Eger - napilap, 1941/1

1941-01-04 / 2. szám

4 EGER 1941. január 4, lehetőség szerint, a mindenkori meg­takarítás tényleg, megbízhatóan ér­vényesülhessen, nem lehet a köz- világítás szabályozását csak érzés, vagy jószándék alapján végeztetui. Az évi megtakarítás összege oly tekintélyes, hogy annak csak moz­gási különbözete elegendő egy vá­rosi tisztviselő külön tiszteletdíjá­ra, aki a közvilágítás működését irányítaná. Természetesen nem úgy, mint Szí- riusz mester teszi az időprognózis­sal, hogy ily irányú „tehetségére* támaszkodva, egy évre is előre megmond mindent. A mi tisztvise­lőnk m-gbízható, kötel-sségtudó ér­telmes ember, aki úgy a világítás megnyitását, mint beszüntetését, vagy szünetelését (holdas időben) a rendelkezésére bocsátott „Luxmérő“- vei végezné. így lehetne a lehető­séghez képest a legmegbízhatóbban és leglelkiismeretesebben a városi pénztárt megóvni attól, hogy amúgy- is szűkös költségvetését hiábavalóan pazarolja. De már talán sok a szó, bizo­nyára már tettek is valamit, akik arra hivatottak. Nem kívántam fo gadatlan prókátor lenni, mert an­nak a díjazása nem valami biztató. Szerkesztő úrnak tisztelő híve: hajdúhegyi olvasó. fl Budapesttel szemben tanúsított román magatartásnak meg kell uáltoznia Olasz hivatalos vélemények a magyar—román viszonyokról Rómából jelentik: A Relazioni Internazionale c. előkelő olasz dip­lomáciai újság két oldalas cikkben ismerteti a bécsi döntés után kiala­kult magyar-román viszonyt. Ele­inte úgy látszott, — írja az olasz lap — hogy sikerülni fog békés együttműködést létrehozni a ma­gyarok és románok között. Később azonban sajtóhadjárat indult a ro­mán lapokban Magyarország ellen. Antonescu megütötte a revíziós hai'got. H"ria Sima beszéde a leg­élesebb szembehelyezkedés volt a bécsi döntéssel. Olasz—német köz­ve ítés kezdődött ezután. Csáky István engedékeny szavaira újból durva román válasz hangzott el. A román revíziós mozgalomnak in­kább belpolitikai eredői vannak. Ennek ellenére—fejezi be cikkét az olasz lap — a Budapesttel szem­ben tanúsított román magatartásnak meg kell változnia. Különös történet egy csillagszőró verébről, Ezt nézzed meg — kiáltotta a bátyjának. Polacsek István nézte. Nézték többen is az estében ide-oda száll- dosó csillagszórót, amit a szokatlan feladattól felőrült veréb elképpesztő gyorsasággal hordozott körül. A nagy furfangú cipészsegéd dia dalmasan nézett körül. Hát ilyet csakugyan nem látott senkise az emberrel-állattal szelíd Szederkény­pusztán. Hanem a veréb is gondolt egyet. Meg akarván szabadulni a háta mö­gött sistergő csillagszórótól, huss. belefúródott Bíró Ignác szederkény­pusztai lakos szalmakazlába. Ei'ből aztán nagy csillagszórás lett. Csil­lagot szórt a kazal, ami pillanat alatt óriási lángot vetett, csillagot szórt Bíró Ignác indulata, de csil­lagot szórt a furfangos cipészsegéd szeme is a testveri érintéstől, a­Boldog emlékű Prohászka, Tóth Ti­hamér püspöKök, Bangha Páter kü­lönböző nagyságú művészi képeiről, már egg pengő 60-tól kapható, vala­mint Hit, Kemény, Szeretet em­lékcsomagjainkról Kérje 1941-es rész letes árjegyzékünket, amíg a készlet tart. Ferenczi Szabó cég,^ Szeged, Oroszlán ucca 6/e, Őskeresztény vállalat. mely a váratlan fordulatot követte. Siettek persze, valamennyien kaz­lat oltani, de a kazal porig égett nagyobb részben s hétszáz pengős kára lett Biró Ignácnak a csudála- latos viccből. Megjelent a helyszí­nen a csendőrség is, kihallgatta az ünnepi tréfacsinálót és megtette el­lene a feljelentest. Mint jogászkörökben mondják, az eset vége egy naptól egy évig ter- terjednető fogház lehet. Még tréfá­ból se nagy öröm. A február 1-én kezdődő népszámlálási összeíráshoz nagy előkészületek folynak az egri városházán Közel négy mázsa nyomtatvány érkezett a városházára a népszámlálás céljaira Eger, január 4. A népszámlálás megejlésére nagy előkészületek folynak a városházán. A város területét tizenöt népszám­lálási kerületre és hatvanhét nép­számlálási körzetre osztották fel. Dr. Kálnoky István polgármester 48 