Eger - napilap, 1941/2
1941-09-12 / 144. szám
AR R 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 144, szám. * Péntek ♦ Trianon 22. 1941. szeptember 12. ELŐFIZETÉSI DÍJi ícrg hónapra 1 pengő 30 fillér, negyedévre 1 pengő. Egges számi hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV HTÄL- Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. „Moszkva-állam kulcsa." (B. É.) Az angolszász propaganda az utolsó pillanatig tagadni szokta a német győzelmeket és amikor ez már lehetetlen, lekicsinyli azok jelentőségét. Ezt a módszert átvette a szovjet is, amely most azt igyekszik elhitetni a világgal, hogy a német előrenyomulás voltaképpen sorozatos kudarcokat jelent. Az el- leaséges propagandának ez a beállítása természetesen nem változtat a tényeken, a német haderő mélyen bennt harcol a szovjet földjén és már Moszkvát, Szentpétervárt fenyegeti. Jellemző egyébként a szovjet propagandára, hogy miképp fogták Szmoienszk elestének hírét és miként kommentálták azt. A német hírszolgálat a maga rövid és határozott stílusában rámutatott Szmoienszk birtoklásának jelentőségére, amivel szemben az orosz és angol távirati ügynökségek szóra sem érdemes epizódnak minősítették Szmoienszk feladását. Hogy a két álláspont közül melyik a helyes, arra csattanó választ ad a szovjet tudományos akadémia. Előttünk fekszik a Szovjetunió tudományos akadémiájának egyik, 1940-ben megjelent kiadványa, melyben V. P. Maljcew foglalkozik Szmoienszk nagy hadászati jelentőségével. A tanulmány címe: „Moszkva-állam kulcsa“ és történeti korok perspektíváján át igazolja, hogy Szmoienszk mindenkor Moszkva kulcsa volt. Aki Szmolenszkot bírta, az előbb utóbb Moszkva ura is lett, állapítja meg az orosz történettudós, aki ismerteti azokat a véres harcokat, amelyeket a XVI. és XVII. században folytattak a lengyellitvánok Szmolenszkért. Szmolenszket 1514-ben csatolták az akkori Moszkva ál'amhoz, amely a későbbi cári birodalom bölcsője volt. Ezidőtől kezdve nevezik az orosz és külföldi történészek a várost Moszkva kulcsának és innen vette a szovjet történész is tanulmánya címét. A hatalmas középkori lengyel-litván birodalom egyik fontos terjeszkedési célja a fiatal Moszkva állam bekebelezése volt. Báthory István nagyhatalmi tervei közt is szerepelt Moszkva és Moszkva-állam elfoglalása. Természetes, hogy Moszkva- állam önállóságát nehéz harcokban védte, de függetlenségét több ízben elveszítette. 1611-ben ismét elesett a város és a litván-lengyel hódító csapatok bevonultak Moszkvába is. Maljcev érdekes és ma különösen időszerű tanulmányát azzal fejezi be, hogy minden cári és minden szovjet történész egyetértett abban a tekintetben, hogy Szmoienszk városának közel ezer év óta igen nagy hadászati, közlekedési és gazdasági jelentősége van, éppen ezért két- ségbevonhatatlanul helyes a tétel, különösen a moszkvai orosz birodalom megalakulása óta, hogy SzmoA Magyar Távirati Iroda jelenti: Magyarország kormányzója a birodalmi vezér és kancellár meghívására szeptember 7.-éu Németország, ba utazott. A birodalmi vezér szeptember 8-ától szeptember 10-éig a keleti fronton lévő főhadiszállásán látta vendégül a kormányzó urat, akit útjára elkísért bárdosi Bárdossy László m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter, valamint vitéz Szombathelyi Ferenc altábornagy, a m. kir. honvédvezérkar főnöke. A kormányzó úr kíséretében volt még: Sztójay Döme m. kir. titkos tanácsos, berlini na. kir. követ, továbbá Dietrich von Jagow, a német hirodalom budapesti követe. A látogatás tartama alatt a kormányzó űr és a birodalmi vezér a politikai és katonai helyzetet ismételten megbeszélte. Megbeszéléseiket a két nép hagyományos fegyverbarátságának szelleme hatotta át, amelyet a bolsevizmijs ellen folytatott együttes küzdelem újból megerősített. A politikai és katonai megbeszéléseken magyar részről résztvett a m. kir. miniszterelnök és külügyminiszter, valamint a