Eger - napilap, 1941/2

1941-07-11 / 108. szám

4 E G E H 1941. julius 11. FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ * Megjelent a, m. kir. Belttgy- miuiszter 187.473/1940. B. M. számú rendeletével ajánlott OTI Kézikönyv. Az Országos Társadalombiztosító Intézet szolgáltatásait, kötelezettsé­geit és eljárásait ismerteti a fenn­álló törvények, a legújabb rendele­tek és az OTI alapszabályai alap­ján. Munkaadóknak és a munkavál­lalóknak nélkülözhetetlen! Ára 1-90 P. Kapható az Egri Keresztény Saj­tószövetkezet könyvkereskedésében. * Most jelent meg Gáspár Gyulától A visszatért Erdély úti­könyve. Ára 90 fillér. Kapható az Egri Keresztény Sajtószövetkezet könyvkereskedésében. Uránia. Pénteken a „Z a kor- bácsos ember“ utolsó két előadása V« 7 és 7* 9 órakor. Szombaton, va­sárnap és hétfőn : Mindenki mást szeret magyar-film és híradó. Elő­adások kezdete hétköznapokon — kivéve szombatot — 7* 7 és 7* 9, szombaton 4, */4 7 és 7» 9> vasár­nap 3, 5, 7 és 9 órakor. KISHIRDETÉS Klshlrdetés (apróhirdetés) hétköznap szavanként 8 fillér vasárnap szavanként 10 fillér. (Vastag betűvel szedett szó két­szeresen lesz számítva). Bejárónő 20—30 éves, aki már úri há­zaknál volt, reggel 6 órától délután 2 óráig ebédkoszttal augusztus 1-től alkal­mazást nyer. Cim a kiadóhivatalban. 16.561/1941. HIRDETMÉNY. A maggar királyi Miniszterelnök 4500/1941. számú rendelete értelmében a következőket teszem közhírré 1942. évi július hő 31-ig gabonát, (bú­za, rozs, kétszeres, zab és árpa — a kopasz árpa kivételével —) vagy ga­bonából készített lisztet forgalomba hozni vagy felhasználni csak a rende­let korlátái közt szabad. Ezért, aki gabonát gépi erővel, vagy járgányos cséplőgéppel csépel, köteles mázsakönyvet, cséplési naplót vezetni és cséplési eredménylspot kiállítani. Kézi erővel vagy nyomtatással csak az csépelhet, aki a 3900/1941. M. E. sz. rendelet alapján erre tőlem engedélyt kért és kepott. Ezek mázsakönyvet és cséplési naplót nem vezetnek, de csép­lési eredménylapot kötelesek kiállítani. A kicsépelt gabonát az elszállítás előtt le kell mázsálni és a mérés ered­ményét a zsákok számának feltünteté­sével fel kell jegyezni a mázsakönyv­be. A zsák súlyát a mérés-eredményé­ből le kell számítani, és a mázsakönyv­be csak a gabona tiszta súlyát kell fel­jegyezni. Minden mázsálási eredményt másoló­papír felhasználásával a mázsakönyv két egymásután következő lapjára kell bejegyezni. A bejegyzés egyik példá­nya a mászakönyvben marad, a másik kitéphető példányt pedig a csépeltetö kapja. A mázsakönyvet a cséplőgép tulajdonosa (bérlője), a mázsakönyv kitépett lapjait pedig a csépeltetö az 1942. év végéig köteles megőrizni. A mázsakönyv adatainak összegét naponkint és mindenegyes csépeltemre nézve különí be kell vezztni a cséplési naplóba. A cséplési napló két részből áll: a) a tulajdonkénem cséplési napló­ból, amely a kicsépelt összes gabonát tünteti fel, ezt egy példányban kell vezetni és ebbe a csépeltetőket és az egyes csépeltetőkre vonatkozó cséplési adatokat folytatólag kell feljegyezni. Ha a csépeltetö nem a saját gépével csépeltet, fel kell tüntetni a cséplőgép tulajdonosának járó gabonamennyisé­get (gépkeresetetj is. b) a rendkívüli cséplési szünetek nyilvántartásából, amely azokat az idő­szakokat tünteti fel, amelyek alatt — a rendes pihenő időszakától eltekintve — a cséplőgép nem működött. A cséplési naplót