy tetten- kapás esetén a vétkest azonnal a királyi ügyészség elé kell állítani. Nincs szükség tehát hosszabb nyo­mozásra s az ügyészség a további Dyomozás nélkül három napon belül az uzsorabíróság elé állíthatja és nyomban a íőtárgyalást is megtart­hatja. Egyszerűsíti továbbá a bün­tető eljárást az is, hogy a királyi ügyész a bűnügyet nem az uzsora­bíróság tanácsa elé terjeszti, hanem a törvényszék jelöl ki törvényszéki bírót és egyes bíráskodás keretén belül folytatja le a tárgyalást. A megfelelő bírák kinevezése már fo­lyamatban van és így majdnem mia- den járásbírósági székhelyen műkö­dik kijelölt bíró. Ez gyorsítja a tár­gyalást, mert úgyszólván magán a bűncselekmény helyén, vagy az ah­hoz közelfekvő székhelyen kerül az ügy tárgyalás és döntés alá. A hazaárulással határos bűn- cselekmények elkövetői mindeneset­re komolyan meggondolják, hogy a bűncselekményt elkövessék, mert az uzsorabiróság ítélete ellen az ed­digiektől eltérően, fellebbezni nem lehet. Csupán semmiségi panaszt lehet előterjeszteni a törvény lénye­ges rendelkezésének megsértése mi­att. Pótmagánvádnak sincs helye s az eddigi ügyeket is az új rendelet értelmében kezelik, ha a rendelet hatálybalépésének napjáig a főtár­gyalást nem tartották meg s a bíró ság érdemleges határozatot még nem hozott. Ezek a rendeletek és perrend­tartási módosítások lehetővé teszik, hogy a büntetés hamar utolérje azokat, akik a nemzeti közösségről annyira megfeledkeznek, hogy olyan oldalról támadják az- ország és az egész társadalom érdekeit, amelyek létét és lényegét érintik. Ezekután nem marad lehetőség gazdasági betyárfogásokra, mert nem marad hézag és kibuvási lehetőség a bűn­tény elkövetése és a büntetés ki. szabása között. • • Ünnepélyes keretek között adta át dr. Hedry Lőrinc főispán a Signum Laudist Vargha László cserkészparancsnoknak A Hevesmegyei cserkész-szerve­zet intéző bizottságának legutóbbi ülésén dr. Hedry Lőrinc főispán a szervezet tagjai előtt, ünnepélyes keretek között nyújtotta át a Sig­num Laudist Vargha László cser­készparancsnoknak, akit a kormány­zó a cserkészet érdekében végzett negyedszázados munkájáért legfel­sőbb elismerésével tüntette ki. Dr. Dömötör László, a Hangya elnöke és dr. Wünscker Frigyes, a Hangya vezér- lgazgató|a vezetésével tanulmányi körutat tett az értékesítést tanács Heves megyében A Hangya értékesítési tanácsa Besenyőtelek és Gyöngyös Hangya üzemeinek megtekintésére tanul­mányutat tett Heves vármegyében. Valóságos autókaravánt alkotva ér­kezett a tanács dr. Dömötör László a Hangya elnöke és dr. Wünscher Frigyes alelnök-vezérigazgató ve­zetésével Besenyőtelekre. Itt a min­taszerű, több mint 100 ezer pengő befektetéssel létesített kamillaszá- ritó és zöldség száritó berendezéseket tekintették meg. A nagyszabású üzem és az általa forgalmazott nagyösszegű feldolgozott árú iga­zolta a Hangya e telepének léte­sítésére fordított tőke hasznos be­ruházási jellegét, amit a megjelen­tek teljes mértékben méltányol­tak is. Gyöngyösre a déli órákban érke­zett a társaság és a solymosi vám­nál épült Hangya telepet tekintette meg, amely a legmodernebbek közé tartozik az országban, főzdéjének kapacitása napi egy waggon, tör­kölytároló medencéiben éppen tör- kölybetaposás folyt, a szüretelőte­lepen pedig már több, mint 3000 hl. must volt erjedés alatt, azoktól a kistermelőktől, akik hordó és pince hiányában szőlőjük eladására kényszerültek. A telepek megtekintése után a Kioszk Étteremben tartotta meg ülését a tanács. Az ülés során Zsigmond Ferenc, a Hangya bor­osztályának vezetője ismertette a Hangya borértékesítésének fejlődé­sét. A termelőtől a fogyasztóig szö­vetkezeti úton való értékesítés szép példája a svájci szövetkezeti köz­pontnak kiszállított 12.000 hl. bor is, amely ott a szövetkezeti boltok útján került a svájci polgárok asz­talára. A számszerű adatokkal is szolgáló tájékoztatás a tanács tagjainál a legkedvezőbb