Eger - napilap, 1941/2

1941-09-20 / 149. szám

1941. szeptember 20. E G E H 3 Rendet kell teremteni az egri piacon Sehol sem tartják be Mi a helyzet A lelkiismeretlen árdrágítás, el­ítélendő haszonlesés és zugkereske­delem szelleme urHkodik hosszú idő óta az egri piacon. A termelők és árusok a megállapított árnál sokkal magasabban, gyakran még egyszer olyan áron adják termel- vényeiket és áruikat, méregdrága a mindennapi élelmezéshez szüksé­ges minden cikk. S azok, akik „ki­mérve“ kapják a pénzt, a fizetést és a munkabért, kétségbeesetten néznek a tél elé, mert ilyen körül­mények között fizetésük értéke tel­jesen összezsugorodik. Kétségtelen, hogy a múltban el­kezdett árpolitika sok tekintetben hibás volt, országos viszonylatokat tekintve, azonban helyi szempontból is vannak hibák, árfelverések, ami­ket a helyi hatóságoknak kellene a legerősebb kézzel kiküszöbölniük. Erélyesen kell rendet teremteni az egri piacoD. A rend megteremtésére igazán nem alkalmas és nem elég a hivatalos árjegyzés, amely hónapok óta teljesen, harmonika-szerűen ös­szegyűrve éktelenkedik a városháza kapuján függő hirdetőtábla drót­kosara alatt. Ez az árjegyzés nagy elhanyagoltságra vall s ezt meg kell szüntetni. Több ellenőrzést és fokozottabb védelmet kér a vásárló a megállapított árakat a burgonyánál közönség a kiuzsorázsás ellen. Az árjegyzést több helyen, feltűnőbben kell kifüggeszteni, hogy az égig érő árak elérhető magasságra szád­jának alá. Legutóbb a burgonyánál állt elő érdekes helyzet. Az egri termésű burgonyát 14—15 pengő körül árul­ták a hetipiacon, amikor megjelent a hivatalos hirdetmény, hogy a Bel­földi Burgonyakereskedelmi Egye­sülés által szállított burgonyára a Hangya előjegyzéseket vesz fel, nyári rózsára és Gülbabára 19 50, Ellára 17-50 pengőért. Erre a burgonya eltűnt a piac­ról. Miért? Azért, mert a helyi termelők igyekeznek ezen az áron eladni termésüket. A Belföldi Bur- gonyakeveskedelmi Egyesülés Sza­bolcsból szállítja a burgonyát és azt tekintélyes fuvarköltség terheli, azért ilyen drága Egerben a sza­bolcsi krumpli. Da az egri krumpli Egerben nem lehet több ma és holnap sem 14—15 pengőnél. Ilyen és ehez hasonló jelensége­ket ma nem lehet megengedni. A közélelmezés kérdése a legnagyobb közérdek s hatóságnak és közön­ségnek egyformán kell őrködnie azon, hogy kilengések ne mutat­kozzanak ezen a téren sem. injiirniriiri-rm-m— A seregszemle előtt. írta: Nagg Miklós. A magyar katolicizmus új törté­nelmének súlyos, de dicsőséges út­ján immár huszonkilencedszer tartja seregszemléjét, hogy számot vessen erejével és feladataival. Milyen sok tanulságban gazdag esemény követte a magyar katoli­cizmus sorsát első nagygyűlésétől kezdve idáig. Az első' nagygyűlé­sek nemzedéke még látta a miílé- niumi Magyarországot a béke külső fényében és belső súrlódásaiban. A következők látták a fellobbaut vi­lágháború apokaliptikus füsttorla­szai alatt menetelő milliókat, majd pedig a magyarság roppant meg­próbáltatásait a határon túl és in­nen. Mind a három korszak telítve volt lappangó vagy nyílt veszede­lemmel és igen sokszor a nemzet erőfeszítéseit kishitűség, tanácsta­lanság, részrehajló önzés fojtogat­ták. De a katolikus nagygyűlések megnyilatkozásai, amelyekre aka­ratlanul is föl kellett figyelni az egész nemzetközösségnek, mindig az erőt, a bizalmat sugározták és a legnagyobb határozatlanság idején is a biztos kivezető útra mutattak. Még inkább hasznára vált a nem­zetnek az a szívós, csendes munka, ami a nagygyűlések szelleméből áradt ki a közéletbe, főleg a kato­likus szervezeteken keresztül. És most is a sorsforduló messze baljós zúgása közt tisztán akarja hallatni az idei Katolikus Nagy­gyűlés a magyar katolicizmus tör­téneti hivatásának határozott cél­kitűzéseit. Munkatervének minden pontja mögött ott áll a történeti tény, hogy mi katolikusok vagyunk minden más előtt legszorosabban összekötve a nemzeti sorshivatással. A nemzet jövőjének pilléreit első­sorban mi tartjuk, mert mienk a történelmi múlt oroszlánrésze, mert mi vagyunk az ország túlnyomó többsége és a mi változhatatlan el­veink a