Eger - napilap, 1941/2
1941-08-21 / 132. szám
•} EGER 1941. augusztus 21. Dr. Pctro József: „Szent István király égi pártfogása oltalmazza, véá]e fiainkat a karcban és hozzon győzelmet fegyvereikre!11 Mélységes kegyelettel ülte meg Eger közönsége Szent István ünnepét Eger, augusztus 21. Eger város hagyományos mély kegyelettel és hűséges emlékezéssel ülte meg tegnap Szent István első király ünnepét. A házakon a nagy nemzeti ünnepet hirdető zászlók lobogtak városszerte. Délelőtt 9 órakor pedig ünneplő tömegekben érkezett a hívó közönség a fószé- kesegyházba, ahol Venczell Ede pápai prelátus, prépostkanonok ünnepi szentmisét mutatott, be. Szentmise közben, az evangélium után dr. Kiss István hittudományi főiskolai tanár, főszékesegyházi hitszónok szentbeszédben emlékezett meg az első szent királyról és örök tanításáról. Az ünnepi szentmisén az egri egyházi, katonai és hivatali előkelőségek, továbbá a hatóságok, társadalmi egyesületek és testületek hivatalosan vettek részt. Délután négy órakor a főszékesegyházból indult a hívek hagyományos körmenete az egri várba. Az ünnepélyes körmenetet Meyer Béla prépost-kanonok vezette a székes- főkáptalau kanonoki testületének élén. Résztvettek a körmenetben a női és férfi szerzetesrendek, az egri honvéd tisztikar és tiszthelyettesi kar küldöttsége, a vármegye és a város tisztviselői karának képviselői, a jogakadémia, továbbá az egyes társadalmi egyesületek és testületek küldöttségei, s a hitbuzgalmi egyesületek és társulatok. A Káptalan-utcán hullámzott végig az ünnepi körmenet méltóságos és felemelő látványt nyújtva, s az ajkakról könyörögve zengett fel az ősi magyar ének Szent István királyhoz : Ah, hol vagy magyarok Tündöklő csillaga . . . Fenn a vár bástyáin és sétányain nagy számban helyezkedett el a hívő közönség. A porladó, szürke kövek, a vár és az ősi templom legrégibb romjai, amelyek mellett a körmenet közönsége megállóit, mind róla beszélnek, az országépítőről, a magyarok első szent királyáról. A Szent István szobor közelében felállított, s mikrofonnal és hangszórókkal felszerelt szószékről dr. Petro József prépost-kanonok, Eger város plébánosa mondott ünnepi szentbeszédet. Dr. Petro József kanonok-plébános elmondotta, hogy Árpád vezérrel bejött ősmagyarok közül sokan telepedtek le itt a Bükk alján. Megfelelő lakóhelynek találták a környéket és megszerették az ősmagyarok. Meg van írva, hogy Szent István is többször járt Egerben. Meghatot- tan állunk most itt a vár dombján, ahol Szent István is állott és királyi tekintetét körülhordozta a völgy felett, amelyben mi ma élünk. Szent István a kereszténység ostorából a kereszténység védőbástyájává alakította a magyarságot. Mi egriek különösen hálásak vagyunk az első szent királynak, mert püspökséget alapított itt és a kereszténység védóvárává tette Egert. Hálánkat azzal fejezzük ki, hogy szent ígéretet, fogadalmat teszünk e dombon, hogy a Szent Istváni gondolat szerint élünk, azaz keresztények és hűséges, Önfeláldozó magyarok leszünk. Háború dúl. Sok magyar egri fiú ott kinn küzd az ellenséggel. De ne felejtsük el, hogy nem volt még háború soha, amely annyira a magyarságért folyt, mint ez, hogy az istentelenséget leverjék és a kereszténységet helyreállítsák és felmagasztalják. Szent István király égi pártfogása oltalmazza fiainkat a harcban, védje őket, hozzon győzelmet fegyvereikre! Emeli a táppénzt és baleseti járadékot, bevezeti a táppénzpótlékot és a kiházasítási segélyt az új társadalombiztosítási rendelet A hivatalos lap augusztus 20-iki számában jelent meg a társadalom- biztosításra vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról szóló 5960—1941. M: E. sz. rendelet. A rendeletnek szociálpolitikai szempontból igen nagy horderejű rendelkezései három főcsoportba sorolhatók. Az első csoportba tartoznak azok a rendelkezések, amelyek a munka- vállalók javára a társadalombiztosítási szolgáltatásokat jelentős mértékben emelik. A betegségi biztosításban a táppénz 10 százalékkal emelkedik. A bérpótlékolás mértékének meg- megfelelően lő százalékkal emelkednek a baleseti járadékok. Az öregségi és rokkantsági biztosítás szolgáltatásait a rendelet két irányban is emeli. Az eddigi 120 pengős járadéktörzs 150 pengőre emelkedik, a fokozódó járadókrész pedig a munkabérpótlékolással egyezően ugyancsak 16 százalékkal növekedik. Az öregségi és rokkantsági biztosítás keretében nyer megoldást a lehetőséghez képest a vállalati nyugdíjpénztárak kötelékében biztosított magánalkalmazottak (magántisztviselők stb.) nyugdijának