Eger - napilap, 1941/1

1941-02-05 / 20. szám

EGER ?941 február 5. % Mihály, 1. nyoszolyólány Jankovics Böske, 2. Dyoszolyólány Jankovics Marika, Cicsa, Ferke, Vaksi, cigá­nyok Roszkos Kálmán, Dózsa Ist­ván, Nagy László. Nép, búcsúsok, lányok, legények: Benvenutti Klári, Székfi Bözsike, Benvenutti Ilonka, Dobay Bözsike, Hegedűs Marika, Gyetvay Mária, Huszt Rózsika, Huszt Margitka, Becskei Rózsi, Apostol József, Fodor János, Kiss Kálmán, Bartha László, Tóth László, Gyetvay János. Helyárak: zsöllye l-50 P; fenntartott hely 1—6. sorig: 1 P; támlásszék 7 — 10. sorig: 80 fillér; 11—16. sorig: 60 fillér; ülő­hely 16—22. sorig: 40 fillér; álló­hely: 20 fillér. Kötelező ruhatár: 10 fillér. Felülfizetéseket, a jóté­kony célra való tekintettel, köszö­nettel fogadnak. Jegyek elővétele: Magda Miklós fodrászüzletében, Ér­sek-utca 11. 5zínes feltételekkel mutatják be az egri dandár erdélyi beucmulását A dicsőséges erdélyi bevonulás emlékei elevenednek meg abban a gyönyörű, színes képsorozatban, ame­lyet szombaton, február 8 án 6 órai és 8 órai kezdettel és vasárnap, február 9-én délután 5 órakor mu­tatnak be a ferencesek fehér ter­mében. A felvételeket Eger sokszor kitüntetett kiváló fényképésze, Hor­váth János készítette az egri dán- dár dicsőségének napjairól s azok annál nagyobb érdeklődésre tart­hatnak számot, mert színesek. A gazdag és a dandár életének sok mozzanatát megörökítő képsorozat­hoz Peller Ernő érseki kér. közép­iskolai tanár tart lelkes magyarázó előadást. Amit egy nagy riporteri érzékű [fényképész meglátott az er­délyi bevonulásból, az mind össze­zsúfolódik a két órás képsorozat­ban s a felvételek művészi szép­sége külön vonzó ereje lesz az előadásoknak. A bemutató előadás iránt rendkívül meleg érdeklődés nyilvánul meg városszerte. Az egri törvényszék másfél évi fogházra Ítélte a karácsonyi ha álcs gázolás gépkocsivezetőiét A soffőr eszméletlenségig részeg volt és csak másoktól tudja, mi történt vele Eger, február 5. Nagy érdeklődés mellett tárgyalta kedden délelőtt az egri kir. tör­vényszék dr. Szabó tanácsa a kará­csonyi halálos piaci gázolás tettesé­nek, Kelemen Gábor 33 éves gép­kocsivezetőnek ügyét. A tárgyalásra zsúfolásig megtelt a törvényszék harmadik számú terme és igen sok tanú vonult fel az eset sértettjei és szemtanúi közül. A tárgyalást fél 10 órakor nyi­totta meg dr. Szabó Ignác törvény- széki tanácselnök és ismertette a vádlott előtt az ügyészség vádira­tát. Az ügyészség gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt emelt vádat Kelemen Gábor ellen, mert 1940. december 24-én HN— 170 rendszámú autójával ittasan felhajtott a Kossuth tér piaci emelt részére és ott halálra gázolta Kuz- man Istvánná egri lakost. — Bűnösnek érzi magát — kér­dezi az elnök a vádlottat. Kelemen Gábor mosolyogva vá­laszol. Nem. Még van lelke azt mondani — inti meg a vádlottat az elnök, — hogy nem érzi magát bűnösnek, amikor leissza magát és halálát okozza egy több gyermekes anyá­nak. Mondja el, hogy történt a gá­zolás. Vádlott előadja, hogy 23 án este nála járt egy soffőrbarátja, Kucsera Gyula azzal, hogy 24-én reggel hat órára menjen