m. kir. honvédA Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar rádió tegnap délután háromnegyed 5 órakor Bárdossy ienszkkel áll, vagy bukik Moszkva városa is. Ma, amikor a német hadak erősen kézben tartják Moszkva kulcsát, nem érdektelen talán ismerni ezt a szovjet tudományos kiadványt, amely még tavaly is szükségesnek tartotta a Szovjetunió közvéleménye előtt feltárni Szmoienszk városának nagy hadászati jelentőségét és azt a tényt, hogy ez a város valóban Moszkva kulcsa. vezérkar főnöke, német részről pedig von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter és Keitel tábornagy, a német véderő főparancsnokságának főnöke. A látogatás ideje alatt a kormányzó úr felkereste von Brauchitsch tábornagyot, a német hadsereg fő- parancsnokát és németországi tartózkodásának befejezéseként Göring birodalmi tábornagy is vendégül látta a Fóméltóságú urat. Berlin, szeptember 12. (Német Távirati Iroda.) A Führer és Horthy Miklós, Magyarország kormányzója között folytatott megbeszélések szeptember 10-én fejeződtek be. A Führer ünnepélyes formában átnyújtotta a Kormányzónak, mint a m. kir. honvédség legfőbb parancsnokának, a Yaskereszt Lovagkeresztjét. A magyar királyi honvédség csapatai híven bevált fegyverbarátságban a német katonákkal, vállvetve viselnek hadat az európai kultúra bolsevista ellenségével és a Führer a kitüntetés adományozásával ezeknek a csapatoknak vitézségét részesítette tisztelet- adásban. László miniszterelnök és külügyminiszternek Magyarország népéhez intézett rádióüzenetét olvasta fel, amely Magyarországnak a boise- vizmus ellen vívott harcáról szól. A rádióüzenet így hangzik: — A magyarság most másodízben találja magát szemben a bolsevista anarchiával. Először — huszonkét évvel ezelőtt — a saját portánkon, a saját országunkban kellett meg- küzdenünk vele. Akkor a világháború véres erőfeszítései után el- aléltan és végleg kimerülve köny- nyű prédául estünk oda neki. Hónapokon át a magunk testén kellett megszenvednünk szörnyűségeit és szégyenét. Nemzeti életünket feldúlta, erkölcsi és szellemi javainkat elpusztította ez a gyűlöletből, irigységből és erőszakból született anarchia, amely azt hazudta magáról, hogy a szociális igazságot valósítja meg. — Négy és fél hónap szenvedései után újra magáraébredt a nemzet és kivetette magából a mérget, amelynek fertőzése számunkra azóta többé nem veszély. — De amikor a baráti Német Birodalom megindította gigászi küzdelmét az Európa keletén leselkedő rémmel, hogy végleg leszámoljon vele, a békés városaink ellen intézett brutális és véres szovjet-támadás után, európai kötelességünk tudatában mi is azonnal részt vállaltunk a harcból. — A német haderő oldalán és a régi fegyverbarátság szellemében hozzuk meg a magunk véráldozatát ebben az új keresztesháborúban, sok más nemzet fiaival együtt. Vitéz katonáink — akiket az egész nemzet hálája és áldása kísér — jól tudják, miért küzdenek. — Azokban a városokban és falvakban, ahová bevonulnak, a maga szörnyű valóságában tárul eléjük mindaz a barbarizmus, nyomorúság és szenvedés, amit a ezovjeturalom jelent. A kezükbe kerülő hadizsákmányban pedig újabb és újabb bizonyítékot taláinak azokra a tervekre, melyeket ez az uralom forralt Európa ellen. — Az európai keresztény kultúra védelme ennek a harcnak, a célja. Egész Európa áll itt szemben az istentelenség és a pusztítás démonával. Az európai népek együttes építő ereje, a tengelyhatalmak céltudatos vezetése alatt, vivj^ diadalmas harcát azokért az elvekért, amelyek a valóságos szociális igazság és a szolidaritás jegyében akarják újjáépíteni a maguk nemzeti életén át egész Európát. A kormányzó a miniszterelnök és a vezérkari főnök kíséretében látogatást tett Hitler vezéri főhadiszállásán A Führer ünnepélyesen átnyújtotta a Vaskereszt lovagkeresztjét Magyarország kormányzójának „A német haderő oldalán, a régi fegyver- barátság szellemében hozzuk meg a magnók véráldozatát az t| keresztesháborúban“ A miniszterelnök rádióüzenete
