Eger - napilap, 1941/2
1941-10-04 / 157. szám
1941. október 4. EGER * 3 íusz. Ünnepi beszédet mond Bajnok Dezső joghallgató. Az emléktábla Megkoszorúzása. Szalontay Béla joghallgató szavalata. Hiszekegy. Az ünnepség alkalmából az egri középiskolák kegyeleti váltót futnak. A rendezőtestület kéri a város közönségét, hogy az ünnepségen minél nagyobb számban vegyenek részt. Október 10-tél 5 óvi börtön Jár a keresztény-zsidó házasságért Megjelent a fajvédelmi törvény végrehajtási utasítása A faj védelmi törvény végrehajtási utasítása a Budapesti Közlöny ma reggeli számábau jelent meg. A végrehajtási utasítást három rendelet tartalmazza. A rendeletek október 10. napjával léptetik hatályba a fajvédelmi törvény rendelkezéseit. A házasunknak ezután igazolniok kell származásukat. Azok a személyek, akiknek legjobb tudomásuk szerint négy, vagy legalább három nagyszülőjük keresztény hiífeleke- zet tagjaként született, nem kötelesek származásukat okirattal igazolni. Az ilyen személyek súlyos büntetőjogi felelősséggel az anya- könyvvezetőnél, vagy a közjegyzőnél nyomtatvány alakjában készen álló nyilatkozatot írnak alá. A nyilatkozatban kijelenti a házasulandó büntetőjogi felelőssége tudatában, hogy nagyszülői legjobb tudomása szerint keresztény hitíelekezet tagjaként születtek. Az anyakönyvvezető csak abban az esetben követelhet az ilyen nyilatkozat aláírójától okirati igazolást, ha a rendelkezésre álló adatokból megállapíthatóan kétség áll fenn a nem zsidó származás tekintetében. Igen szigorú igazolást ir elő a rendelet az úgynevezett nem zsidó fél vérek, tehát az olyan nem zsidók házasságkötése esetére, akiknek csak két nagyszülőjük született keresztény hitíelekezet tagjaként. Ezeknek a nem zsidó ágról való származásukat anyakönyvi kivonattal pontosan igazolniok kell. Részletes szabályokat tartalmaz a rendelet a zsidó származás igazolására vonatkozóan is. Azoknak esetében, akiknek házasságkötését október 10 e előtt kihirdetik, illetőleg akik a kihirdetés alól felmentést kaptak, de házasságkötésük a hatálybaléptetés napjáig nem történnék meg, nem szükséges a kihirdetést megismételniük. Az ilyen házasságok november 1-éig megköthetők. Az igazságügyi miniszteri reode- letek hatály beléptették természetesen a faj védelmi törvény büntető- rendelkezéseit is. E rendelkezések szerint öt évig terjedhető börtönbüntetés jár annak, aki a tilalom ellenére köt házasságot. Ugyanígy büntetni rendeli a törvény azt a polgári tisztviselőt is, aki az ilyen tiltott házasság megkötésében szándékosan közreműködik. Három évig terjedhető fogházzal, sőt a minősített esetekben öt évig terjedhető börtönnel bünteti a törvény azt a zsidót, aki magyar honos, tisztességes, nem zsidó növel házasságon kívül érintkezik, vagy őt ilyen célra a maga, vagy más zsidó részére megszerzi, vagy megszerezni törekszik. Feljelentették a tejdrágítókat Ä rendőrség rendet csinál a piacon Eger, október 4. A rendőrkapitányság vezetőjének utasítására egyre szigorúbban ellenőrzi a rendőrség az egri piacon folyó áiúsitás módját és a piaci árakat. Két kofa pénteken 20 fillérért árusította a tojás darabját titokban. Két másik asszony a tejfölt árulta magasan a megszabott irányár felett. A rendőrség a tojást lefoglalta és 14 fillérével kiárusította. Mind a négy asszony ellen megindult az eljárás árdrágítás büntette címén. A vaj árúsításánál azt tapasztalták, hogy egyes