Eger - napilap, 1941/2
1941-09-01 / 138. szám
2 EGER 1941. szeptember 1. Hinni annyi, mint dolgozni, remélni annyi, mint kitartani, szeretni annyi, mint segíteni Vasárnap délután megalakult a negyedmesterné barátné asszonyok szervezete Eger, szeptember 1. Vasárnap délután komoly jelentőségű szervezkedés ünnepsége ment végbe a városháza nagytermében. Azok a színek, amelyek Eger jellegét a fertály mesterségen keresztül külön érdekességgel határozták meg a magyar városok között, újabb élettel teli árnyalattal gazdagodtak. A negyedmesleri intézmény immár csak két városban fennálló nemes hagyománya Egerben tovább fejlődött s a tisztes polgári rendnek most már az asszonyai is bekapcsolódtak a közért való munkába, amelyet annyi űj gondolattal, a lelemény bőségével végez a megéledt testület évtizedek óta. A fertálymesteri testületben már régebben felvetődött a gondolat, hogy a testület kebelében alakítsák A díszközgyűlést a Himnusz hangjai után dr. Petro Kálmán ország- gyűlési képviselő, elnök nyitotta meg. Emelkedett szavakkal üdvözölte a megjelenteket és ismertette az alakulás célját. Utalt arra, hogy a fertálymesternék mindenkor hűséges segítőtársai voltak a közért való munkában uiuknak, az új magyar élet azonban a szervezettség erejét kívánja a női társadalomtól is, hogy meg tudja oldani az ország további felemelésének nagy nemzeti feladatát. A nemzeti munkának vannak olyan területei, ahol az asszonyi lelkesedés, arravalóság, nagyobb eredményeket tud elérni, mint a férfias erő. Ezeket a női értékeket van hivatva összegyűjteni a fertálymesternék szervezete. Különösen a szegénygondozás, az árvákról, elesettekről való gondoskodás az, ahol a fertálymesternék befolyása nagy eredményeket tud biztosítani. — Tudni kell mindenkinek, aki ebben a hazában él, — mondotta többek között dr. Petro Kálmán — hogy reá a magyar nemzetnek szüksége van s senki nem nélkülözhető, senkit nem lehet elhanyagolni, senkinek a feje felett nem lehet átnézni. Minden magyar ember egy láncszem a magyar nemzet alkotásában: nem mindegy, hogy ez a láncszem él-e, működik-e, s tudja-e, hogy az ő léte s elevensége nemzet fenntartó tényező. Eddig nem sokat törődtünk a magyar nemzetet alkotó egyén felfogásával — a tömegeket legtöbbnyire akkor kerestük csak meg s addig amíg választáskor volt szükségünk rá. Nemzeti szempontból nem neveltük, de nem is voltunk kiváncsiak az egyén nemzeti sorsára, felszínesen láttuk a világot, ha sima volt azt hittük, meg a fertálymesterné barátné asz- szonyok szervezetét, segítségül mindazokban a feladatokban, amelyek elvégzésére a női lelkűiét alkalmasabb. A gondolat megvalósítását a testület vezetősége előkészítette és vasárnap délután 5 órakor a város társadalmának élénk érdeklődése közben megalakult a barátné asszonyok társasága a városháza nagytermében. A nagyterem feldíszítve várta a díszközgyűlés résztvevőit, az ajtóban diszruhás hajdúk álltak s a közönség zsúfoltan teljes soraiban méltóságos komolysággal foglaltak helyet a negyedmesteri testület tagjai, a polgári kiválóság díszében, az ezüstcsattos, pirosbéléses, százráncu köpönyegben. hogy mindenki megelégedett, ha nem hallottunk hangos szót annak örültünk, féltünk a vélemény nyilvánítástól s nem szerettük a feltolakodókat s az újszerű hangokat, mely azoknak is befolyást kíván saját életük kialakításában, akik ezt az életet élik, A hang idegen volt és szokatlan. A mélyből előtörő erőt lemosolyogták, kigunyolták, kézlegyintéssel kívánták elintézni sokan azok közül, akikre a tömegek élete és boldogulása bízva volt. — Szobrot emeltek a hatalomnak, minisztereknek, hadvezéreknek, mellék alaknak odahelyezték a tömeg, az iparos, földmíves és munkás alakját, de nem kapott szobrot a magyar föld és anyag munkása, az állam gépezetében dolgozó jsok ezer kis tisztviselő. Sokszor nem vették észre magát a nemzetet, nem értékelték a kis ember munkáját, amely tömegben a nemzet életét jelentette. El volt a magyar társadalom egymástól különülve s még az egyes foglalkozási ágakon belül is kasztok teremtődtek, amelyen belül egymást nem is ismerték, de sokszor gyűlölték. — A dolgozó társadalom rétegei érték-egyenlőségét nem ismerték vagy félreismerték s ennek következtében egymás foglalkozását aláértékelték. Mindenki a maga foglalkozási körét tartotta a legfontosabbnak, nemzetfenntartónak. — Nem volt szerv, amely a különböző rétegeket egymáshoz közel hozza, hogy egymást megértve egymást jobban becsüljék. — Kellett jönni uj gondolatkörnek, uj eszmeáramlatnak, mely felvetette a régi, de mégis újszerű problémát, az embereket egymással megismertetni, s útnak indultak hivatottak és hívatlanok, város és falukutatók, akik vagy önzetlenül