Eger - napilap, 1941/1
1941-02-08 / 22. szám
1941 február 8 E G E R 3 tóga. Nem a hatalom kegye oszto- ga ja, hanem a polgárság önzetlen bizalma. Érden nélkül nem adják, m rt az illetőnek feddhetetlen, tiszta múltú embernek kell lennie. Az anyagi töke mellett (mert csak ház- tulajdonos lehet fertály mester) fontosabb az erkölcsi tóke. A ház csak azt akarja kifejezni, hogy az illető nem jött-ment, nem átmeneti lakosa Egernek, hanem tősgyökeres polgára. Ezek a kellékek képesítenek arra, hogy valaki bejuthasson ebbe a tisztes testületbe, amelyet Eger polgárságának szine-java alkot.“ „A traktamentum, a lakoma, a régi jó világból maradt fenn, amikor & polgári osztály szinte a maga zsírjába fulladt, tehát kereste az alkalmat, hogy a vendégszeretet nagyobb mérvű nyilvánításával köny- nyítsen magán . . .“ Persze, másfélszáz, kétszáz esztendővel ezelőtt más volt a világ! A munkás polgárnak betermett a bora bűzája. A divat nem ette meg a jövedelem felét, mert az egyszerűség általános volt. Udvara tele volt aprólékkal; disznóját saját termésű tengerivel hizlalta . . . S egykét tízesért sem kellett a szomszédba menni. Ha elfogyott a pénz, meghozta a legközelebbi vásár . . . Akkor lehetett törekedni az áldozatokkal járó, fizetésiden állások, tisztségek után. Akkor lehetett trak- tamentumokat csapni a tisztesség kedvéért. Minden kikerült a házból. Legfeljebb 20—25 font marhahúsért adtak ki egy forintot. A kápolnai, verpeléti, vagy finom, szép kospal- lagi dohányt magával hozta kiki a dohányzacskójában ... A házigazda tehát alig költött valamit. Szinte jó volt, hogy egy kicsit lecsapolhatott a zsírjából. . . így azután kényelmes volt a száz- ráncü, ezüst csattos fertálymesteri köpeny ... De ma már bizony kényelmetlen egy kissé, ha a trakta költségeit váltóra veszi fel a kiszemelt és menekülni nem tudó áldozat. Ez a lakoma, ha tulságaiból engednek, — s ez a törekvés meg is valósul már — követendő példa lehetne az országban, mert — mint a lehető legtökéletesebb demokrata intézmény — ilyen alkalom egyesíti a legkülönfélébb társadalmi osztályokat ... A főpap mellett ott ül a fehér asztalnál a tisztviselő, az iparos, a kereskedő, a földműves. És bármily nagy közöttük a távolság az életben, egyben valamennyien azonosak: a becsületben; egy vagyonuk közös: a polgár-erény. Mikor a fertálymesterek társasággá tömörültek, éppen a fent idézett cikk írója indítványozta a trakták csökkentését és azt, hogy úgy fogadják a vendégeket, mint ahogy a Város II. negyedében történik, vagyis két tál étellel, a reggelinél pedig valami kis tízóraival. Ugyanott évekkel ezelőtt kimondották, hogy a vacsorának éjjeli 12 órakor, a reggelinek pedig déli 12 órakor véget kell vetni s minden kiérdemiilt fertálymester köszönjön el a házigazdától. És ezt abban a negyedben hűségesen állják és tartják is mindenkor. Ettől eltérésnek, ez alól kivételnek nincs helye semmi körülmények között, bárhogyan erős- ködjék is a házigazda, vagy háziasszony. A kormány rendeletet adott ki, amely szerint a Magyarország területén használatos egységes középeurópai időszámítás ezévi május 5 ik napjától kezdve további rendelkezésig akként módosul, hogy az új A szuronyos fegyőrök elvezették az elítélt sápadt vádlottakat. A tárgyalóterem lassan kiürül, pedig a büntetőtanács elnöke már újabb megtévedt embereket szólít a vádlottak padjára. A sok véres drámát, s nagy bűnügyeket átélt néma falak csendesen figyelnek az öreg házaspárra, az új bűnügy két megmaradt vádlottjára. Egy „halottat“ és „özvegyét“ vonja ma felelősségre a törvény ! Bizony — nincs mesteribb regényíró az életnél! Mert Gál Istvánt — legalább is a közigazgatás nyilvántartása szerint — a „temetőből“ állították a törvényszék elé. Hivatalosan Gál István 1935. végétől nem él, meghalt a kórházban, eltemették, a halotti anyakönyveken keresztül vezették, „özvegyét“ az árvaszék kinevezte a hat gyermek gyámjává — ‘mígnem egyszer rájöttek, hogy bizony Gál Istvánnak eszeágában sem volt meghalni, a legjobb egészségnek örvend Isten kegyelméből és békésen él falujában „özvegyével“, fittyethányva minden bejegyzésre, nyilvántartásra, anyakönyvezésre. Gál meghal, Kurucz él, Kurucz meghal, Gál él. A különös eset előzményei még 1935-re nyúlnak vissza. Karácsonytáján Gál Istvánékat felkereste