népszámláló biztost és 16 nép­számlálási felülvizsgálót nevezett ki a február 1-én kezdődő nagy össze- írási munkálatokhoz. Megérkeztek Budapestről a vá­rosházára a népszámlálás nyomtat­ványai is. Közel négy mázsát tesz ki ezeknek a nyomtatványoknak a súlya. egy nagyfurfangú cipészsegédröl, meg egy kigyúlt szalmakazalról A különös történetek között is külön figyelmet érdemlő eset zaj­lott le az elmúlt ünnepek alatt az Istenmezeje községhez tartozó Sze­derkénypusztán. Az eset szereplői egy nagy furfangú cipészsegéd, Po­élnek, egy lélekkel, egy érzéssel, ugyanegy jónak szeretetében. Ahogy a Frontenac gyerekek anyja kér­dezi meg nagy fiától. Az édesanya beteges. A haláltól fél s az elvá­lástól. Együtt sétálnak most is, s titokban a blúz alatt tapogatja a halálos daganatot s gyermekeire gondol, nincs már édesapjuk s fel­riadva ezt kérdezi Yvestől: „Mondd csak kicsikém, te aunyi mindent tudsz. Mit gondolsz, az égből vissza­gondolunk-e azokra, akiket elhagy­tunk itt a földön? Ö én erősen hi­szek ebben. S a felelet nagyon jó lesz min denkinek, főleg azoknak, akik csen­des öregségben ott ülnek az ablak mögött, s naphosszat, egyre homályo­sodó szemmel nézik végig az utat, mely elvitte a fészekből a gyerme­ket a világnak. „A halál után lesz még egy má­sik világ, ahol szívünkre szoríthat­juk azokat, akiket a földön szeret­tünk volna ott tartani örökre. Mert minden szeretet egyetlen szeretet­ten egyesül majd s azt így hívjuk: Isten!“ Dr. Kiss István. lacselc János nevezetű, aki Czered községből hazatért ünnepelni szülei­hez, meg egy veréb, amelyikre meg­lepő feladatokat biztak, végül egy leégett szalmakazal s legvégül a csendőrség, mint az eset humorát, sajnos, nem eléggé méltányló té­nyező. Egyik este a nagyfurfangú cipész­segéd elindult bátyjával a helybeli szövetkezeti kocsma felé. Az udva­ron gondolt egyet. — Eredj csak előre, mondta a bátyjának, majd én utánad balla­gok, oszt majd mutatok valamit. Azzal óvatosan megközelítette az udvaron gubbasztó szalmakazlat, s benyúlt oda, ahol a tapasztalatok szerint megbújnak a verebek tél idején. A mozdulatot nagy csipogás követte, majd megjelent egy téli álmából felriasztott veréb Polacsek markában. A veréb azután a kabát zsebébe került, Polacsek pedig elin­dult a kocsma felé. Még a korcsma előtt utólérte bátyját. Várj csak meg ideki, mond­ta, hogy láthass olyat, amilyet még nem láttál. Azzal bement a szövetkezetbe és vásárolt egy csillagszórót. Elővette a verebet, rácsavarta a lábára ke­gyetlen műgonddal a csillagszórót, meggyujtotta, aztán elbocsátotta a rakétává előléptetett szegény jó­szágot. Kedden délután 3 órakor kezdődik az egri szöllösgazda továbbképző tanfolyam a szőllészeti és borászati szakiskolában Az egri szöllösgazda továbbképző tanfolyam a földmívelésügyi minisz­térium rendezésében január 7.-én, kedden délután 3 órakor kezdődik a szőllészeti és borászati szakisko­lában. A város vezetősége és a tan­folyam vezetősége ezúton is felhívja a tanfolyamra jelentkezett gazdá­kat, hogy kedden délután 3 órakor pontosan jelenjenek meg a vincellér­iskolában. A továbbképző tanfolyam február 10.-ig tart. Mikor vághatja le a gazda a sajáthízlalású sertést? A sertésvágás korlátozásáról szóló rendelet maggarázata A sertésvágás korlátozása tárgyá­ban kiadott rendelet egyes intézke­déseit a sertéstulajdonosok és álta­lában a lakosság félreértette. A ren­delet értelmében magánfogyasztás céljaira csak saját hizlalású sertést szabad levágni és csak annyi kilő élősúlyban, amennyi a tulajdonos­nak és háza népének ellátására szükséges. Ezt a rendelkezést so­kan úgy értelmezték, hogy ameny- nyiben a háztartás szükséglete nem teszi ki azt a mennyiségű zsírt, amelynek fedezésére egy teljesen kész sertést kellene levágni, ügy a sertéseket félkész állapotban lehet levágni, illetve miután 100 kg-on aluli sertést a rendelet értelmében levágni nem szabad, saját szükség­ZONGORAHANGOLÁST VÁLLAL FERENCZ JÓZSEF róm. kát. kántor. CÍM LEADHATÓ AZ EGRI KERESZTÉNY SAJTÓSZÖVETKE­ZETBEN.

Next

/
Thumbnails
Contents