vagy érdekből javítani kívánnak népi elmaradottságunkon. — Mi ezt mind látjuk s megállapítjuk, hogy itt Egerben vau egy szervezet, a negyedmesterek testületé, amelyben ideálisan összpontosulnak mindazok az elvek — a társadalmi osztályokra való tekintet nélküli összefogás, együttműködés, amelyeknek megvalósítási módjára most annyi javaslat születik. — A negyedmesteri testületben való részvételre nem születési előjogok, nem a tudományban való tökéletesség, nem a magas állás vagy méltóság, de nem is a szegénység ad előjogot, — hanem foglalkozási és társadalmi különbség nélkül kizárólag a becsületes és tisztességes magyar élet, a harmonikus és mintaszerű családi élet. Az új negyedmester családját s elsősorban élettársát bensőséges szeretettel fogadja a testület, — hiszen az új barátné asszony, mint háziasszony szerepel férjének eskütétele után rendezett reggelin, ahol ünnepélyesen mutatják be neki — az egyes negyedekben — a már kiérdemesült negyedmestereket s ő a régi magyar asszonyok kedvességével és szokásaival látja vendégül férjének negyedmester társait. — A mi barátné sszonyaiuk mind kiváló asszonyok — városunk kiválasztottjai, — akik a saját negyedeikben és a városban vezető szerepet visznek s az új szervezetben most nekik akarnak nagyobb szerepet juttatni a város társadalmának irányításában. — Az új szervezet választmánya és közgyűlése útján fog működni. Mint ahogyan a negyedmesterek választmányi ülésén az egyes negyedeknek s városnak minden ügyesbajos dolga szóbakerül, ahol nemcsak panaszok hangzanak el, hanem nagyon életrevaló indítványok is, ugyanígy a női testületben a választmány meg fogja tárgyalni a város ügyes-bajos dolgát s az esetleges panaszokat a negyedmesteri testület vezetősége útján az illetéDr. Hedry Lőrincné elfoglalván helyét, köszönetét mondott a bizalomért. Örömmel tettem felkérésüknek eleget, — mondotta — mert tudom, hogy a nehéz időkben kétszeresen szükség van az asszonyok részvételére a nemzeti munkában. Szívvel, lélekkel óhajtok együttműködni a fertálymesterné barátné asszonyokkal. Ne legyen ez a barátság megszokott szó közöttünk, hanem valóban egyetértésben munkálkodjunk minden igaz ügyért városunk és hazánk javára. A következőkben Ringelhann Bé- láné elnöknő szólt a díszgyűlés tagjaihoz. — Nagy öröm és büszkeség tölti el lelkünket, hogy a negyedmesteri testület segítőtársként kíván benkes hatóságokhoz juttatja, ahonnan orvoslást kivan s a bölcs indítványokat és javaslatokat pedig igyekszik megvalósítani. — A magyar asszony sok mindent meglát, amit a férfi elhanyagol. — A szervezet az egri magyar asszonyok összefogását célozza. Nekünk, férfiaknak módunkban van foglalkozásra való tekintet nélkül többször összejönni, míg az asszonyoknak nincsen olyan szervezetük, ahol egymás lelkivilágát, gondolkodásmódját, egymás megélhetési nehézségeit megismerjék, ahol a földműves, gazda, iparos, kereskedő, orvos, ügyvéd, tanár, tisztviselők feleségei bizalmas megbeszélésre összejönnének. Önök, Barátné Asz- szonyaim mindnyájan magyar asszonyok, bárhozá állította is Önöket a sors, nemzeti hivatásuk és kötelezettségeik ugyanaz s ebben nincs külömbség Önök között s a nemzeti kötelezettség teljesítésében sokszor kiválóbb a földes szoba lakója, mint a paloták úrnője. — Az volna óhaja ennek a városnak, hogy a magyar asszonyok a nemzeti kötelezettségek teljesítésében versengnének s ennek a versenynek adna fészket s alkalmat a most megalakuló szervezet. A megnyitó szavak után a dísz- közgyűlés a fertálymesternék szervezetét megalakultnak mondotta ki. Ezek után az elnök ismertette a szervezésre vonatkozó terveket. Bejelentette, hogy a személyi kérdéseket sikerült a legmegfelelőbben megoldani. A vezetőség mellett a választmányban hivatalból helyet foglalnak a tisztséget viselő negyedmesterek feleségei, ezenkívül minden negyedből még két tag egészítik ki a választmányt. Bejelentette az elnök, hogy a védnöki tisztet dr. Hedry Lőrincné vállalta, aki mindig példát mutatott arra, miként kell demokratikusan gondolkozni és munkát vállalni ott, ahol ezt a köz java megkívánta. Ismertette végül az egyes tisztségekre a testület javaslatát. nünket, s ezzel hivatásunkhoz illő szerepet adott nekünk. A Isten a nőt a férfi segítőtársának teremtette. Az asszony élete a család, s kötelessége annak testi és lelki jólétéről gondoskodni, ő őrzi a kis szigetet a világ és a történelem nagy, sokszor földet rengető eseményei között. A magyar asszony feladata a magyar sors súlyával nehezebb. Ez a nép magányosan áll itt, test- vértelenül s minden talpalattnyi fölPetro Kálmán dr. beszéde a magyar közösségtudatról Dr. Hedry Lőrincné és dr. Ringelhann Béláné székfoglalása
