Eger - napilap, 1941/2
1941-09-27 / 153. szám
2 EGER 1941. szeptember 27. Az új, 1942 rádiót RUDLOFNÁL vegye! Minden márka raktáron! Fő utca. — Telefon: 159. T^JUslA/-# r& ű ód^vH^dZ^a, & Standard RADIO EieMíí Kocsisnál Eger, moziépület. — Adomány a kormányzóné segélyakciójára. Dr. Friedl Károlyné, a Hevesmegyei Takarékpénztár igazgatójának felesége a kormányzóné segélyakciójára lOOpengőt küldött szerkesztőségünkhöz. Szülők! Ezt nektek írjuk: A tehetséges gyermek XXV. közlemény. Azt a gyermeket, serdülőt vagy ifjút, aki értelmi fejlettségében kortársait messze felülmúlja, és aki valamely irányban, pl. zene, rajz, számolás, írói készség, a tehetség olyan magas fokát mutatja, amelyre az átlagos képességűek sohasem emelkednek fel, tehetségesnek, ta- lentumosnak mondjuk. A tehetség egyes gyermekeknél igen korán mutatkozik, másoknál aránylag későn jelentkezik. Székely Bertalan, a kiváló magyar festő 5 éves korában elkészitetie édesanyja arcképét. Izsó Miklós gyermekkori rajzai viszont csak gondos, pontos és szorgalmas tanulót mutatnak a tehetség különösebb jelei nélkül. De az is gyakori eset, hogy zseniálisnak mutatkozó gyermekek egészen átlagemberré válnak. Mindez azt mutatja, hogy a gyermekkorban még nem lehet biztosan megmondani, kiből lesz talentumos ember. A művészi képességek általában korábban jelentkeznek, mint a tudományosak. De e két csoporton belül is lehet bizonyos elsőbbségi sorrendet megállapítani. Tapasztalat szerint legkorábban a zenei tehetség bontakozik ki. Az írói képességek közül a lírai hamarább kifejlődik, mint a drámai, vagy az elbeszélő. A tehetség legjellemzőbb ismertető jele az alkotó erő, amely ösztönös formában már 4—5 éves borban jelentkezhetik. A gyermekrajzokban jól felismerhető az alkotó erőnek ez az ősztönszerü megnyilatkozása. A serdülés korában már tudatossá kezd válni az alkotó erő tevékenysége. Erős önbizalom, tudatos válogatás, tervezés és elmélyedő tanulmányozás jellemzik. Az ösztönszerű és öntudatos fok között rendszerint egy csendes kor van, amelyben a képzelet a reális gondolkodás hatása alatt veszít merészségéből és játszi könnyedségéből. A csendes korszakba:: látszólag elpihen a tehetség, valójában azonban csak csendben érik, hogy amikor eljön a megnyilatkozás ideje, hatalmas erővel törjön elő. Arany János írói fejlődése nagyszerűen mutatja a tehetség kibontakozásá nak útját. A serdülőkori próbálkozások után a nagyszalontai jegyzés ködés, eveiben szinte végkép elpihentek költői erői. A tehetséges gyermek fejlődése ugyanazokon a fokozatokon megy keresztül, amelyeken az átlagos gyermeké, csak gyorsabb iramban történik. A normális gyermeknek 2 — 3 évre van szüksége, amíg egyik fejlődési fokról a másikra eljut. A tehetséges gyermeknek 1 év is elég hozzá. A feltűnően tehetségesnek ismert gyermekek nevelése egyike a legkényesebb feladatoknak. Vannak, akik külön iskolákat kívánnak számukra, hogy képességeiknek megfelelő egyénibb nevelésben részesülhessenek és a kisebb tehet ségüek ne tartsák őket vissza az előhala- dásban. Németországban több helyen nyitottak ilyen iskolát a tehetségesebb gyermekek számára. Ezek az iskolák azonban nem váltották be egészen a hozzájuk fűzött reményeket. A kiválasztottság és a tehetség tudata ugyanis kedvezőtlenül befolyásolja a legtöbb