Eger - napilap, 1941/1

1941-01-31 / 17. szám

Eger, LI1. évfolyam, 17. szám. Ara 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 22. 1941 január 31 ELŐFIZETÉSI DÍJ* «gy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAimeotei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent |ános-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. A hazának áldozta lel életét Csáky István A miniszterelnök gyászbeszéde a külügyminiszter ravatalánál Mélységes részvét mellett temette el Magyarország csütörtök délelőtt fiatalon elhunyt külügyminiszterét, Csáby István grófot. Az országháza kupolacsarnokában a ravatal előtt megjelentek a hivatalos Magyaror­szág politikai, társadalmi és tudo­mányos életének képviselői, a ba­ráti államok kormányküldöttségei és a Budapesten székelő külföldi diplomaták teljes számban. Száz meg száz koszorút helyeztek el a koporsó fölé. Első helyen Magyar- ország kormányzójának babérko­szorúját, az özvegy piros rózsákkal díszített koszorúját, Hitler, Göring, Ribbentrop, Mussolini, a japán kor­mány, Pál jugoszláv kormányzó­herceg és Cincár-Markovics külügy­miniszter koszorúját. Pontosan tíz órakor érkezett meg a kormányzó és a ravatal jobbolda­lán elhelyezett díszhelyen foglalt helyet, mire felhangzott az opera­házi énekkar gyászdala és bevonult a kupolacsarnokba Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás nagy papi se­gédletével. A Circum dederunt me szomorú dallama után a hercegprí­más beszentelte a koporsót, majd felhangzott a Miatyáuk. Az egész gyászoló gyülekezet együtt imádko­zott a főpappal. Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök mondotta el a gyászbeszédet. — Én, aki munkásságának első napjától kezdve munkatársa vol­tam, — mondotta a miniszterelnök — tanúja vagyok annak, hogy Csáky István kezdettől vezető egyéniség volt. Csáky István a magyar béke­delegáció tudományos előkészítőjé­nek titkáraként ment a magyar küldöttséggel Párizsba, de egyben Apponyi titkára is és meghitt, szeretett, mindenben megkérdezett munkatársa volt. Ugyanakkor a Ruténföld kérdésének szakelőadója volt és a sors különös kegyéből megélhette, hogy pontosan húsz év múlva, akkor mint négyhónapos külügyminiszter, ezt a földet Magyar- országnak visszaszerezte. — Magyar volt Csáky István és minél beljebb látott az ember egyé­niségébe, annál magyarabb. Soha­sem volt hangos hazafi, de ahazafi- ság volt élete, lelkiélete, amelynek alávetette és feláldozta testi életét. Egy kis ország nagy és örök fel­adatának büszke öntudata élt benne. Nemcsak egy nagy magyart, hanem hőst is gyászolunk benne. Áldozatos élete nem volt hiába, a nemzet tanult belőle és sohasem felejti el kezének iránymutatását­Hitler tegnapi nagy beszédében a döntés esztendejének mondotta 194L-et Csütörtökön délután, a német na­cionalizmus uralomrajutásának nyol­cadik évfordulóján, a berlini Sport­palotában elhangzott Hitler Adolf vezér és kancellár beszéde, amelyet feszült érdeklődéssel várt az egész világ. A Führer beszéde elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt nyolc esztendőre. Ezután a brit világbirodalommal foglalkozva, kijelentette, hogy a vi­lág uralmát ma sem szellemi hata­lommal gyakorolják, hanem a kapi­talista és gazdasági érdekek erejé­vel. Az angolok Istenről beszélnek, közben azonban gazdasági érdekei­ket tartják szem előtt. A három évszázad alatt, mig Anglia összeharácsolta világbirodal­mát, Demcsak Németország került a világversenyen kívül, hanem Olasz­ország is. És bár Anglia Európában úgy tartotta az egyensúlyt, hogy egyik államot a másik ellen ki­játszotta és igy önmagának nyugal­mat biztosított, belsőleg mégis a legelmaradottabb állama Európának. Anglia a felső réteggel összekap­csolt zsidó társaság érdekei szerint igazodik. A széles rétegek nem játszanak szerepet. A frázisokhoz folyamodnak, beszélnek szabadság­ról, demokráciáról, a liberális rend­szer vívmányairól, ami alatt nem értenek mást, mint egy társadalmi réteg uralmának a megszilárdítását. Ez a réteg irányítja a sajtót és így a közvéleményt. Anglia csak néhány ember számára paradicsom, a tömeg