Eger - napilap, 1941/2
1941-09-19 / 148. szám
ás A 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 148. szám. * Péntek * Trianon 22. 1941. szeptember 19. ELŐFIZETÉS! DÍJ: tgjj hónapra 1 pengő SO fillér, neggedévre f pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. El ADÓ HI V ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER Csekkszámla: 54.558. Minden ember kötelességéről, minden magyar emberhez szólott a rádión keresztül Győi ify-Bengyel Sándor közellátási miniszter. Az új közellátási miniszter régi és vitéz katonaember és a magyar hadfelszerelés legkiválóbb megszervezőinek egyike. Új pozíciójából azonban elsősorban nem is a hatalmat gyakorló politikus és a hadvezér szó lőtt a magyar közvéleményhez, hanem a magyar ember, a hazafi, aki inkább a lelkiismeretre és az ősi magyar becsületre, mint a törvény szigorára apellál. Beszéde világos volt, közérthető és minden hazánkfiának utat mutató. Háborús idők vannak és ezért nincs minden közellátási cikk olyan mennyiségben a piacon, olyan bőségben az üzletekben, mint a boldogabb békeidőkben. A kormány azonban mindent megtesz e nehézségek áthidalására és erélyes kézzel vette kézbe a közellátás átszervezését. Minden nehézség és a háborúval kapcsolatos fennakadás ellenére megállapította a miniszter, hogy van az országban annyi élelmiszerünk és egyéb közellátási anyag- készletünk, hogy azokból nemzetünk minden tagja igazságos mértékben folyamatosan és fennakadás nélkül ellátható. Szükség van azonban lemondásra. Mert nemcsak a hazáért küzdeni és érte meghalni kötelessége minden magyarnak, hanem élni is a hazáért és az életet lemondással, fegyelmezettséggel, a bölcs és célravezető rendelkezések tiszteletben- tartásával lehetővé is tenni szegényebb sorsban élő véreink számára. És lemondást követel tőlünk maga a történelem, hiszen amikor vitéz honvédeink hazánktól távol, ember- feletti erővel küzdenek a világ jólétére törő istentelenség és anyagiasság ellen, akkor erkölcstelen és visszautasító volna itthon a gondtalanság és a fényűzés életét élni. Honvédségünk ellátása és létfontosságú hadi, valamint egyéb gyári termelésünk szintén megköveteli azt, hogy céltudatos takarékossággal és az igények mérséklésével megkönnyítsük a nemzet életét és nagy céljainak elérését. A gazdasági élet, a termelés, a zavartalan elosztás és a készletekkel való . helyes gazdálkodás ma ugyanolyan fegyvere a nemzetnek, mint a katonaság. A mai háborút nemcsak a harctéren, hanem a gazdasági életben is meg kell nyerni. A tengelyhatalmak ereje épen abban rejlik, hogy gazdasági életük szervezettebb és népük több lemondásra is hajlandó, mint ellenfeleink népe és gazdasági élete. Amikor pedig a lemondást hangsúlyozzuk, azt is meg kell mondanunk, hogy a történelem súlyos évszázadain át a magyar ember sohasem volt fényűző és a gazdagabb elemeket a szegényektől inkább a vagyoni állapot, mint az életmód különböztette meg. Az ősi magyar életforma: puritán egyszerűség. Az a fényűzés és fényűző szellem, amely az utóbbi évtizedekben fávárosunkban és a nagyobb városokban bizonyos társadalmi körökben eluralgott nem magyar, hanem idegen! De az elpuhultságnál, a jómód és a szegénység közötti különbség esztelen hangoztatásánál is nagyobb bűnt követ el, aki tudva és akarva rontja az ország közellátási helyMagyar tájékoztató jelentés szerint a szövetséges hadseregek hadműveletei nagy lendülettel, igen kiterjedt területen haladnak előre. Magasabb katonai szempontok egyelőre megtiltják a hadműveletekről szóló részletesebb közléseket és a tájékoztatás csupán annak megállapítására szorítkozik, hogy a szövetséges erők ismét több helyen áttörték a déli szovjethadsereg arcvonalát s folyamatosan üldözik az egymástól elszakított, valamint a szétszórt ellenséges hadakat. A A Német Távirati Irodával közük illetékes katonai helyről, hogy a német légierő szeptember 17-én estétől 18-án hajnalig bombázta Odessza hadi szempontból fontos célpontjait. A német repülők több, A német csapatoknak a Dnyeperen való átkelése alkalmával különösen kitűntek