Eger - napilap, 1941/1
1941-01-31 / 17. szám
Eger, LI1. évfolyam, 17. szám. Ara 8 FILLÉR ♦ Péntek ♦ Trianon 22. 1941 január 31 ELŐFIZETÉSI DÍJ* «gy hónapra 1 pengő 50 fillér, negyedévre 1 pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vAimeotei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHIVATAL Szent |ános-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. A hazának áldozta lel életét Csáky István A miniszterelnök gyászbeszéde a külügyminiszter ravatalánál Mélységes részvét mellett temette el Magyarország csütörtök délelőtt fiatalon elhunyt külügyminiszterét, Csáby István grófot. Az országháza kupolacsarnokában a ravatal előtt megjelentek a hivatalos Magyarország politikai, társadalmi és tudományos életének képviselői, a baráti államok kormányküldöttségei és a Budapesten székelő külföldi diplomaták teljes számban. Száz meg száz koszorút helyeztek el a koporsó fölé. Első helyen Magyar- ország kormányzójának babérkoszorúját, az özvegy piros rózsákkal díszített koszorúját, Hitler, Göring, Ribbentrop, Mussolini, a japán kormány, Pál jugoszláv kormányzóherceg és Cincár-Markovics külügyminiszter koszorúját. Pontosan tíz órakor érkezett meg a kormányzó és a ravatal jobboldalán elhelyezett díszhelyen foglalt helyet, mire felhangzott az operaházi énekkar gyászdala és bevonult a kupolacsarnokba Serédi Jusztinján bíboros hercegprímás nagy papi segédletével. A Circum dederunt me szomorú dallama után a hercegprímás beszentelte a koporsót, majd felhangzott a Miatyáuk. Az egész gyászoló gyülekezet együtt imádkozott a főpappal. Ezután Teleki Pál gróf miniszterelnök mondotta el a gyászbeszédet. — Én, aki munkásságának első napjától kezdve munkatársa voltam, — mondotta a miniszterelnök — tanúja vagyok annak, hogy Csáky István kezdettől vezető egyéniség volt. Csáky István a magyar békedelegáció tudományos előkészítőjének titkáraként ment a magyar küldöttséggel Párizsba, de egyben Apponyi titkára is és meghitt, szeretett, mindenben megkérdezett munkatársa volt. Ugyanakkor a Ruténföld kérdésének szakelőadója volt és a sors különös kegyéből megélhette, hogy pontosan húsz év múlva, akkor mint négyhónapos külügyminiszter, ezt a földet Magyar- országnak visszaszerezte. — Magyar volt Csáky István és minél beljebb látott az ember egyéniségébe, annál magyarabb. Sohasem volt hangos hazafi, de ahazafi- ság volt élete, lelkiélete, amelynek alávetette és feláldozta testi életét. Egy kis ország nagy és örök feladatának büszke öntudata élt benne. Nemcsak egy nagy magyart, hanem hőst is gyászolunk benne. Áldozatos élete nem volt hiába, a nemzet tanult belőle és sohasem felejti el kezének iránymutatásátHitler tegnapi nagy beszédében a döntés esztendejének mondotta 194L-et Csütörtökön délután, a német nacionalizmus uralomrajutásának nyolcadik évfordulóján, a berlini Sportpalotában elhangzott Hitler Adolf vezér és kancellár beszéde, amelyet feszült érdeklődéssel várt az egész világ. A Führer beszéde elején történelmi visszapillantást vetett az elmúlt nyolc esztendőre. Ezután a brit világbirodalommal foglalkozva, kijelentette, hogy a világ uralmát ma sem szellemi hatalommal gyakorolják, hanem a kapitalista és gazdasági érdekek erejével. Az angolok Istenről beszélnek, közben azonban gazdasági érdekeiket tartják szem előtt. A három évszázad alatt, mig Anglia összeharácsolta világbirodalmát, Demcsak Németország került a világversenyen kívül, hanem Olaszország is. És bár Anglia Európában úgy tartotta az egyensúlyt, hogy egyik államot a másik ellen kijátszotta és igy önmagának nyugalmat biztosított, belsőleg mégis a legelmaradottabb állama Európának. Anglia a felső réteggel összekapcsolt zsidó társaság érdekei szerint igazodik. A széles rétegek nem játszanak szerepet. A frázisokhoz folyamodnak, beszélnek szabadságról, demokráciáról, a liberális rendszer vívmányairól, ami alatt nem értenek mást, mint egy társadalmi réteg uralmának a megszilárdítását. Ez a réteg irányítja a sajtót és így a közvéleményt. Anglia csak néhány ember számára