Eger - napilap, 1941/2
1941-09-15 / 146. szám
EGER tűéi. szeptember 15. % iránt, hogy bár a világégés harmadik esztendejének fordulóján vagyunk, mégis megóvott eddig a borzalmaknak, veszteségeknek, nélkülözéseknek attól a csapásától, amely alatt népek és nemzetek egész sora szenved, tartsuk ébren rendíthetetlen hitünket igazságunk és nemes céljaink végső győzelmében, és bizalommal hivatott vezetőink iránt, őket felelősségteljes nehéz munkájukban támogatva, legyünk nemzeti múltúnkhoz, hírnevünkhöz méltó kemény magyarok, mert a megpróbáltatások tüzében egybeforrott magyar lelkek ereje a legnagyobb erőforrása az ezer év óta élő magyar hazának. Hosszantartó lelkes taps és éljenzés fogadta dr. Hedry Lőrinc főispán megnyitó beszédét. Ezután áttértek az alispáni jelentés tárgyalására. Az alispáni jelentést nyom* tatásban kapták meg a törvényhatósági bizottság tagjai. A jelentéshez Takács József szólt hozzá és szigorú büntetést, internáló tábort követelt azoknak, akik a magyar mezőgazdasági munkásságot munkájuk el nem végzésére izgatják. A felszólaló meg is nevezett egy karácsondi zsidó személyt, aki szerinte ezt a nemzet érdekeit veszélyeztető cselekményt elkövette. Eger, szeptember 15. A Baross Szövetség vasárnap délelőtti rendkívüli közgyűlése óriási érdeklődés mellett zajlott le. Többszáz Baross-tag jelent meg a gyűlésen, ezzel is súlyt és nyomatékot adván azoknak a kérdéseknek és kéréseknek, amelyek a gyűlés napirendjére kerültek. Eger egész keresztény kereskedő társadalma szólt a város egész keresztény közönségéhez, testvéribb, hathatósabb, ma- gyarabb összefogást sürgetve ! A közgyűlést délelőtt 11 órakor dr. Petro Kálmán országgyűlési képviselő, elnök nyitotta meg és beszámolt az Egri Kereskedők Egyesülete és a Baross Szövetség viszonyáról. A Szövetségnek azért kellett az EKE-t átvennie, mert a hatóságok az egyesületet keresték meg kereskedelmi ügyekben vélemény-adásra s így nagyon sokszor a keresztény szellemnek nem megfelelő vélemények mentek fel ebből a házból a minisztériumokba. Az EKE csak hosszú küzdelem után adta át a keresztény vezetőségnek és a keresztény tagoknak az egyesületet. Ebben a küzdelemben igen sokat tett a keresztény érdekekért Schulcz Ferenc alelnök. Az egyesület további fenntartását véleményező szerepe teszi szükségessé, ezenkívül olyan esetekben jár el, amikor a Baross Szövetség, mint harcos egyesület túl erélyes volna. Horváth János felszólalásában rámutatott arra, hogy nap nap után vádak hangzanak el a keresztény kereskedelem ellen, főleg azok részéről, akik betegesen szeretnek zsidónál vásárolni. Ezek a hibák nem a keresztény kereskedő, hanem a rendkívüli idő hibái. Ma nem kritizáló, hanem vásárló, támogató közönségre van szükség, mert keresztény kereskedőnek lenni ma több, mint hősiesség. A keresztény kereskedőnek küzdenie kell a zsidó nagykereskedelemmel, a stróhman- nokkal. A vásárló közönség el van kapatva a zsidó kereskedelem émelyítő hízelgésétől, túltitulálásától és alázatos hajlongásától. Ne kívánja ' t FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ A kijelölő választmány megalakítása Ezután áttértek a vármegyei főjegyző választására. A törvényhatósági bizottság közgyűlése titkos szavazással három tagot választott a kijelölő választmányba: Dőry Gyulát, Gell Bálintot, s dr. Szabó Öt pályázó, két jelölt Szilárdot. Dr. Hedry Lőrinc főispán a maga részéről dr. vitéz Bobory Györgyöt, Meyer Bélát és Kovács Istvánt nevezte ki a kijelölő választmányba. A kijelölő választmány ezután bevonult a mellékterembe. Alig két perc múlva visszajöttek és dr .Hedry Lőrinc főispán elnök bejelentette, hogy az öt pályázó közül három visszavonta pályázatát, s ezek után a választmány vitéz dr. Tömösváry János hatvani járási főszolgabírót és dr. Szabó Gyula egri járási főszolgabírót jelölte a főjegyzői állásra a pályázók közül. Megkezdődött a szavazás, amelynek tartamára a főispán az ülést felfüggesztette. (Folytatás a 3. oldalon.) I» «Élt Éli» »u**u**u*mu Olt .11» «II. ............................ — ..................-................. .