a híradó alakulatok. Az erős ellenséges tűzben megszakított távbeszélő vonalakat a csazetét. Aki terményeit, árúját elrejti, az árút halmozza s elvonja magyar vérei elől, aki továbbá az árakat felhajtja, hasonló a hazaárúlóhoz. Hasonló az olyan gonosztevőhöz, aki elárúlja a hadi titkokat az ellenségnek és így mérhetetlenül sok halál és keserűség okozója. Az ilyenekre az új törvényes rendelkezéseknek megfelelően kérlelhetetlenül lesújt az állam és úgy bánik el velük, ahogy megérdemlik. Az államnak ma sokkal szigorúbb eszközök állanak rendelkezésére a közellátás biztosítására, mint régen. Hisszük azonban, hogy nemcsak a nehézségek és a büntetések növekedtek, hanem megerősödött a társadalom lelkiismerete is és mindenki azzal a kötelességtudattal vállalja a háborús nehézségekkel együttjáró lemondást, hogy ezzel maga is hozzájárul a győzelemhez és a boldogabb Magyarország felépítéséhez. houvédseregtestek előtt még védekezik a szovjethaderő és folytatja tehermentesítő támadásait és vállalkozásait. Ezeket a honvédkötelékek mind visszaverték. Egyik alakulatunk előtt a támadó ellenség mintegy 150 halottat vesztett és ezenkívül több mint 300 katona fulladt a Dnyeper vizébe. A honvédrepülők rendszeresen folytatják bombatámadásaikat. A tegnapi harcokból valamennyi gépünk visszatért. mint 100 ezer kiló bombát és gyújtó bombát dobtak a városra. A déli arcvonalon német bombázók nagy sikerrel támadtak szovjet felvonulásokat és utánpótlási oszlopokat. patok sokszor helyreállították s nekik köszönhető, hogy a német tüzérség a csapatokat hathatósan támogathatta s az utánpótlás idejében megérkezhetett. A XXIX. Országos Katolikus Nagygyűlés szónokai. Az Actio Catholiea Országos Elnöksége október 4—5—6 — 7. napjaira Budapestre hívta össze á XXIX. Országos Katolikus Nagygyűlést, amelynek jelentősége az idén annál is nagyobb, mivel 1914. óta a közbejött 1914—18-as világháború és Trianon után most eteő- ízben vesz részt a katolikusok országos táborbaszállásán a Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Bácska katolikus népe. Az októberi Katolikus Nagygyűlésnek három nyilvános díszgyűlése lesz s mind a hármat a Vigadó nagytermében tartják meg. Az I. nyilvános megnyitó díszgyűlés október 5-én, vasárnap délelőtt 10 óra 30 perckor kezdődik. Az ülést megnyitja Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország hercegprímása. Angelo Rótta c. érsek, pápai nuncius üdvözli a Nagygyűlést. A visszatért országrészek nevében felszólalnak: Schell Péter báró főispán (Felvidék), Ilniczky Sándor nagyprépost, főtanácsos (Kárpátalja), Inczédy-Joks- man Ödön főispán (Erdély) és Deák Leó főispán (Délvidék). A megnyitó díszgyűlés utolsó szónoka Czapik Gyula veszprémi püspök. Ennek a napnak még egy kiemelkedő eseménye van, a délután 4 órakor a Szent István Bazilikától induló Eucharisztikus körmenet, amely az Országház előtti térre vonul. A nagygyűlés II. nyilvános gyűlése október 6-án, hétfőn délelőtt 11 órakor lesz szintén a Vigadóban. Ezen a közgyűlésen Czifra Kálmán főispán, P. Böle Kornél 0. P., Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát és Kaposváry György polgár- mesterek mondanak beszédet. Alii. nyilvános, vagyis a Nagygyűlés (záró ülése a Vigadóban október 7-én, kedden délután 5 órakor kezdődik. Ezen beszédet mond Tóth László főszerkesztő, Szokolay Leó árvaszéki elnök és Mihalovics Zsig- mond pápai prelátus, az A. C. országos igazgatója. A záróbeszédet pedig Serédi Jusztinián bibornok, Magyarország hercegprímása mondja. Az Országos Katolikus Nagygyűlés ünnepségein való részvételre a Nagygyűlés tagsági jegye jogosít. Ára 1 pengő. Tulajdonosa a nagygyűlés valamennyi nyilvános ülésén és egyházi ünnepségén részt vehet és a vidéki résztvevők a tagsági jeggyel az 50%-os, vagyis félárú A szövetséges erők ismét több helyen áttörték a szovjet déli arcvonalát s folyamatosan üldözik az egymástól elszakított, valamint a szétszórt ellenséges hadakat A német légierő több, mint 100 ezer kiló bombát zúdított Odesszára A híradók nagy szerepe a dnyeperi átkelésnél