gyermek erkölcsi fejlődését. Értékükön felül becsülik magukat, elbizakodnak és azt hiszik, hogy mint felsőbbrendű lényeknek csak önmagukkal szemben vannak kötelességeik. Nincs tehát szükség külön iskolákra. A tehetség fejlődésének meg- vau a lehetősége a rendes élet keretében is. A tehetség kialakulásának legfontosabb eszköze az önképzés. — A gyermek ösztönösen fordul azon ismeretek és foglalkozások felé, amerre hajlamai vonzzák. Az ifjú már tudatosan keresi az eszközöket és hajlamokat képességei kiművelésére. Gárdonyi Géza mint tanítónövendék Egerben irodalmi kört alapított, hogy szépírói munkálkodásukat egymásnak megmutathassák és az irodalmi alkotás kérdéseit megbeszélhessék. Az önképzés kezdeti formája az utánzás és a másolás. Az önálló alkotásra még nem képes gyermek nagy kedvvel másolgatja eszményképeinek rajzait és képeit, vagy faragja rímeit, amint azt megcsodált költőinél látja. A másolás és utánzás tehetséges gyermeknél nem szolgai módon történik, hanem egyéni újításokkal. Az utánzás szükségszerű eszköz az elinduláskor, később azonban károsan hat a fejlődésre, mert egy. oldalúvá és önállótlanná teszi a gyermeket. Az igazi tehetségek ÉRTESÍTÉS. Tisztelettel értesítem egri szőlősgazda társaimat, hogy az Eger város tulajdonát képezett KÖZPONTI SZESZFŐZDÉT a Mária-utca 34. szám alatt átvettem és ott mindennemű jjj^T gyümölcs- és bor-törköly-, valamint borsepröből bérfőzést Is végzünk, a gazdák részére adókedvezménnyel. E célból már most jelentkezniök kell, mert az idevonatkozó kérelmet névjegyzékkel együtt a pénzügyigazgatóság elé kell terjesztenünk. Bővebb felvilágosítások a Szeszfőzde telepén,vagy Schultz Testvérek vaskeresKiváló tisztelettel: SCHULTZ FERENC a Központi Szeszfőzde tulajdonosa, ooooooo kedésében kaphatók ::: (Tel. 496.) Egy orvos halálára. „Jó orvos csak jó ember lehet“, — így tanította orvos-ethikai, előadásain boldogemlékű Székely Ágoston professzor, a nagy Székely Bertalan fia. Simkovits József jó orvos volt, mert igaz ember volt. És mivel jó embert csak szeretni lehet és mert csak jó embert lehet igazán szeretni, mindenki szerette. Mindenki szerette, aki jó volt. És mive] igazán szeretni csak jó ember tud, 0 is mindenkit szeretett. 0 azonban nem tett kivételt : jót, rosszat, barátot és irigyet, jóakarót és gyülölködőt egyaránt szeretett, mindent megértó és megbocsáj- tó, nagy-nagy arany szívével. Mert szív-ember volt. Ha rágondolunk, elsőnek a csnpa- szív-ember bölcs derűt sugárzó arca jelenik meg előttünk, amint kerekre- nyilt, bársonyos tekintetű, barna szemein keresztül símogatón felénk mosolyog a szíve. A szíve, amelyben rajongva szeretett családján kívül épp oly meleg fészekre talált a szenvedő betegek végeláthatatlan sora, mint munkatársainak, alárendeltjeinek minden öröme és bánata. A szíve, mely duzzadó életkedvvel, határtalan jósággal és segíteniaka- rással töltötte el és vezérelte a régi Rókus-kórház fiatal alorvosát előbb a világháború vérzivataros évein át, hogy aztán visszahívja szülővárosába, Egerbe. Itt borult virágba magasztos élethivatásának dús termésű fája. Páratlan rátermettséggel és ügybuzgalommal fejlesztette naggyá és modernné a messzi földön is kitűnő hírnévnek örvendő Szent Vince- kórházat. Igen, ott ragyogott mindég melegen mosolygó szemeiben a szíve, mely rövid 56 év önfeláldozó munkájától, másoktól átvállalt szenvedéstől és fájdalomtól terhelten, idő előtt halálra sebezve, a gyilkos kór súlya alatt végül is összeomlott. A Verebély Tiborok tragikus végzete Rajta is beteljesedett. De Simkovits József típusa volt a legnyugatibb európainak is. Boltozatos koponyájában száz- százalékos észlény gondolatai, pazar ötletei és súlyos problémái vívódtak egymással szünetnélküli forrongásban. Sokak számára áldásos orvosi képességein kívül környezetének tagjai lépten-nyomon élvezhették kifogyhatatlan gazdagságú szellemének nagyhasznú tanításait és szórakoztató, üdítő perceket jelentő csillogó rakétáit. Napi politika, társadalom és emberismeret, történelem, nyelv és természettudomány, művészet, irodalom és muzsika épp úgy sajátját képezte, mint az általános szociális vagy orvos-szociális problémák, adó- és pénzügy-politika tágabb szemléletben és technikai részletkérdéseikben egyaránt. Mind e hirteienébeu kiragadott vonatkozások, mind pedig a többi, fel sem sorolható ténykedések és qualitások egy-egy fényes ecsetvonást jelentenek majd annak a gazdag skálájú szellemi portrainak színpompájában, melyet arra hivatottak fognak Sim- kovits Józsefről megörökíteni. És mindez át meg átszőve Istenadta kedélyének filózófikus mélységekből fakadó, kristálytisztán gyöngyöző, szivárványos derűjével, mely- lyel halálos ágyán is,„midőn elszo- morult szívvel álltuk Őt körül, megnevettetett minket. Betegsége alatt kényelmi szempontból hosszúra növesztett körszakállal hozták vissza szeretett kórházába. Midőn a viszontlátás percöi után kijelentettem Neki, hogy bizony elmentem volna mellette köszönés nélkül az egri Főutcán, — a gyötrő légszomjjal küz- ködve és saját pulzusát figyelve, a mindent előre látó tudós orvos csupán ennyit jegyzett meg fanyar mosollyal : „Én is ...“ Másnap le is vétette az idegen arcot. Simkovits József maga volt a köteletségtudás és pontosság. Élete utolsó évében is, már betegen, mindegy volt neki, hogy ünnepi ebédje mellől vagy legédesebb hajnali álmából verte föl a telefon hívó csöngője: azonnal jött és kezébe vette az életmentő szikét. Óráinkat bízvást igazíthattuk Hozzá. Délelőtt 10 órakor a rendelésre, délután ötkor a betegvizitre percnyi pontossággal tűnt fel joviális, „vidéki doktorbácsi“ alakja, sietős, apró lépteivel, kezében a hengeralakú, kiszolgált táskával. . . Amikor távozott, sose felejtett el bekopogni a portásfülke ablakán, hogy a bentlévő orvosok jelenléti táblájáról csavarják le a nevét. . . . Most mulasztottad el első Ízben, drága, ,jó Igazgató Urunk, nevedet lefordíttatni a tábláról. Úgy igyekeztél elosonni közülünk csendben, észrevétlen, amiiyen volt egész munkás életed és keresztényi türelemmel viselt, hosszú, kínos haldoklásod. De megengeded, ugye, hogy ezt a mulasztásodat mi ne helyesbítsük, mert ez utolsó alkalommal is, akaratlanul is —helyesen cselekedtél! Mi ott hagyjuk fennen a Neved a porta-táblán, hiszen jelen vagy, köztünk élsz ezután is, mindennap. Ott hagyjuk Neved a táblán mindaddig, amíg Hozzád méltó emlékmű nem hirdeti majd minden időkben, hogy ki volt és mit jelentett Simkovits József igazgató ur annak a Szent Vlnce- kórháznab, melynek falai között az Ö áldott emléke örök otthonra talált! Dr. Ggárfás János.
