Eger - napilap, 1941/2
1941-08-25 / 134. szám
1941 augusztus 25. E ß E B 3 Új magyar történetszemlélet A harmincas évek óta szemeink előtt megy végbe az óriási átalakulás, amelynek során az úgynevezett liberális világnézetnek gyakorlati formáit egymásután adjuk át a feledésnek és bontakoztatjuk ki évről-évre színesebb formákban az új Magyarország győzelmes világnézetét : a keresztény erkölcsön föl- épülő szociális és nemzeti Magyar- országot. A gazdasági, a társadalmi és részben a politikai formák kiteljesedése után most érkeztünk el ahhoz a fordulathoz, hogy láthatjuk az új idők új magyar történetszem- létetét is. Mert abban a könyvben, amit a kolozsvári egyetem magyar történet professzora, dr. Baráth Tibor írt, ezt a régóta esedékes és régóta várt történetszemléletet találjuk.*) Aki figyelemmel kísérte a magyar történettudomány fejlődését, tudja, hogy a világháború óta történészeink ezúttal már második „forradalmukat“ hajtják végre. Az elsőt, a szellemtörténet jegyében az a nemzedék hajtotta végre, a- melynek vezéralakja Szekfű Gyula; a másodikat azok indítják, akik Szekíűék tanítványai. És a szellemi rokonság ellenére is mennyire más az a kép, ami a magyar múltról ezúttal elénk tárul! Események, korok és emberek, az „értékek“ régi képviselői — most új rendszerben állnak előttünk. Az egyedek és egyének helyett megjelentek a kollektív erők: megjelent a primer voltában mindent irányító geopolitika, megjelentés első helyet igényli a nép és az állam. Föld, nép, állam, ez a hármas oszlop alkotja az új rendszert, amely köré bámulatos simulékonysággal és kristálytiszta logikával csoportosulnak az események és szereplők. Csak most domborodik ki igazán, ebben a művészi keretben, európaiságunk, magyarságunk és tragikumokkal — sajnos — oly gazdagon átszőtt nemzeti életünk. Az új megvilágításba került kérdéscsoportok legfontosabbika kétségtelenül a nemzetiségi kérdés. Baráth professzor bemutatja könyvében a legmélyebb magyar tragédiát : a kereszténység védelmében pusztuló magyar népet, a helyébe tóduló idegeneket, majd azt az állapotot, amikor ezek a jövevények a XVIII. századi felvilágosodás hatására politikai eszmékkel telítődnek, dinamikus egységekké, úgynevezett nemzetiségekké válnak és megszületik az újkori Magyarország máig tartó, világpolitikával, háborúval, területi változásokkal és mérhetetlenül sok szenvedéssel bonyolódó promlémája. Külön érdeme ennek a tanulságos *) Magyar történet. írta Baráth Tibor, eggetemi ng. rk. tanár. Kolozsvár, IMI. Kapható a Kér. Sajtószövetkezet Könyv- tereskedésében. Ära 3'80 P.) könyvnek az, hogy az 1920—1941. közti korszakot teljes összefüggésében először vizsgálja történeti szempontból, hogy rámutat a két világháború közé eső eme korszak gazdasági, társadalmi, politikai és szellemi életében végbement változások okaira és kijelöli a Délvidék visszaszerzésével immár nagyra növekedett tizenötmilliós Magyarország helyét az új Európában. A szép stílusú, irodalmi fordulópontot jelentő Magyar történetnek különös patinát ad az a körülmény, hogy a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen bevezető előadásként hangzott el. Örülünk, hogy ilyen biztos vonalvezetésű és teljesen modern szempontú könyvből tanulhatták visszatért testvéreink a magyarok közös szenvedését, közös küzdelmét és közös örömeit! A fötömívelesügy! miniszter átutazóban megtekintette Eger történelmi ói művészeti nevezetességeit Eger, augusztus 25. Szombaton délután Egerbe érkezett báró Bánffy Dániel m. kir. földmívelésügyi miniszter. A hortobágyi öntöző csatornaműveket és az egyes csatornarészek építését szemlélte meg a miniszter délelőtt és visszatérőben kanyarodott gépkocsijával Egerbe, hogy megtekintse az ősi várost, amelyről oiy sokat olvasott és hallott. A miniszter megszemlélte a főszékesegyházat, a líceumot, a várat, a minaretet és a legnagyobb mértékben felkeltették érdeklődésé^ a város történelmi, építészeti, művészeti és természeti nevezetességei. A líceum megtekintésénél hangoztatta, hogy kevés már az ideje, de amikor a csillagvizsgáló toronyhoz ért, azonnal elindult a végtelennek tetsző lépcsőkön és felment a toronyba, s nemcsak a régi műszereket nézte meg, hanem gyönyörködött Eger és a környék megkapó panorámájában is. A földmívelésügyi miniszter alkonyaikor utazott el Egerből. 