paradicsom, a tömeg számára állandó nyomorúság. A továbbiakban a világháború okait fejtegette a Führer. Hangsúlyozta, hogy 1871-től 1914-ig Anglia minden egyes alkalommal háborúra uszított Németország ellen, míg végül is kitört a világháború. És mint négy évszázad alatt állandóan, ekkor is idegen segítségre támaszkodott Anglia. Akkoriban az egész világot mozgósították Németország ellen, a valóságban azonban mégsem győzték le. Rátért ezután az 1918-iki eseményekre, amelyek sohasem következtek volna be, ha a német nép akkor még meglévő hiszékenysége nem bízott volna a demokrata világot vezető államférfiak becsületességében. Anglia azonban téved, ha azt hiszi, hogy az 1917—18. évi propagandalemezzel újabb hatásokat érhet el. A német nép nem felejtett el semmit. Azzal vádolnak bennüubet, — mondotta — hogy meg akarjuk hódítani az egész világot. Ez nevetséges. A világ meghódítói a túlsó oldalon állanak. Hitler vezér és kancellár ezután részletesen foglalkozott külpolitikai célkitűzéseivel, amelyek homlokterében nyíltan és őszintén az első pillanattól kezdve a páriskörnyéki békék békés úton való revíziója ál lőtt. Angliával szemben Németországnak soha semmiféle követelni valója a világháború után elrabolt és ellopott német gyarmatok visszaadásán kívül nem volt. Számtalan esetben kísérelte meg — folytatta Hitler —, hogy észretérítse a nyugati demokráciák politikusait és megértesse velük azt, hogy egy nyolcvanmilliós nemzetet nem lehet béklyóba verni és életfeltételeiben megrövidíteni. A nemzetek szövetsége és a leszerelési konferenciák hazugságait a birodalom megelégelte és mindkettőből kivonult. Ekkor kezdődött meg 1934-ben a fegyverkezés. Hitler vezér és kancellár ezután ismertette az erőfeszítéseket, amelyekkel az utolsó pillanatig küzdött a béke megmentéséért. 1939. szepRomániában és Erdélynek román kézen maradt területén még mindig folyik a lázadók semlegesítése. Aradon tizenhat embert tartóztattak le, köztük a rendőrprefektust. Katemberében a legőszintébben felsorolta a világ előtt a német fegyverkezés eredményeit. Londonban és Párisban azonban ismét inkább a zsidó emigránsokra hallgattak, mintsemhogy az ő szavának adjanak hitelt. A bekövetkezett események megmutatták, hogy igazat mondott és jóslatai valóra váltak. Angliát kikergették a kontinensről. Egyes angol orgánumok most azt a hírt terjesztik, hogy angol részről hatalmas offenzíva készül. Hitler rendkívül gúnyosan szólította fel a brit birodalom vezetőit, hogy közöljék vele hivatalosan is ezt a a szándékukat, mert amennyiben ez a tényeknek megfelel, készségesen hajlandó partraszállásuk megköny- nyítésére a kontinensnek bármelyik pontját kiüríteni. Azután majd ismét összemérhetik fegyvereiket. Egy dolog felől biztosíihatja a német nemzetet: józan és hideg fővel minden elképzelhető eshetőségre számítottak. Bárhol próbálkozzanak meg az angolok, akár katonailag, akár diplomáciai cselszövények út ján Németországot megtámadni, mindenütt felkészült és mérhetetlen erejű ellenfelet fognak találni magukkal szemben. Az olasz-német viszonyról szólva Hitler példátlan gúnnyal utasította vissza az angolok részéről Olaszországgal kapcsolatban terjesztett rémhíreket és a leghatározottabban hangsúlyozta, hogy Németország és Olaszország változatlan szoros barátsággal és egyesült erővel halad tovább eddigi útján és mindenütt, ahol csak teheti, egyik súlyos csapást a másik után osztja Angliára. Beszédének végén Hitler vezér és kancellár az 1941. esztendőt a döntés esztendejének nevezte, amelyben a német fegyverek kivívják a végső diadalt Nagybritannia felett és amely esztendőben megkezdődik Európa békés újjárendezése. A német nemzet egységébe, a véderő páratlan erejébe, a nemzeti szocializmus megtartó eszméibe vetett hittel néz az új esztendő elé, amely a birodalom számára meghozza a győzelmet és a békés jövendő lehetőségét. ránsebesen a rendőrfőnököt fogták el. Segesváron a legionisták laktanyájában két teherautó rablott holmit találtak. Romániában még mindig folynak a letartóztatások