a cséplőgép tulaj­donosa (bérlője) az 1946. év végéig kö­teles megőrizni. A cséplési eredménylapot az egyes CBépeltetőnél befejezett cséplés vég. eredményéről kell a cséplési napló adatai alapján kiállítani. A cséplés közben is lehet a csépeltetö kívánsá­gára az addig végzett cséplés eredmé­nyéről cséplési eredménylapot kiállí­tani. Ezen azonban fel kell tüntetni azt az időszakot, amelynek eredményét a cséplési eredménylap kimutatja. Az eredménylapot másolópapír segítségé- val három-három példányban kell ki­állítani, ebből az első példány az ered- ménylap-tőmbben marad, míg a másik kettőt a cséplőgép tulajdonos minden hétfőn beküldi a közélelmezési hiva­talba. Ha a cséplőgépet hétköznap a város határából más község területére viszik át, az eredménylapot haladék­talanul be kell szolgáltatni. A közellátási miniszter nyílt rende­lettel ellátott közegei, továbbá a köz­élelmezési hatóságok igazolt tisztvise­lői a mázsakönyv, a cséplési napló Eger, 1941. évi julius hó 5. és az eredménylapok vezetését ellen­őrizhetik. Ha a cséplőgép tulajdonosa (bérlője) illetve megbízottja a cséplési naplót, a mázsakönyvet vagy az ered- ménylspokat az ellenőrző közeg figyel­meztetése ellenére szabálytalanul ve­zeti, a közellátási kormánybiztos a cséplőgép mellé a cséplőgép tulajdo­nosa költségére állandó ellenőrt ren­delhet ki. A bércséplő a cséplésből az egyes községekben szerzett saját gabonakere­setét haladéktalanul köteles a Hombár­nak vételre felajánlani, mihelyt a csép- lést a városban bevégezte; a keresmé­nyéből azonban megtarthat annyit, amennyi háztartási és gazdasági szük­ségletének megfelel. Mindazok, akiknek a tulajdonában akár termelés, akár bérleti, haszon- bérleti vagy szolgálati (munka) szer­ződés alapján, akár más címen 1941. évi termésű gabona jut, kötelesek a közélelmezési hivataltól gabonalapot kérni. R gabonalap célja a gabona felhasz­nálásénak és forgalmának ellenőrzése, szükség esetén a tulajdonosok elszámol­tatása, valamint a vámőrlési jogosultság igazolása. Egy tulajdonosnak legfeljebb annyi gabonalapja lehet, ahány önállóan vezetett gazdasága van. Annqk, akinek csak egy község területén van földbirto­ka, vagy földbirtoka nincs, csak egy gabonalapja lehet. Egy háztartásban élő személyek esetében csak a háztartás feje részére kell gabonalapot kiállítani. Erre a gabonalapra kell bejegyezni a háztar­tás tagjainak a gabona keresményét is. A gabonalapon fel kell tüntetni a tulaj­donos családtagjainak számát, valamint azt, hogy a gabonalap tulajdonosának mennyi gabonája termett, illetve, hogy a tulajdonos egyéb címeken mikor és mennyi gabonához jutott. R gabonalap kiállítása díjtalan. R gabonalapon feltüntetett gabonából történt minden eladást és őrletést a ga­bonalapon fel kell jegyezni. A feljegyzés a vevő, illetőleg a malom kötelessége. Bér, haszonbér vagy természetbeni szolgáltatás címén a kötelezett csak an­nak szolgáltathat ki gabonát, aki vám­őrlésre jogosult és csak annyi gabonát adhat ki, amennyit vámőrlésben megőröl- lethet. Természetben megállapított szol­gáltatást, amennyiben gabonában kielégí­teni nem lehet, a hatóság által megálla­pított gabonaárak alapul vételével, pénz­ben kell kifizetni. Ez a rendelkezés azon­ban nem vonatkozik a mezőgazdasági cselédeknek és munkásoknak (aratók­nak, cséplőmunkásoknak stb.) szerződés alapján járó gabonájára. Az elcsépelt gabonából