emelése is. A rendelkezések másik nagy csoportja családvédelmi jelentőségű. A szülési segélyek mértékének felemelésén felül a rendelet a pénzsegélyek és egyéb szolgáltatások emelését határozta el a nős és gyermekes biztosítottak javára. Egészen úttörő jelentőségű a feleség és a gyermekek után rendszeresi- tott táppónzpótlék, amely a társa- dalombiztosításitás körében eddig ismeretlen, teljesen uj segélynem Az öregségi és rokkantsági biztosításban a rendelet az eddiginek kétszeresére emeli a gyermekpótlékot és hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely eddig a gyermekpótlékok összegét a járadékok egyötödére korlátozta. Ezentúl tehát akárhány gyermek után is jár a gyermekpótlék. A családalapítás lehetőségét és ezen keresztül a népszaporodást kívánja előmozdítani az a rendelkezés, amely szerint a férjhezmenő biztosított nőnek 100 hét után jár kiházasítási segély szerű végkielégítés. Családvédelmi szempontból fontos az a rendelkezés is, amely a katonai szolgálatot teljesítő biztosítottak itthonmaradt hozzátartozói részére a társadalombiztosítás támogatását járulékfizetés nélkül, a bevonulástól számított hat hónapra megadja. A rendelkezések harmadik csoportjába sorolhatók a biztosítási kötelezettséget, továbbá a biztosítási önkormányzatot és igazgatást érintő, valamint azok a rendelkezések, amelyek az eddigi szabályok világosabbá és vitamentesse tételét szolgálják. Külön érdeme a kormánynak, hogy ezt a rendkívül nagyfontosságú társadalombiztosítási reformot a betegségi biztosításban a járulékok emelése nélkül, az öregségi és rokkantsági biztosításban pedig a szociális terheknek félszázalékes emelésével valósítja meg. Szülők! Ezt nektek írjuk: Ä félelem XIV. közlemény. Vannak gyermekek, akik állandóan félnek valami ismeretlen veszedelemtől, azért csak szüleik társaságában érzik biztonságban magukat. Ha egyedül maradnák a hálószobában, nem engedik eloltani a lámpát. Este semmi kincsért nem mennének ki az udvarra, vagy be sötét szobába, pincébe. Éjtszaka gyakran felriadnak álmukból és sokáig nem tudnak elaludni, mert félnek, hátha megfogja őket valami. Jókai Mór iskolás korában még nappal sem mert egyedül az utcára menni. Hasonló jelenségeket felnőtteknél is tapísz- talhatunk. A félelem alapjában természetes elenség és az a rendeltetése, hogy veszedelmekkel szemben óvatossá tegyen. Ha azonban rendellenes mértéket ölt, bénítja az akarat tevékenységét, ezért a nevelésnek arra kell törekedni, hogy elhatalmasodását meggátolja. A félelmi és szorongásos állapotok kifejlődésében egyrészt a környezet magatartásának, másrészt a fantáziát erősen mozgató elbeszéléseknek van a legnagyobb szerepe. A család magatartása különösen nagy viharok idején kedvez a félelem érzés elhatalmasodásának. Sok szülő riadtan menekül a lakás belsejébe és szorongó érzésekkel gyűjti maga köré hozzátartozóit. Beszélni is csak suttogva mer, és ha a gyermekek unni kezdik a csendben meg- huzódást, borzalmas történeteket beszélnek el a villám pusztításairól és gyilkosságairól. Műveletlen helyeken különböző szertartásokat is végeznek ilyenkor, pl. fejszét vernek a ház ajtaja elé, hogy otthonuktól távoltartsák a rettenetes veszélyt. A különféle szertartások és hosszadalmas történetek rendkívül fokozzák a mennydörgés és villámlás félelmes hatását. A félelem és szorongás, amely ilyenkor keletkezik a gyermekben, minden hasonló alkalommal jelentkezik. Hasonló hatással vannak a gyermekekre a mesék szörnyetegei, szellemek, orgyilkosok és kígyók. Ezeknek a történeteknek és meséknek alakjai gyakran megjelennek a gyermek képzeletében és álmában. Sötétben és az egyedüllét perceiben a dermesztő valóság és lehetőség tudatává erősödnek, úgy hogy a gyermek halálfélelmet áll ki. A szülök kegyetlen és rideg bánásmódja is állandóvá teszi a félelmet a gyermek lelkében. A maguk gyengeségének és kiszolgáltatottságának tudatában állandóan rettegnek, hogy a szülők haragja minden percben rájuk sújthat. Szerencsétlenek az ilyen gyermekek, mert hiányzik az életükből az öröm, s mert az állandó rettegésben elfonnyad a lelkűk. Minden erővel meg kell akadályozni, hogy a félelem és a szorongás érzései elhatalmasodjanak a gyermeken. Ennek első feltétele az, hogy a szülők mindig nyugodt és bátor magatartást tanúsítsanak. Sem a külső viharok, amelyek fákat tépnek ki, sem az élet nehézségei ne rendítsék meg őket annyira, hogy kétségbeesni és menekülni lássanak. Szembenézni a fenyegető vésszel, ez az, ami emberi nagyságukat csodáFERENCJÓZSEF KESERÜVIZ Vt -i - ' v?}.**«*•'•*>