1250 kerékpáros levente indult el ma nyolcnapos körútra Ma délután öt órakor megkoszorúzzák a hősök emlékművét az Egerbe érkező leventék Délben Felnémeten az érseki gazdaságot és a hordóggárat tekintették meg Eger, augusztus 25. Most, amikor a német és az olasz hadi jelentések világgá hirdetik ki a magyar kerékpáros honvédalakula- tok dicsőséges fegyvertényeit, kétszeres jelentősége van annak a hírnek, hogy Miskolcról ma reggel 1250 kerékpáros levente indult nyolcnapos körútra. A leventekörút célja a katonai és bajtársi szellem ápolása, sportteljesítmények elérése, a leventék látókörének bővítése, tájjellegek megismerése, nagyobb ipari üzemek megtekintése és a környék történelmi múltjának megismerése. Temérdek munkát fordítottak a nyolcnapos kerékpáros levente körútnak előkészítésére. Egy igazi katonai összpentosítás nem lehet tökéletesebb, nagyszerűbb, összevá- góbban pontosabb, részleteiben is világosabb, mint ez a körút. Minden napnak megvan a maga programja, óráról-órára, percról- percre. Mikor, honnan hány levente indul? Hol mit néz meg? Hol étkezik ? Hol szállásolják el ? Hol mit lát ? Ötven ipartelepet, gazdaságot, várromot — a magyar történelmi múlt egy-egy állomását tekintik meg. Útjukban minden hősi emléket és országzászlót megkoszorúznak. A felvidékiek a körút alföldi részleteit, az alföldiek a felvidéki tájakat járják be. Olyan lesz ez a körút, mint a váltófutás. Mindennap más és más vidékek levente csapatai indul tovább. A levált csapatok pedig ott maradnak még egykét napig az idegen városban, hogy tüzetesebben is megtekintsék annak nevezetességeit. A csapat után műszaki autó megy, hogy nyomban kijavítsa az elromlott kerékpárokat. Egészségügyi szolgálat is van. Azután utánuk fut a konyhakocsi is, hogy a kitűzött időre mindig meleg étel várja a körút résztvevőit. És a kerékpáros leventék nemcsak kitűnő étkezést kapnak az úton, hanem még zsebpénzt is, napi 40 fillért. A 8 napos programm Az első napi út Miskolciéi Egerig tart a Bükkön át. Második nap: Eger — Gyöngyös. Harmadik nap: Gyöngyös — Salgótarján. Negyedik nap: Salgótarján — Fülek — Losonc. Ötödik nap: Losonc — Tornaalja. Hatodik nap: Tornaalja — Rozsnyó. Hetedik nap : Rozsnyó—Szádalmás— Szendrő. Nyolcadik nap: Szendrő— Miskolc. A nyolcnapos kerékpáros levente körút megtartását vitéz Szotyory Nagy Gyula miskolci hadtestparancsnok, Kozma István vezérkari ezredes, vezérkari főnök és vitéz Kud- viczy István vezérkari ezredes, országos leventeparancsnok tették lehetővé a tervhez való melléállásukkal. Vitéz Kudviczy István pedig a kőrút költségeit is biztosította a kiránduló leventék számára. A leventeügy valamennyiüknek szinte szívügye. A lelkükön fekszik annak elóbbrevitele. A kerékpáros levente körút vezetője Szabovits Jenő alezredes, helyettese pedig perlaki Eckensberger István százados. Ma reggel Miskolcról, a honvédszobor megkoszorúzása után 250 kerékpáros levente indult útnak a Bükk kéklő bércei felé. Az egri fogadtatás Felnémeten megtekintik az érseki gazdaságot és a hordógyárat. Délután 5 órakor érkeznek Egerbe a 60. gyalogezred elesett hőseinek emlékművéhez, ahol Lénárt János dr., kereskedelmi középiskolai c. igazgató üdvözli a kerékpáros le- venteifjakat. A leventék megkoszorúzzák az emlékművet, s az éjszakát Egerben töltik. Innen reggel Gyöngyösre indulnak. Az egri leventék kerékpáros kirándulásának programmja; Az egri járás leventéi augusztus 28-án 7 órakor gyülekeznek Egerben, a Nag János u. 24. sz. alatt, a járási levente parancsnokságnál s ott kapnak hideg ebédet s indulnak Borsodnádasdon keresztül Ózdra- Ózdon éjjeli pihenő, onnan 30-án elmennek Aggtelekre és megtekintik az Özökényi cellulóze-gyárat és megf'ürödnek, onnan Tornaaljára térnek vissza, s 31-én Tornaaljáról Putnokra mennek, ott istentiszteletet hallgatnak, majd sétálnak. Put- nokról Ózdra mennek, ott meghálnak. Szeptember 1-én indulnak és Szilvásváradon keresztül, hol a várromot megtekintik, Egerbe érkeznek. Egerből összesen 124 fő, vidékről 48 fő levente vesz részt a kiránduláson. A felszerelési tárgyak kerékpáron való elhelyezésére a következőképen rendelkezett a parancsnokság. Pokrócot a kormányon kell elhelyezni a belecsomagolt tornaruházattal. Más felszerelési tárgyat (evőeszköz, ivópohár, tisztitó szerek, szappan, fogkefe, törülköző, borotvakészlet, sárkefe, esetleges élelem) egy csomagban az ülés mögött úgy kell elhelyezni, hogy a zubbony a csomagot takarja. Hátizsákkal rendelkező leventék abba csomagoljanak. Fényképezőgépek elhozhatók. Kerékpáron szállítható hangszerek, (szájharmónika, furulya, stb.) elho- zatala kívánatos. Hirdetésével célt ér, ha az «Eger» napilapban hirdet FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ *3 ___^_______. A
