Eger - napilap, 1941/2

1941-08-19 / 131. szám

'Eger, LIL évfolyam, 131. szám. I B 9 S FILLÉR ♦ Kedd ♦ Trianon 22 1941. augusztus 19. ELŐFIZETÉSI DÍJ: *gg hónapra 1 pengő 80 fillér, negyedévre i pengő. Egges szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. POLITIKAI LAP, MEGJELENIK HETENKÉNT NÉGYSZER SZERKESZTŐSÉG: Líceum fsz.ö.Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám. Csekkszámla: 54.558. Hol uagy, Istutín király? Csodálatosan irányította, sőt vezette; támogatta és óvta nem­zetünket a Gondviselés évezredeken át. Kihozta Ázsia végtelen pusztáiról és bekalauzolta mai hazá­jába, mely eladdig a népek országútja volt, mert itt semmi más nemzet nem tudott állandó hazát alapítani. A magyar immár ezer esztendeje él, áll szilárdan, büszkén és áldásosán egész Európára, Nyugat műveltségének javára, hasznára, boldogulására. És valósággal — mintha előre vetette volna igéjét a költő — ráillik uralkodóira, vezéreire a magasztos mondás: « . . . értelme légyen, mint napod szeme, hogy végiglássa roppant helyzetét . ..» Kell-e nagyobb politikai bölcsesség a honalapításhoz, mint aminő az Árpádé volt? Megértette, átérezte, hogy csak az az or­szág lehet állandó, amelynek természetes határai egyben természet­adta védői is az államnak. Oly veszedelmes híre volt a tizedik században őseinknek, hogy még a templomi könyörgésbe is belefoglalták azt az imát: a ma­gyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket! És Árpád mégsem ter­jeszkedett tovább, mint ameddig az államalapítói okosság tanácsolta. Bölcsebb volt egymaga, mint együttesen Trianonnak összes diplo­matái és államférfiai, akik huszonkét évvel ezelőtt megcsúfoltak minden történelmi igazságot és következetes józanságot. És kell-e nagyobb országszervező, mint első királyunk volt? Kell-e okosabb, józanabb, bölcsebb király, mint aminő Szent István volt ? Mélységes bölcsességgel látta be, sőt érezte meg, hogy népe csak úgy maradhat meg a hármas halom ölén és a négy folyó síkjain, ha szakít a pogánysággal. S megteremti, megszervezi azt a Magyarországot, amelynek állam-épülete immár ezer esztendő viharát állja . . . «Hajh, de bűneink miatt gyűlt harag kebledben. . .» S nya­kunkra jött a török, de még előbb végigpusztította hazánkat a tatár ... És ötszáz évvel ezelőtt megszületett nemzetünk ajakán a sikoltó imádság, a kétségbeesett ének: «Hol vagy István király?» Volt idő, amikor elhalkult ez az ének . . . Voltak évtizedek, amikor a nagy többség szinte csak szokásból énekelte. Olyankor, amidőn nyugodt mederben folyt az életünk, amikor nem éreztük a világ kemény kezének ütéseit... A valódi igazak és jók azonban sohasem feledték el ezt az imát és szívük mélyéből fakadt a gond­viselésszerű kérdés: hol van, hová lett a nemzet megszervezője? Vigyáz-e reánk ? Gondol-e még velünk ? Számíthatunk-e segítő kezére ? Téged keresünk szent királyunk immár több évtized óta és az utolsó évek alatt meg kellett győződnie mindenkinek, hogy velünk vagy . . . Alig ünnepeltük meg halálodnak 900 éves fordulóját, fordulóponthoz érkezett sanyargattatásunk is . . . Időről-időre többet kaptunk vagy szereztünk vissza abból az ősi földből, amelyet oly gonosz korlátoltsággal vett el tőlünk a durva hatalom. Kaptunk tőled és általad e nehéz és válságos időkben olyan országgyarapító vezért, aki Árpád és Szent István bölcs elveit követve, méltán léphet nyomába a második honalapítónak, negyedik Bélának . . . Meg kellett győződnünk, hogy első királyunk meghallgatta kiáltásunkat és válaszolt is reá ... Itt van közöttünk, itt van ve­lünk : itt van a magyarság lelkében, de itt van a földön, amelyen járunk; a levegőben, amit beszívunk; a gondolatban, amely agyunk­ban születik; a sóhajtásban, amely lelkünk mélyéből száll ég felé . . . Itt van a fűben, a fában, az