bérleti, haszon- bérleti, szolgálati szerződés vagy egyéb természetbeni szolgáltatás címén kiadott mennyiséget az erre a célra szolgáló nyomtatványon a közélelmezési hivatalba be kell jelenteni. A szükséges nyomtat­vány dítalan, A hivatsl az előbb emUV tett személyek részére a kereseti kimu­tatás alapján állít ki gabonalapot. Aki gabonalapját elveszti, köteles azt 8 nap alatt a közélelmezési hi­vatalban bejelenteni és gabonalap másolatot kérni. Aki gabonalapját el­veszti, ezzel vámőrlési jogosultságát is elveszti. Az 50 kataszteri holdnál nagyobb mezőgazdasági ingatlanon gazdálkodók kötelesek — az eredménylapoktól füg­getlenül — bejelenteni gabonatermésük, valamint kapásnövény és szálastakar­mány termésük adatait. A bejelentőlapo­kat a M. Kir. Közélelmezési Hivatal díj­mentesen küldi a bejelentésre kötelezet­teknek. Az a bejelentésre kötelezett, aki az említett bejelentőlapokat a cséplés befejezéséig nem kapja meg, köteles azokat a Hivataltól igényelni. Az előbbi bekezdés szerint bejelentésre kötelezettek a bejelentőlapok rovatait a valóságnak megfelelően kitölteni és a gabona bejelentőlapot a cséplés befeje­zésétől számított öt nap alatt, de legké­sőbb szeptember hó 30. napjáig, a ka- pásnövények és szálastakarmány beje­lentőlapot pedig legkésőbb november hó 30. napjáig ajánlott levélben a M. Kir. Közélelmezési Hivatalnak megküldeni kö­telesek. Akinek gabona van a tulajdonában, gabona feleslegeit legkésőbb 1941. évi október hó 31. napjáig köteles a gabona­vásárlásra jogosultaknak vételre fel­ajánlani. Az ezután a nap után vételre felajánlott gabonáért csak a hatóság ál­tal megállapított áraknál 10 %-kal kisebb árakat szabad kifizetni, kivéve, ha a vámőrlésre jogosult az említett időpont után megszerzett gabonát a megszerzés­től számított 30 nap alatt vételre fel­ajánlja. Gabonát csak a Hombár, a Futára gabonagyüjtési főosztálya, ennek fő- és albizományosai, valamint azokra mal­mok, amelyeket az iparügyi miniszter a közellátási miniszterrel egyetértve erre feljogosít. A kereskedelmi őrlésben kiőrölt lisztet a malomnál zároltnak kell tekinteni, s azzal a malom csak a közellátási mi­niszter utasításának megfelelőleg ren­delkezhetik A vetőmagszükséglet kielégítése vé­gett a közellátási miniszter a földműve­lésügyi miniszterrel egyetértve e rende­lettől eltérően rendelkezhetik. A vámőrlő malmok vámkeresményüket minden hónap végén kötelesek a Hom­bárnak vételre felajánlani. A jogosított vegyesőrlésű malmoknak azonban igé­nyük van arra, hogy vámkeresményüket a Hombár náluk őröltesse meg. A vételre felajánlott gabonát a Hom­bár és bizományosa megvenni köteles. Búzát, rozsot és kétszerest takarmá­nyozási vagy szeszfőzési célra felhasz­nálni nem szabad. Gabonát és lisztet az ország egész te­rületén csak szállítási igazolvánnyal sza­bad szállítani. Az ellátatlan lakosság szükségletének fedezésére szükséges gabonát, illetőleg lisztet a közellátási miniszter a Hombár útján bocsátja a közellátási kormánybiz­tos rendelkezésére. Vámőrlésre jogosultak háztartási és gazdasági szükségletűknek meg­felelő gabonamennyiségre: ű) azok a mezőgazdák, (földtulajdono­sok, haszonbérlők és bérlők) akik a föl­det , saját kezelésben művelik s egyéb kereseti tevékenységet nem folytatnak; b) azok a földtulajdonosok (haszonél­vezők) és földhaszonbérlők, akik más ke­reseti tevékenységet is folytatnaka saját­termésű gabonájukból