Ku- rucz András vásári hajcsár. Kurucz András akkor már nagy beteg volt és kórházba szeretett volna jutni, de pénze nem volt, vagy nem akarta fizetni a kórházi költséget. Megszerezte Gál István szegénységi bizonyítványát, amelynek segítségével felvétette magát a kórházba. Természetesen a kórházban mindenki Gál Istvánnak tartotta Kurucz And- drást, aki nemsokára meg is halt a Mert, hogy az igazságnál tartsunk, a trakták azért nőttek, növekedtek, mert a háziasszonyok rá akartak licitálni a másikra, ki tud többet, ki tud gazdagabbat. Most azonban más idők járnak s az legyen a jelszó: ki tud egyszerűbbet. időszámítás a középeurópai időszámítást egy órával megelőzi. Ehhez képest május 5-ik napja — az egységes középeurópai időszámításban kifejezve — már május 4-én 23 órakor kezdődik. kórházi ágyon. A hivatalos adminisztráció erre megindult, hogy elkönyvelje az élők sorából „Gál Istvánt“. Az „özvegy“ még az árvaszéktől is kapott értesítést, hogy őt bízták meg a gyermek gyámságával, sőt ezen a címen 22 pengő segélyt is felvett a várostól. Közben Gálék elköltöztek Sajószent- péterre, ahol ma is boldogan élnének, ha az ügyészség közokirathamisítás vádjával a törvény elé nem citálja a „halottat“ és „szomorú özvegyét“! Nem v&itam ott a temetésemen. Most ott állanak megszeppenve a tanácselnök előtt. Elsőnek a „halott“ Gál Istvánt hallgatták ki. — Hát maga meghalt... — mondja a tanácselnök. — Hát az írás szerint igen... — feleli zavartan Gál István. — Felesége pedig özvegyasszony! Magát eltemették... — Nem voltam én ott a temetésemen — tiltakozik a vádlott. — ÉsNkije volt magának ez a Kurucz András ? — Kérdezi tovább az elnök. — Valami ágazatból rokonom... Karácsonytájt keresett fel, hogy segítsek rajta, nagyon beteg... Mondtam szegény vagyok, hogy segítsek. Mikor azután nem voltunk otthon, csak a gyerekek, elvitte a szegénységi bizonyítványt... Miért vette fel az özvegyi segélyt? — «Mert rámfért» így vallott a felesége is. A tanácselnök megkérdezte a nénitől: — Maga kapott a kórházból egy értesítést, hogy a férje meghalt... Igaz? — Visszautaltam az írást! Gőnczy Pál műszaki irodája és vállalata. Eger, Mecset-utca 6. szám Vasipari munkák, vízvezeték, szivatg- tuúk.csatornázási berendezések részére Mérlegjavát ó-m ü h e 1 y. H kormány május 5-től életbeléptette a nyári időszámítást Május 5-e már május 4-én 23 órakor kezdődik A „halott66 és „özvegye66 a vádlottak padján — De írást kapott az árvaszéktől is — folytatta az elnök — ső mint özvegy segélyt vett fel. Miért nem mondta, hogy nem özvegy és miért vette fel akkor a segélyt? — Gondoltam — rámfér! Azután a tanács visszavonult ítélethozatalra. A törvényszék a közokirathamisítás vádja alól felmentette a házaspárt. Csupán Gál 1st- vánnét mondották ki bűnösnek csalás vétségében, miután semmi bizonyíték nem merült fel ama védekezésükkel szemben, hogy a szegénységi bizonyítványt 1935-ben Kurucz tudtuk nélkül vitte el lakásukról. Gál Istvánnét 30 pengő pénzbüntetésre ítélték, míg férjét felmentették. Ez ítélet jogerős, de a távozó öreg házaspár után a törvényszéki tanácselnök még utána szólt: — Aztán máskor ne csináljanak ilyen huncutságot! A mezőgazdasági kiállításon kamatmentes hitellel lehet tenyészállatot vásárolni. A március 29-től április 6-íg tartandó idei országos mezőgazdasági kiállítás és tenyészállatvásár iránt nemcsak az eladni szándékozó gazdák, hanem a tenyészállatot vásárolni kívánó tenyésztők is örvendetesen nagy érdeklődést mutatnak. A földművelésügyi miniszter az OMGE előterjesztésére a tenyészállatokat beszerezni kívánó gazdák vásárlásainak megkönnyítése érdekében kedvezményes, u. n. jutalékos állatbeszerzési hitelt engedélyezett. A jutalékos hitelt igénybevevő tenyésztők, ha hitelképességüket megfelelően igazolják, a bejelentendő és vásárolni kívánt tenyészállatok, n. m.: bika, kan és kos beszerzéséhez hitelhez juthatnak, amelynek ellenében az országos mezőgazdasági kiállításon a bejelentett tenyészállatokat megvásárolhatják. „Védett“ birtokosok e hitelt nem igényelhetik. A kölcsön 18 hónapra szól és azt két egyenlő részletben kell a tenyésztőknek visszafizetniük. Az igénybevett hitel kamatmentes, csupán a folyósításért és kezelésért kell a kölcsöntőke teljes összege után évi 5 százalék jutalékot a tör-