fuvarba Szoó István henteshez, aki húst akar szállíttatni Pétervásárára. Másnap reggel oda is állt kocsijával Szoó hentes elé, ott azonban már egy másik autó állt s neki azt mondották, hogy té­vedésből értesítették. Ekkor kocsi­jával a Dobó-utcán át elment fele­sége Zalár-utcai üzlete elé, de az üz­let még nem volt nyitva. Előző este nem vacsorázott s aznap nem reg­gelizett, mert feleségének azt mond­ta, hogy az üzletbe hozza be a reg­gelit s majd a pétervásárai fuvar után elfogyasztja. Várakozás közben találkozott Kucserával, vele bemen­tek özv. Schulczuéhoz és ott megittak két féldeci kevert pálinkát, aztán el­mentek Jánoska henteshez s onnan Horánszkyhoz, ott két-három fél­decit ihatott. Arra még homályosan emlékszik, hogy a söntésben valaki befűtött, utána már csak arra, hogy a rendőrségen felébredt. Arról, hogy hogyan és mikor ment el a korcs­mából, hogyan ült kocsijába és hogy történt a baleset, semmit sem tud. Elnök: Volt már máskor is ka­rambolja? Vádlott: Volt. 1928-ban egy élet- únt vőlegény biciklivel a kocsim elé vetette magát. Akkor eljárást indí­tottak ellenem, de a Tábla fölmentett. Kerekes Mária kistályai lakos sértett volt az első tanú: ő György Kristófné cukros sátora előtt cukrot válogatott. Háttal állt az úttestnek, egyszerre valami nagy erővel be­lökte a sátorba, a sátor pedig rá­zuhant. Megsérült az arcán és a kisujj án. Többet nem tud, mert a rendőr elvitte a kórházba. Bognár Imréné tanú ugyancsak sértett is egyben: ő is a cukros sá­tornál állt, Kuzmanné mellett s öt a gázoló autó messze kidobta az úttestre. Meg is sérült, de feltápász- kodott, mert nem tudta nézni Kuz­manné sérüléseit. Elnök: Látta-e, hogy a gázoló gépkocsiból a soffőrt kihúzták, tar­goncára tették és úgy vitték a rendőrségre. Tanú: Nem. Elnök: Kívánja-e a vádlott meg­büntetését ? Tanú: Nem,de azt kívánom,hogy a „belider“ kendőmet vegye meg, mert szétszakadt. Az ilyen kendő most nagyon drága. György Kristófné, a cukros sátor tulajdonosa, ahol a halálos baleset történt. Még most is rosszul érzi magát, ha a borzalmas képre gon­dol. Kuzmanné cukrot vásárolt nála a gyerekeinek karácsony estére. Mikor már elcsomagolta a cukrot, azt mondta Kuzmanné: Jaj, lelkem, még csillagszóró kéne. — Én rög­tön meg is fordultam — mondta Györgyné —és benyuham a ládába csilagszóróért. Ebben a pillanatban nagy jajveszékelés, recsegés-ropogás hallatszott és rámdőlt a sátor. Na­gyon megütöttem magam, alig tud­tam a sátor alól kivánszorogni. Lát­tam, hogy Kuzmanné ott feküdt a földön, a soffőr meg úgy ült a ko­csiban, mint aki jól végezte a dol­gát. Én aztán többet nem tudok, mert össze kellett szedni az árút, amit szétkapkodott a csőcselék. Kucsera Gyula részletesen elmon­dotta a karácsonyi reggeli korcsma­látogatás történetét. Először a Zöld hordóban ittak kétszer fél deci ke- vertet, aztán Schulcznál ugyanannyit, aztán Sehulczhoz még egyszer be tértek egy-egy pohárkára és azutáu mentek Horánszkyhoz. Itt többen voltak már, együtt ittak hatan. 