benyomást keltette a Hangya ez üzletágának szakszerű és gondos vezetéséből. A tanácsülést követő ebéden Monostorig Adorján prépost-plébános köszöntötte a Hangya vezetőségét Gyöngyösön, rámutatva, hogy ami­lyen csalódások régebben érték e TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 HELLER órásmesternél. város polgárságát a szövetkezetei alapítása körül, a látott eredményei hatása alatt oly gyorsan fog helyre állani a bizalom az igazán altruist! alapon vezetett Hangya vállalkozá sok és alapítások iránt. Többek fel szólalása után dr. Makrányi Gyük polgármesterhelyettes a hivatalos város nevében köszöntötte az érté­kesítési tanács elnökségét és tagjait. Felépült az első ravatalozó A Fájdalmas Szűzről nevezett temető kápolnája mellett sikerült tető alá hozni az első ravatalozót Az egri temetők képe tervszerű rendezéssel, fásítással és az utak kiépítésével igen kedvezően válto­zott meg. A temetőkultusz fejlesz­tésének legújabb állomása pedig az a szép ravatalozó épület, amely a Fájdalmas Szűzről elnevezett teme­tőben, részben a hívek áldozat- készségéből, most készült el. Az el- húnyt szeretteink iránti kegyelet és közegészségügyi szempontok, egy­aránt szükségessé tették a ravata­lozás intézményes megoldását, A vá­ros polgárságának megértő áldozat- készsége meghozta gyümölcsét. A ravatalozó tervét Wágner Jó­zsef építészmérnök készítette. Az épület helyét szakértő bizottság ál­lapította meg, amelynek tagjai dr. Petro József egyházi elnök, dr. Petro Kálmán világi elnök, Vanyek József egyházközségi gondnok, Révász Jó­zsef temetőgondnok, dr. Angyal Lajos, Hevesy Sándor, Kádas Géza, Rapcsák József, Szigeti József és Wágner József bizottsági tagok vol­tak. A bizottság a bejárattal szem­ben, a kápolna mellett levő helyet találta a legalkalmasabbnak. A ba­rokk stílusú épület a kápolna előtti térséget szervesen bezárja, és a te­mető bejáratának impozáns képet kölcsönöz. A ravatalozó egy 4X5 méteres nagyobb, és egy 3*5X& méteres kisebb fülkéből áll. Az épület 10.143 P 47 f költség­gel épült. Ennek fedezetéül a követ­kező összegek szolgálnak: A temető megtakarított pénze 4.469 95 P, a gyűjtésből erre a te­metőre befolyt 3.053*41 P, Heves vármegye adománya 500*— P, Eger város adománya 500*— P. Összesen: 8.523 pengő 36 fillér. A még hiány­zó, mintegy 1.700 pengőt az Egy­házmegyei Takarékpénztárból fel­vett kölcsönből fedezi az egyház- község. A Fájdalmas temető ravatalozója még csak egy részletét jelenti a nagyszabású mozgalomnak. A tavasz folyamán fel kell épülniük a többi temetőkben is a ravatalozó épüle­teknek. Az egyházközség irányítása és a hívek további áldozatkészsége bizonyára meg fogja teremteni azo­kat az előfeltételeket, amelyek a többi ravatalozó mielőbbi felépülé­sét lehetővé teszik. 7Z ezer pengőbe kerülne az egri legelők üzemteruének teljes megualősítása Gazdatiszt! állássá szervezik át a városgazdái állást Eger, november 5. Az elhanyagolt egri legelők meg­javítására a földművelési miniszté­rium részletes üzemtervet dolgozott ki. A legelők eddig csak negyed ré­szét tudták ellátni annak az állat- mennyiségnek, amely rendes gazdál­kodás mellett bőséges táplálékot kaphatott volna s Eger lakosságá­nak ellátását fokozottabban biztosí­totta volna. Hogy Eger közönsége ilyen rosz- szul áll tej dolgában, az jelentékeny részben az egri legelők elmaradt állapotának tulajdonítható. Ezen a helyzeten akart segíteni a város, amikor a földművelési minisztérium szakértőjének közreműködésével át­vette a legelők kezelését és meg­állapította a gazdálkodás rendjét. Most, amikor az üzemtervhez megérkezett a költségvetés is, ki­derült, hogy annak teljes végre­hajtása 72 ezer pengőbe kerülne. Erre az összegre pedig nem nyúj­tanak fedezetet a felemelt legelte­tési díjak sem. A város képviselőtestülete, leg­utóbbi közgyűléséből kérelmet inté­zett a földművelésügyi miniszterhez, |

Next

/
Thumbnails
Contents