erdőben, a síkon, a tél fagyában, a nyár meleg, és éltető sugarában. Itt van a szellő susogásában és a vihar dörgésében; a hajnal pirkadásában és az alkony pirosló egében . . . Érezzük, hogy velünk vagy . . . Tudjuk, hogy a nélkülöző magyarság lelkét te edzed meg, és te lelkesíted a Wolhinia mezőin küzdő magyarok hősi lelkét a jó ügy diadalára ... És ez a tudat megnyugtat minden becsületes magyart. Élteti bennünk a reményt, hogy a világnézetek harcából megerősödve kél ki a független, nagy és keresztény nemzeti Magyarország. A magyar királyt honvédség összes vesztesége a szovjet-háborúban halottakban 16 tiszt sebesültekben 34 tiszt A m. kir. honvédvezérkar közli a hadrakelt csapatok veszteségeit 1941. augusztus 10-ig. E szerint honvédségünk a szovjet elleni há­borúban augusztus 10-ig halottak­ban 16 tisztet és 297 főnyi legény­és 297 fő legéngség, és 907 főngi legéngség séget, sebesültekben 34 tisztet és 904 főnyi legénységet, eltűntekben 7 tisztet és 107 főnyi legénységet vesztett. Ezek a veszteségek a vi­lágháború veszteségeihez képest igen csekélyeknek mondhatók. A Búgtól keletre 200 kilométerre törtek előre a magyar csapatok Több ezer fogolgról és nagg hadizsákmángről számol be a honvédvezérkar jelentése A magyar királyi honvédvezérkar főnöke közli augusztus 18-án: Az augusztus 8-án kiadott jelen­tés óta csapataink a Bug keleti partján a szövetséges német csapa­tokkal együtt 150—200 kilométert törtek előre és a Nikolajev körül vívott harcokban igen eredményesen működtek közre. A túlerőben lévő és elszántan védekező ellenségnek különösen a gépkocsizó alakulataink igen súlyos veszteséget okoztak és a lovasság­gal együtt több áttörési kísérletet meghiúsítottak. Többezer foglyot ejtettünk és te­kintélyes mennyiségű hadianyagot zsákmányoltunk. Egy szovjetrepűlőgép tíz bombát dobott le Komárom felett A kár jelentéktelen — A támadás nem indokol semmi légvédelmi intézkedést A Magyar Távirati Iroda jelenti: Komáromot hétfőn a reggeli órák­ban ellenséges légitámadás érte. 9 óra 10 perckor egy szovjet repülő­gép jelent meg a város fölött és tíz bombát dobott le. Ezek nagy- része a Vág-Dunába és lakatlan területekre esett. A bombák számba- vehető kárt nem okoztak. Két em­ber megsérült. A légoltalmi szervek és a polgári lakosság példás maga­tartást tanúsítottak. Illetékes hely tájékoztatása sze­rint hadbanálló ország lévén, eset­leges légitámadásokkal természete­sen számolni kell, ez azonban a lég­védelmi helyzet mérlegelésekor min­dig számításba esett s a komáromi támadás nem indokolna semmiféle újabb légvédelmi intézkedést. Az ellenséges gép egyébként Szlovákia felől közelítette meg a várost. Villámgyors előnyomulásunk megakadályozta Ivanovszki szovjet-tábornokot Nikolajev város felgyujtásában Olasz lapok berlini jelentései sze­rint a szövetséges német és magyar csapatok pénteken este érkeztek Nikolajev város kapuja elé és más­nap hajnalban hozzákezdtek az ostromhoz. Ivanovszki tábornok, a nikolajevi helyőrség parancsnoka mindent előkészített a város és az ottani készletek felgyújtására, a villámgyors előnyomulás azonban nem adott időt a rendelet tökéletes végrehajtására. A tankok és motor­kerékpárosok együttes rohama órák alatt áttörte a védővonalat, miköz­ben a tüzérség hátulról lőtte a vá­rost. A bolsevisták az utcára me­nekültek, majd az egyik külváros­ban húzódtak meg. Este hét órára heves közelharcok árán egész Ni- kolajevet elfoglalták a szövetséges csapatok. — Nikolajev eleste után Odessza katonai szempontból egészen jelentéktelenné vált. Kiknek kell hadfelszerelési adót fizetni? A hadfelszerelési adóról szóló kormányrendelet, amelyet a 42 tagú országos bizottság hétfőn elfogadott, a hivatalos lap keddi számában je­lent meg. A rendelet kimondja, hogy had-

Next

/
Thumbnails
Contents