32 fillérbe került egy fél deci ke­vert és 6 pengő 24 fillért fizettek. Kelemen később elment, de ő nem ment vele. Később jöttek érte, hogy Kelemen betörte a kocsija ablakát. Védő : Tud-e arról, hogy megjelent ott egy postás-forma ember és azt mondta, hogy már kézbesítik a be­hívókat a gépkocsivezetőknek ? Tanú: Igen. GsepregnilstvánHoránszkynál ivott együtt Kelemenékkel. Vallomása sze­rint Kelemen többet ivott mind­egyiküknél, mert ők alig ízlelték meg a kevert pálinkát, Kelemen el­kapta előlük és kiitta. Pető Gyula tanú közvetlenül a cukros sátor mellett beszélgetett, háttal az úttestnek, amikor jaj szót hallott s ott látta Kuzmannét, neki­nyomva a fának. Odalépett és tar­totta a szerencsétlenül járt asszony fejét, míg a mentők megérkeztek. Később látta, hogy Kelement kézi szánkán, hasrafektetve vontatták be a városházára, a rendőrségre. Az elnök a továbbiakban ismer­tette a boncjegyzókönyvet, amely többszörös törést és zúzódást álla­pított meg. Ezután Szilágyi József dr. törvényszéki TÖRTARANY BEVÁLTÁS 1897 HELLEB órásmesternél | orvos tett vallomást. Kuzmanné ha­lálát részben elvérzés, részben pe­dig sokk okozta. Az azonnal alkal­mazott orvosi segítség sem tudta megmenteni. Véleménye szerint a gázoláskor Kelemen az eszméletlen­ségig részeg volt. Az elnök felolvasta ezután Skul- téthy Béla dr. rendőrorvos jelenté­sét, amely ugyancsak megállapítja, hogy Kelemen teljesen beszámít­hatatlan volt. Fekete Ferenc, Horvát Ferencné és Huszár Ferencné vallottak ez­után és elmondották, hogy az autó rendes sebességgel fordult ki a Zalár utcából a Kossuth-tér felé, de. azonnal felfutott a piacra és nekirohant a sátornak. A védő a bizonyítás kiegészíté­sét kérte, több tanú megidézésével kívánta bizonyítani, hogy Kelemen­nek aznap már nem volt fuvarozási szándéka és hogy azért történt a gázolás, mert Kelemen előtt, sza­bálytalanul egy egy fogatú kocsi fordult ki az Érsek-utcából. A perbeszédek Csatth Kálmán dr., az ügyészség eluöke vádbeszédében szigorú bün­tetést kért a vádlottra. A mai élet gyors irama teremtette meg az autó­közlekedést, de a hatóságok tisztá­ban voltak azzal, hogy a gépkocsi, gyorsaságánál és gépi erejénél fogva nagy veszélyt rejt magában. Éppen szigorú vizsgálatnak vetik alá a gépkocsivezetőket. Különösen abból a szempontból, hogy érzékszerveik megfelelőek-e, mert sokszor a má­sodperc századrésze alatt akadályoz­hat meg, vagy idézhet elő lélek­jelenlétük halálos szerencsétlenséget. A nyugati államokban pontos vizs­gálatokkal megállapították, hogy ha az autóvezető vére 2 ezrelék szeszt tartalmaz, már nem foltétlen ura biz­tonságának. Kelemen Gábor [tömény alkoholt fogyasztott, pedig tudta, hogy ha ilyen állapotban kocsijába ül, nem rendelkezhetik akarata fe­lett. A vádlott reggel autóval indult el, tehát biztosan tudhatta, hogy aznap még autót fog vezetni. A ré­szegség tehát itt súlyosbitó körül­mény, mert a vádlott megszegte hivatásának szabályait. A vádlott, mosolygó arccal mondta, hogy nem tud semmit a balesetről. Ha minden soífor ilyen könnyű lelkülettel gon­dolkoznék, az emberiség élete nem volna biztonságban. Ez a mentalitás arra vall, hogy a vádlott nyugodtan elkövetné még egyszer tettét, abban FERENCJÓZSEF KESERÜVIZ *

Next

/
Thumbnails
Contents