vajaskofák a pult alól vették elő a vajat, ha olyan FERENCJÓZSEF KESERŰ VIZ L...O . . ... ••• ® vevő jött, aki az árkormánybiztos által megállapított árnál magasabb összeget fizetett. Amikor azonban olyan vevő jelentkezett, aki csak a maximális áron óhajtott vásárolni, azt felelték, hogy uiucs vaj. A rendőrség benyúlt a pult alá, kiszedte az ott talált vajkészletet és kiáiu- sította az egészet a közönségnek a maximális áron. Azóta a pult alatt sincs, sőt a piacon sincs vaj. Tegnap a tej literjét a megállapított 30 fillér helyett 36—40 fillérért árusító asszonyokat is felírták a rendőrök és megtették ellenük a feljelentést árdrágítás címén. A rendőrség ezenkívül a hetivásár alkalmából a csirkés piacon is meglepetésszerű razziát tartott és a dugva, drágán árusított tojásokat azonnal eladatta 14 filléres áron. Hirdessen az „EGEH“-ben A nyíregyházi huszárok egg orosz faluban világháborús öreg magyarra bukkantak A Nyíregyházán megjelenő „Nyírvidék“ írja: 1914. uyaráD, mikor lángba borult a világ, Antal István is, mint a többi ezrek, fegyvert fogott és ment a Hadak útján — a sok magyarral együtt — Nyírmeggyesen hagyva feleségét: Kádár Zsuzsannát, három gyermekét: Pistát, Lajost és a kis Juliskát. Bevonult Szatmárra és onnan rövidesen kikerült a harctérre és nagy öldöklő csaták dúlása után oroszfogságba került 1916. év tavaszán. Azóta megkezdte hányatott, kál- váriás életét. Először volt fogolytáborban, onnan kikerülve, dolgozott különböző mezőgazdasági munkákban — más-más helyen. Peregtek az évek csigalassúsággal, alig várta, hogy eljöjjön az idő, hogy haza mehessen. Da a végzet másként alakult. Mikor a hadifoglyok hazamentek, ő nagy beteg volt, mire felgyógyult már kommunizmus volt az uralmon Oroszországban s ennek legkisebb gondja volt a hadifoglyok hazaszállítása. A 25 év alatt nem nősült meg, várta, hogy majd csak hazajut. A szerencsés véletlen. A szerencsés véletlennek köszönhető, hogy ráakadtunk az öreg, világháborúból visszamaradt derék katonára. Legutóbb egy Poulopolja nevű, eldugott kis orosz faluban lakott Antal István, melynek az eldugottságára mi sem jellemzőbb, hogy a mostani háborúban sem orosz, sem német, sem magyar hadak nem érintették. Az itt élő, kultúrában visszamaradt lakosság csak abból sejti, hogy háború van, hogy az életerős férfiak javarészét elvitték katonának. Ennek a kis fainnak a közelében állomásozott pár napig a nyíregyházi 4. honvéd huszárezred, melynek egyik tizedese zabkereső útján néhány társával együtt véletlenül ráakadt a könnybeborult szemű és örömtől csukló hangú Pista bácsira. Örömkönnyeivel, melyben benne volt a 25 év minden szenvedése, bánata, megöntözte katonaruhánkat és rossz magyarságával arra kért bennünket, hogy ha csak egy mód van rá, vigyék ót „Haza“. Két nap múlva ujjongva vittük az ezredhez az örömtől sugárzó Pista bácsit, aki 59 éves korában ismét magyar katona lett. Megborotválkozott, rongyait ledobva, teljesen újjá született, azonban szegény asztmás beteg. Most az ezredben mindenki dédelgeti, és szeretettel veszi körül az öreg katonát. 0 az ezred tolmácsa. Az először idegenül hangzó magyar szó már édesebben zeng az ajkán. Vájjon a nagy Oroszbirodalomban hány Antal István várja felszabadulását ? Vájjon sikerülni fog-e Pista bácsinak 25 esztendős vágya és el- tud-e menni Nyírmeggyesre, szerelhetett falujában, legalább meghalni? Frick Ggőrgy tart. h. tizedes.