legbiztosabb nemzeti erő­tartalék. Megjelennek egy negyedszázad óta először a visszatért országré­szek, Észak, Kelet, Dél képviselői, hogy tanúbizonyságot téve a múlt elszakíthatatlan kötelékeiről, a kö­zös munka medrét mélyítsék. Meg­emlékezik a nagygyűlés a nagy év­fordulóktól: a tatárjárásról és Bol dog M.rgit hétszázéves jubileumá­ról, ugyancsak a pápai szociális en- ciklikáról felhívja a nemzet minden rétegének figyelmét a szociális kö telezettségekre. ÚJ KERESZTÉNY MAGYAR FESTÉKÜZLET • Megnyílt Maczky Valér ucca (Halaspiac) 5. sz. alatt új festéküzlet. Ön is nézze meg és ott szerez­e Áraink szolídak. ze be festék-, pipere- és háztartási szükségleteit. Pontos kiszolgálás. CÉGT. SERESS JENŐ, A BAROSS SZÖVETSÉG TAGJA Nekünk kell mutatni a biztos irányt, sugározni a rendíthetetlen hitet, fokozni az erőt még nagyobb felelősségtudattal, még elszántabb akarattal. De kell, hogy a katoli­kus milliók bizalma és munkakedve vágyé körül ezt az újabb korszakot megnyitó nagygyűlést. fHegkezőciótek az őszi munkák a uármegye területén A tengeri beéréséhez tartós melegre volna szükség A közigazgatási bizottság leg­utóbbi ülésén vitéz Fiuk Gusztáv gazd. főfelügyelő a következőkben ismertette Heves vármegye mező- gazdasági állapotát: Az időjárás a múlt hónap máso­dik felében kedvező, mig a folyó hó elsején és másodikán fellépett óriási eső, szélvihar igen sok kárt tett. Utána az időjárás állandóan változó, borús vagy napsütéses, de hűvös. A cséplés befejezettnek tekint­hető, már csak a heremagvak csép- lése van folyamatban. A gabonaneműekben főleg a bú­zában, másrészt a heremagvaknál is, a cséplési eredmények mélyen alatta maradtak a várakozásnak. Az őszi előkészítő munkák meg­kezdődtek s igen kis mértékben a vetés is. Miután igen sok a bes­sern légy, a korai vetésekben igen könnyen nagyobb károk származ­hatnak. A tengerivel, annak megdöntésé­vel a szélvihar mindenesetre kárt okozott, ami a lassúbb érésben fog előreláthatólag nyivánulni. A ten­geri teljes beéréséhez még állandó tartós melegre volna szükség. Egyéb kapás-növények fejlődése megfelelő és a terméskilátások is kedvezőek. A takarmányok betakarítása leg­nagyobb részben száraz időben meg­történt s így a minőségben nagyobb kár nincs, mennyiségileg pedig tel­jesen elegendő. A szőlőben a korai fajták már piacra kerültek. A termés helyen­ként gyenge, úgyanúgy a borfaj­táknál is. Az őszi vetőmag-szükségletre a földművelésügyi minisztérium a nö­vénytermelési hivatal útján eddig összesen 40 vagon Ínség- és minő­ségbúzát, valamint 6 vagon rozsot utalt ki. A felügyelőség, tekintettel a nagy szükségletre, ezen keret to­vábbi felemelését kérte. A munkapic helyzete normális. á „fekete“ bórtalp-frouf legújabb fordulata Egerben Letartóztatták Schneeweisz Ignác cipőkereskedőt, az Első Egri Cipőgyár tulajdonosát Eger, szeptember 20. Tegnap közölt-ük, hogy egyik egri papucsos Hajdúhadházáról félig elkészült timár-árúkat, talpat és bőrt szállított titokban és magas áron egri cipészeknek és csizmadiáknak. A papucsost árdrágító visszaélés büntette címén letartóztatták. Mára újabb meglepő eseménye van az egri, fekete bőrtalp-front- nak. A rendőrbapstányság detektív- csoportja kinyomozta, hogy Schnee­weisz Iguác 66 éves, balatoni szü­letésű, egri cipőkereskedő, — akinek a Kállay Zoltán-uíca 2. szám alatt „Első Egri Cipőgyár“ elnevezéssel nagyobb cipőkereskedése van, — mű­helyében és raktárában nagymennyi­ségű csempészett bőranyagot tart. Schneeweisz Ignácot előállították a rendőrségen és zár alá vették a nála talált talp- és bőr-anyagot is. Schneeweisz beismerte, hogy egy pesti ismeretlen ügynöktől vásá­rolta igen magas árakon a csem­pészett bőr- és talp-anyagot. Elő­zetes letartóztatásba helyezték és kihallgatása után átkisérték a hír. ügyészségre. Árdrágító visszaélés büntette címén folyik ellene az eljárás. ff9 Í%TRRHÁT műszaki irodája és vállalata rüJU EGER, Mecset utca 6. szám. Mindennemű lakatosipari munkák. Mérlegek, mázsák. Vízvezeték-, csatornázás-, központi fűtő és melegvíz- szolgáltató berendezések készítése és javítása.

Next

/
Thumbnails
Contents