számára állandó nyomorúság. A továbbiakban a világháború okait fejtegette a Führer. Hang­súlyozta, hogy 1871-től 1914-ig Anglia minden egyes alkalommal háborúra uszított Németország ellen, míg végül is kitört a világháború. És mint négy évszázad alatt állan­dóan, ekkor is idegen segítségre támaszkodott Anglia. Akkoriban az egész világot mozgósították Német­ország ellen, a valóságban azonban mégsem győzték le. Rátért ezután az 1918-iki esemé­nyekre, amelyek sohasem következ­tek volna be, ha a német nép ak­kor még meglévő hiszékenysége nem bízott volna a demokrata vilá­got vezető államférfiak becsületes­ségében. Anglia azonban téved, ha azt hiszi, hogy az 1917—18. évi propagandalemezzel újabb hatáso­kat érhet el. A német nép nem fe­lejtett el semmit. Azzal vádolnak bennüubet, — mondotta — hogy meg akarjuk hódítani az egész vi­lágot. Ez nevetséges. A világ meg­hódítói a túlsó oldalon állanak. Hitler vezér és kancellár ezután részletesen foglalkozott külpolitikai célkitűzéseivel, amelyek homlokte­rében nyíltan és őszintén az első pillanattól kezdve a páriskörnyéki békék békés úton való revíziója ál lőtt. Angliával szemben Németország­nak soha semmiféle követelni va­lója a világháború után elrabolt és ellopott német gyarmatok vissza­adásán kívül nem volt. Számtalan esetben kísérelte meg — folytatta Hitler —, hogy észretérítse a nyu­gati demokráciák politikusait és megértesse velük azt, hogy egy nyolcvanmilliós nemzetet nem lehet béklyóba verni és életfeltételeiben megrövidíteni. A nemzetek szövet­sége és a leszerelési konferenciák hazugságait a birodalom megelé­gelte és mindkettőből kivonult. Ek­kor kezdődött meg 1934-ben a fegy­verkezés. Hitler vezér és kancellár ezután ismertette az erőfeszítéseket, ame­lyekkel az utolsó pillanatig küzdött a béke megmentéséért. 1939. szep­Romániában és Erdélynek román kézen maradt területén még min­dig folyik a lázadók semlegesítése. Aradon tizenhat embert tartóztattak le, köztük a rendőrprefektust. Ka­temberében a legőszintébben felso­rolta a világ előtt a német fegy­verkezés eredményeit. Londonban és Párisban azonban ismét inkább a zsidó emigránsokra hallgattak, mintsemhogy az ő szavának adja­nak hitelt. A bekövetkezett esemé­nyek megmutatták, hogy igazat mon­dott és jóslatai valóra váltak. Ang­liát kikergették a kontinensről. Egyes angol orgánumok most azt a hírt terjesztik, hogy angol rész­ről hatalmas offenzíva készül. Hit­ler rendkívül gúnyosan szólította fel a brit birodalom vezetőit, hogy közöljék vele hivatalosan is ezt a a szándékukat, mert amennyiben ez a tényeknek megfelel, készségesen hajlandó partraszállásuk megköny- nyítésére a kontinensnek bármelyik pontját kiüríteni. Azután majd is­mét összemérhetik fegyvereiket. Egy dolog felől biztosíihatja a né­met nemzetet: józan és hideg fővel minden elképzelhető eshetőségre szá­mítottak. Bárhol próbálkozzanak meg az angolok, akár katonailag, akár diplomáciai cselszövények út ján Németországot megtámadni, min­denütt felkészült és mérhetetlen erejű ellenfelet fognak találni ma­gukkal szemben. Az olasz-német viszonyról szólva Hitler példátlan gúnnyal utasította vissza az angolok részéről Olasz­országgal kapcsolatban terjesztett rémhíreket és a leghatározottabban hangsúlyozta, hogy Németország és Olaszország változatlan szoros ba­rátsággal és egyesült erővel halad tovább eddigi útján és mindenütt, ahol csak teheti, egyik súlyos csa­pást a másik után osztja Angliára. Beszédének végén Hitler vezér és kancellár az 1941. esztendőt a döntés esztendejének nevezte, amely­ben a német fegyverek kivívják a végső diadalt Nagybritannia felett és amely esztendőben megkezdődik Európa békés újjárendezése. A né­met nemzet egységébe, a véderő páratlan erejébe, a nemzeti szocia­lizmus megtartó eszméibe vetett hittel néz az új esztendő elé, amely a birodalom számára meghozza a győzelmet és a békés jövendő lehe­tőségét. ránsebesen a rendőrfőnököt fogták el. Segesváron a legionisták lak­tanyájában két teherautó rablott holmit találtak. Romániában még mindig folynak a letartóztatások

Next

/
Thumbnails
Contents