„.ff- i-fr rnr_rttr_fn ■ ■ Ünnepélyesen megáldották a 10-es honuéöhősök emlékkeresztjét Vitéz Subik Károly prelátuskanonok nagyhatású ünnepi beszédben emlékezett a hősi halottakról, akiknek példáját ma is követnünk kell az áldozatkészségben eí?y-egy véres ütközetben. Emlékeztetett vitéz Subik Károly pápai prelátus arra, hogy a magyar katona megtette kötelességét akkor Eger, szeptember 15. A lajosvárosi hívek szép templomát zsúfolásig megtöltötte vasárnap délután az ünneplő közönség. A sorok elején ott láttuk a város hivatalainak és hatóságainak vezetőit, az egri honvéd tisztikar küldöttségét, a volt 10. honvéd gyalogezred és a testvér 60. gyalogezred egykori tagjait, a rokkantakat, a tűzharcosok és a leventék alakulatait. Sajnos, pontban négy órakor bő séges nyári zápor zúdult a tájra és megakadályozta, hogy a temetőszsn- telés és keresztmegáldás ünnepélyét a szabadban tartsák még, ahol me- gafonokat szereltek fel a virágokkal díszített szónoki emelvényhez, hogy hangszórók továbbítsák az ünnepi beszédet a nagyszámú közönség távolabbi soraiba. A zápor miatt a templomban kezdődött meg az ünnepség. A „Boldog- asszony Anyánk“ kezdetű ének után vitéz Subik Károly pápai prelátus, oldalkanonok a szószékre lépett és elmondotta szívbemarkoló ünnepi beszédét a 10-es honvéd elesett hősökről. Elmondotta, hogy az első világháború alatt tábori papja volt a m. kir. 10. honvéd gyalogezrednek és sok-sok hős honvédnak adott lelki vigaszt, sok sebesültön segített, sok halott hősnek fogta le szemét is, s a háborút nem a magyar katona vesztette el, hanem a belső ellenségek okozták a magyar nemzet akkori vesztét. A belső ellenségek, akiknek szóban, újságban, könyvben, politikában hitt ez a magyar nép. A hiszékenységnek lett következménye azután a gyalázatos vörös uralom ezer borzalma, majd az ország feldarabolása, s ennek nyomában a szörnyű nyomorúság, amelyet még ma sem hevertünk ki egészen. — Nem könnyű a sorsa ma sem a magyar népnek. De álljanak példaképpen előttünk a 10-es honvéd hősök, akik életüket adták a magyar haza és a magyar nemzet védelmében. — Ma világháború van újra, sőt világégés és ebben nem könnyű az ember sorsa. De legyünk bizakodók, kitartók, óvatosak, hogy soraink közé be ne furakodjanak újból a belső ellenségek. Fiaink ott küzdenek a harctereken, nagy szövetségesünk oldalán, új keresztes hadjáratban az ellen az ellenség ellen, amely el akarta söpörni Európát, s elsősorban Magyarországot. Ez a keresztes háború még sok áldozatot követel tőlünk, de vállalnunk kell minden áldozatot, mert ennek a keresztes hadjáratnak kimenetelétől függ Európának, s benne a magyar népnek is a sorsa. Ez fogja eldönteni, hogy ebben a templomban is az Isten dicsőségét fogják-e hirdetni, vagy az istente- lenség fog itt dőzsölni. Nagyon sok forog kockán, minden, ami nekünk szent. Ha ebben a küzdelemben nem mi győznénk, végünk lenne örökre. Ha romba dőlne itt a kereszt, a 10-es honvéd hősök keresztjével együtt elpusztulna itt hazánk is, népünk is örökre. Legyünk ezért méltók a 10-es honvéd hősökhöz s kiáltsuk valamennyien: Elmarad az őszi egyházmegyei zsinat A katolikus nagygyűlés miatt a jövő tavaszra halasztotta el a főpásztor a zsinat tanácskozásait Mint ismeretes, Szmrecsányi Lajos érsek pápai trónálló október elejére összehívta a kánonjog szerint tíz- évenkint esedékes egyházmegyei zsinatot. Mivel azonban ugyanekkor folyik le az Országos Katolikus Nagygyűlés, a zsinatot nem lehet megtartani, mert a plébániák napokon át nem nélkülözhetik a vezető lelkipásztorokat. Jézus, Jézus, el ne hagyj minket, maradj velünk mindig. Amen. A prelátus nagyhatású ünnepi beszéde után a Lajos-város új temetőjébe vonult ki az ünneplő közönség, a nagy kőkereszthez, amelyet a 10-es honvéd elesett hősök emlékére állíttatott vitéz Subik Károly pápai prelátus. A nagy sár ellenére is félezer ember vonult ki az új temetőbe. Vitéz Subik Károly prelá- tus-kanonok nagy papi segédlettel megszentelte az új temetőt, s megáldotta az emlékkeresztet. A leventezenekar eljátszotta a himnuszt. A prelátus letérdelt a kereszt tövében és elmondotta az első imát azon a helyen, ahol utána nagyon sokan fognak térdelni és vigasztalást keresni az elkövetkező időkben. Az érsek főpásztor körlevélben jelenti be a zsinat elhalasztását és időpontjául a jövő év tavaszát tűzte ki. A zsinat elmaradása után a főpásztor és a magasabb dignitáriu- sok, valamint az egyházközségek vezetői résztvehetnek az Országos Katolikus Nagygyűlésen, amely mindig hatalmas demonstrációja a katolikus életnek. A Baross Szövetség egri csoportja a keresztény kereskedelem lokozott pártolására divta fel Eger közönségét Több százan vettek részt a Szövetség vasárnapi rendkívüli közgyűlésén