fedezhető meny- nyiségre; c) a haszonbérbeadott mezőgazdasági művelés alatt álló földbirtok tulajdonosai, illetve haszonélvezői a haszonbér fejé­ben kapott gabonából fedezhető mennyi­ségre ; d) a mezőgazdaságban alkalmazott or­vos, állatorvos a szerződés alapján ka­pott gabona mennyiségből fedezhető mennyiségre; e) állandó mezőgazdasági alkalmazot­tak a konvenció gabonájukból; f) időszaki mezőgazdasági munkások (aratók, részes, sommás, napszámos, cséplőgépmunkás és cséplőgépvállalko­zók; g) mezőgazdaságban rendszeresen elő­forduló munkák elvégzésére vállalkozó önálló iparosok a megállapodás alapján kapott gabonából; h) a vámőrlést, darálást végző malom tulajdonosa, haszonélvezője, bérlője a vámőrlési díj fejében szedett gabonából; 0 az előbbi pontban említett malom alkalmazottai a vámkeresetből munkabé­rük fejében kapott gabonából; j) az állami, vármegyei, községi, köz- birtokossági, valamint egyházközségi (hitközségi) alkalmazottak vagy nyugdí­jasok, ha javadalmazásukat vagy annak egy részét törvény, szabályrendelet értel­mében gabonában kapják, az így kapott gabonából; k) aki gabonában fizetendő életjáradé­kért ruházta át mezőgazdasági ingatla­nát, a természetben kapott gabonából; A vámőrlési jogosultság megálla­pításánál mezőgazdaságnak kell te­kinteni a szántó-, a kert-, a rét-, a szőlő-, a legelő- és az erdőgazdál­kodást. Állandó mezőgazdasági alkalmazottnak kell számítani a szoros értelemben vett konvencíós gazdasági cselédeken kívül a gazdaságban alkalmazott gazdatisztet, erdőmérnököt és egyéb erdészeti személy­zetet, ispánt, vincellért, gépészt, gépko­csivezetőt. belső cselédet, nyugdíjat vagy kegydíjat élvező ilyen volt gazdasági al­kalmazottakat és hátramaradottaikat, to­vábbá az egy gazdaságban alkalmazott konvencíós iparosokat. A vámőrlésre jogosult családtag­jainak és belső cselédeinek számá­ban beálló évközi változásokat 8 nap alatt be kell jelenteni. A vámőrlésre jogosult a vámőrlési ta­núsítványon feltüntetett mennyiségből az 1941. év július—december hónapjaiban az egész évre engedélyezett gabonamennyi­ség felét, az 1942. év január—március hónapjaiban egynegyed részét, április- június hónapjaiban pedig ugyancsak az egész évre engedélyezett gabonamennyi­ség egynegyed részét őröltetheti meg. A gabonalap vámőrlési tanúsítvány című rovataiba a malom a vámőrlés al­kalmával köteles bejegyezni az őrlés ide­jét, az őrlésre behozott gabonamennyi­ség tisztítás előtti súlyát és a vámfel- jegyzésí könyv sorszámát. A bejegyzést a malom tulajdonosa (bérlője) vagy meg­bízottja aláírással és a malom bélyegző­jével köteles ellátni. Vámőrlés alkalmával a malom köteles a vámfeljegyzési könyvnek a „vámőrlési jogosultsági igazolása“ című rovatában a gabonalap nyilvántartási számát és a gabonalapot kiállító község nevét feltűn­tetni. Aki a rendeletben foglaltakat megszegi vagy kijátsza, pénzbüntetésen kívül két hónapig, háború esetén hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő. A ga­bonát és lisztet pedig, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Dr. Kálnoky István s. k. polgármester. Használt tankönyveket legmagasabb árban vesz __________ az Egri Keresztény Sajtószövetkezet Könyvkereskedése. -------------------------_____ ( 108.) Nyomtatta as Egyházmegyei Szent János-Nyomda, Eger. — Felelős nyomdaigazgató: Radii Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents