Eger - napilap, 1941/2
1941-09-24 / 151. szám
2 EGER 1941. szeptember 24. Dyilt ieuél ór. Hamary Béza üzletigazgató úrhoz Kedves Barátom! Mint egri ember fordulok hozzád az egri emberhez, amikor arra kérlek, hogy sokoldalú elfoglaltságod ellenére is tégy egy lépést közlekedésünk javítása érdekében. Az EGER mai számában olvasom, hogy három új vonat állíttatott be a füzesabony—egri viszonylatba, sajnos, e három vonat egyike sem az, amely legjobban szolgálná a város utasközönségének érdekeit. Nincs mindenki abban a helyzetben, hogy Füzesabony—Eger között az autóút költségeit viselni tudná s a mai jövedelmek és megélhetési lehetőségek a közalkalmazottaknak sem teszi lehetővé, hogy a nekik járó s fizetésük egy részét képező félárú igazolvány igénybevétele nélkül sinautóbnszon teljes jeggyel utazzanak. A vármegye forgalmának főütőerőt képező va?úti fővonal Hatvannál éri el a vármegye határát és Füzesabonyig vezet a vármegye területén. Ebből következik, hogy a vármegye közönségének, de a székváros lakosságának is az az érdeke, hogy Füzesabonyból Budapest felé és Budapest felől legyen jó csatlakozás. Nem kérem én új vonat beállítását, csak ahol szükséges és lehetséges, a menetrend megváltoztatását. Ha a fentebb említett autóutat és sínautőbuszt kizárom, Budapestről Miskolc Egerbe reggel 8.17-től 23.40 ig nem lehet utazni, mert a Hatvani átszállással közlekedő vonatnak, mely délután 18.37-kor Füzesabonyban van, nincs Eger felé csak 2 V* óra várakozási idővel csatlakozása. Nem fontos az, hogy a Miskolc és Tiszafüred felől Egerbe utazni szándékozó 4—5 utasnak jó csatlakozása legyen Eger felé, amikor a Budapest felől érkező 40 — 50 utasnak nincsen. Nem lehetne-e ezt megfordítani? Ne induljon a 9126-os vonat Füzesabonyból 16.33-kor, hanem csak 18 40-kor. Garantálom, hogy lényegesen több utas lesz, s a város közönségének leszállított igénye is kielégítést nyer. Viszont a reggel innen 4.17-kor induló 9169. sz. vonathoz sem fontos a miskolci csatlakozás, mert Miskolcra el lehet jutni az innen éjfél után induló személy- vagy a reggeli gyorsvonattal s ez esetben a vonat 4.17 helyett 5.40-kor indulhatna s nem kellene a Budapest felé utazónak Füzesabonyban másfél órát várakozniok. Kicsiny dolgok ezek, de sajnos nekünk fontosak, s azt hiszem, hogy közbenjárásodra, de esetleg saját hatáskörödben is elintézhetők. Maradtam, Eger, 1941. szeptember 24-én igaz híved: Bingelhaan Béla műszaki főtanácsos, igazgató. A város határában öt ven fillérért árusítják a tejet a íalusi asszonyok A rendelési helyeket is felmondják egyes tejárusok, hogy drágábban adhassák a tejet Kaptuk a következő levelet: Az Eger c. időszaki lap fo’yó hó 20-i számának 3. oldalán „Rendet kell teremteni az egri piacon“ cím alatt a burgonyával való üzérkedésről igen figyelemreméltó cikk jelent meg. Ennek olvasása kapóra jött arra az aznap történt megállapításomra — mikor Egerszalók felől hajnalban Egerbe kocsiztam — hogy miféle visszaélés folyik azoknak a tojásárusoknak a részéről, akik hajnalban az egerkörnyéki falvakból Egerbe taligán, vagy biciklin szállítanak tejet, úgy, hogy sem a kiinduló falvak reászorult lakosainak, sem az egrieknek nem jut elég tej. Ezek a tejárusok a falusiaktól FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ % olcsó áron szedik össze a tejet azért, hogy Egerben magas árat érve el, magas nyereségre tegyenek szert, mit sem törődve a közellátásnak egyenlő mértékben való elosztásával, ami elvégre nem az ő feladatuk, hanem a hatóságé. Ezek a tej árusok — amint észleltem — be sem jönnek Egerbe, miután az eléjük menő asszonyok a szalóki úton, Eger megyei város területén, a 2. kilométerkő táján piacot teremtenek és a tejet literenként 50 filléres áron adják el. Ennek a tej árusok részéről örvendetes helyzetnek hatása alatt ők a rendelési helyeken felmondják a szállítást. Kényelmes is nekik, mert nem kell Egerben házról-házra jármok. A tejeseknek ezt az „Eldorádó“- ját nem lehet tűrni és le kell törni azt. A tej mindenek előtti elsőrendű közszükségleti cikk s ennélfogva a legteljesebb erővel ki kell irtani, illetőleg csirájában elfojtani minden olyan törekvést, amely a nagyközönség kijátszására, megkárosítására és ellátatlanságára vezet. Tisztelettel felkérem tehát nemcsak a m. kir. rendőrség kapitányságát, nemkülönben az egri járás főszolgabírájának figyelmét arra, a legnagyobb eréllyel legyenek rajta, hogy ezek az állapotok a retorzió legszigorúbb alkalmazásával szűnjenek meg. Tisztelettel: Aláírás. Héthónapi börtön a „szívességből“ árusított drága zsír miatt Józsa Ferenc István bükkszéki fűszerkereskedő tavaly novemberben sertést ölt és a házilag kiolvasztott zsírt az üzletében három pengőért árusította, noha a zsír maximális ára 2 pengő 44 fillér volt. — Ke- nyérdrágítást is elkövetett, mert 42 fillérért árusította a kenyeret. Az egri kir. törvényszék dr. Szabó Ignác-tanácsa előtt azzal védekezett, hogy szívességből adta el a zsírt a rászorulóknak, mert a községben egyáltalán nem volt kapható zsíráru. A vádlottak padjára került Bojtor András is, aki egy másik helybeli fűszerüzletben az egységes kenyér kilóját 42 fillérért mérte. Az egri törvényszék, mint uzsorabíróság, Józsát héthónapi börtönre ítélte, Bojtor pedig hathónapi börtönbüntetést kapott árdrágító visszaélés bűntette miatt. A kúria dr. Szolnok-tanácsa dr. Kéler Béla koiouaügyészhelyettes felszólalása urán helybenhagyta az uzsorabíróság ítéletét olyan változtatással, hogy Józsát kiszabott főbüntetésén túl, még száz pengő pénzbüntetésre is elítélte. Dyolcuan kilométer táuolságon át futott Heues utírmegyében a fáklyás Széchenyi-staféta 320 váltófutó 5 és háromnegyed óra alatt tette meg az utat Hatvantól Füzesabonyig A környék népe mindenütt megjelent az útvonalakon A magyar ifjúság, a magyar leventeintézményen keresztül vasárnap fáklyás váltó futást rendezett Széchenyi István, a legnagyobb magyar emlékezetére. A fáklya tüzét Budapesten maga a kormányzó gyújtotta meg Széchenyire emlékező szavakkal s az ország fővárosából elindult a fáklyás staféta mindenhová, ahol a nagy m?gyar reformátor munkájának gyümölcsét élvezi a nemzet. Heves vármegye leventéi óriási lelkesedéssel vettek részt a fáklyás váltó futáson, de ugyanolyan lelkesedéssel vette körül a futókat a vármegye népe is, amely a környékbeli falvakból a fő útvonalra sereglett. Sok helyütt az iskolák ifjúsága is kivonult; a nagyobb útvonalé pontokon hazafias ünnepségeket rendeztek s mindenütt a kegyelet érzésével emlékeztek Széchenyi Istvánra. A hevesmegyei leventék Hatvannál vették át a fáklyát a pestmegyei futóktól. Megjelent itt a hadtest és a dandár küldöttsége és a hatvani leventeoktatói kar. A községben a hősi emlékmű előtt a fáklyából emléktüzet gyújtottak s közben ünnepség zajlott le a téren. Innen 1 óra 45 perc alatt Gyöngyösre futottak a fáklyások. Gyöngyösön ünnepélyes fogadtatás volt, máj a tűz itt megpihent, egész éjt- szaka élesztették a hősök emlékműve előtti kandeláberben. Másnap reggel 8 órakor indult tovább a fáklyás-váltó és Füzesabonynál hagyta el a vármegye te- rületét. A 80 kilométeres távolságot 320 váltófutó 5 óra 45 perc alatt futotta végig, ami 14 kilométeres óránkénti átlagnak felelt meg. Külön elismeréssel kell megemlékezni a futás rendezőségéről, a leventék vármegyei vezetőségéről, amely a legnagyobb gonddal, a fiúk egészségére ügyelve rendezte meg a fáklyafutást. Ismét négy cipészt ítélt el a rendörbírő a be nem jelentett börtalpkészletek miatt Két nap alalt újabb 150 kilogramm bőrtalpat szállítottak be a rendőrségre Eger, szeptember 24. Bőrtalpügyek sorozata kezdődött az elmúlt napokban a rendőrkapitányságon. Fekete és Schneeweisz elfogatása után kis cipészek is kerültek a kapitányságra, akik be nem jelentett bőrtalpkészleteket tartottak. Négy cipésztől 150 kiló talp- bőrt hoztak be a rendőrségre. A rendőrbíró elkobozta a bőrtalpakat s fejenként 200 pengő pénzbüntetésre Ítélte a négy cipészt. Ha a 150 kilogramm talpbőrt 1200 pengő értékűnek vesszük, akkor a rendőrkapitányság a négy cipésznél 2000 pengőt „keresett“ az állam- kincstárnak.
