Eger - napilap, 1941/1

1941-01-27 / 15. szám

1941 január 27

E G E H

3

dr. Hedry Lőrinc főispán levelét, aki örömmel emlékezett meg az egri csoport örvendetes fejlődéséről és Isten áldását kérte további munkásságára.

Elnöki megnyitójában dr. Urbáo Gusztáv emlékeztetett arra, amikor 1919-ben Budapest keresztény ke reskedői és iparosai összegyűltek a pesti vigadóban Ilovszky János vezetésével és kimondották, hogy Magyarországon keresztény és nemzeti kereskedelmet akarnak teremteni a kizsákmányolást jelentő idegen szellemű kereskedelem helyett. Azóta ez a mozgalom, ez a gondolat végigszáguldott az országon és Egerben is, ebben a nehezen mozduló és lelkesedő városban a fejlődés soha nem képzelt méreteit és ütemét érte el, nem egészen két év alatt. A Baross-szellem lényege az, hogy a kereskedelem és ipar nem lehet az egyéni önzés kielégítési területe. S ha ez a szellem eltölti az egri kereskedelem és ipar tényezőit, tisztelettel fog nézni mindenki ezekre a foglalkozási ágakra. Megnyitója után bejelentette dr. Urbáu Gusztáv, hogy a védnökök sorába felkérte dr. Kálnoky István polgármestert, aki meleg hangű levélben köszönte meg a megtiszteltetést.

A közgyűlés tárgysorozatán Baráz András főtitkár lendületes jelentésben ismertette az egri csoport fejlődésének kiemelkedő eseményeit. A csoport a reudkívüli nehéz gazdasági időkben a kezdeti 88 tagból 360 főre szaporodott, ami azt mutatja, hogy szükség volt a szervezkedésre és a kereskedő és iparos társadalom magáévá tette a szövetség eszméit. A csoport résztvett minden társadalmi megmozdulásban és anyagilag jelentékenyen támogatta a Vöröskereszt, majd később az árvízkárosultak és az erdélyiek javára megindult gyűjtést. Jelentése végeztével a főtitkár annak a reményének adott kifejezést, hogy mielőbb minden keresztény kereskedő és iparos a csoport tagja jlesz. Ezt kívánja a keresztény szellemű gazdasági vezetés érdeke.

•Krecsányi József pénztáros & ^csoport anyagi helyzetéről számolt be és bejelentette, hogy 1941-től a csoport tagsági díja havi egy pengő ]63Z#

Megválasztották az új tisztikart

A következőkben a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel a következő tisztikart választotta meg:

Elnök: Dr. Petro Kálmán.

Alelnökök: Dr. Tóth József, Joó Gyula, Tassy József, Vágner József.

Ügyvezető elnök: Antoni Jenő.

Főtitkár: Baráz András.

Titkár: Kiss György.

Jogtanácsosok: Dr. Ringelhann György, dr. Kozma Sándor.

Főpénztáros: Trieb Albert.

Pénztáros: Krecsányi József.

Ellenőrök: Kakuk Jenő, Mezey János, Pál Károly.

Jegyzők: Reskovics Miklós, Hám János.

Választmányi tagok: Alaxay József (Feldebrő), Bakooyi Sándor, Bóta Sándor, dr. Besznyák István, Borouyai Zoltán, Bajnok Erzsébet, Csapó Károly, Csépányi Bálint, Csőke József, Czakó Imre (Mezőtárkány), Diviaczky Gyula, Faragó Károly, Frankó Endre, Fügedy József, Gaál Lajos, Gigler József, Hungler Ernő, Ivánszky Lajos, Jászay Gyula, Kiss Elemér, Korény József, vitéz Kánya Nándor, Köböl Mihály né, Lichter Lajos, Losonczy Sándor, Lukács Sándor, Mile Kálmán, Menyhért Miklós, Miskolczy István, Mihalcsik Ferenc, Nagy László, ifj. Óiry Dániel, Paulovics Lajos, Pálinkás Bcske, Radii Károly, Rudlof Gusztáv, Szigeti József, Taray József, Vörös István, Vámossy István, Veres Márton (Besenyőtelek).

Az újonnan megválasztott tisztikar nevében Antoni Jenő ügyvezető eloök mondott köszönetét a csoport tagjainak bizalmáért. Ahogyan egyre zajosabb lesz a háború körülöttünk — mondotta többek között, úgy lesz egyre nehezebb a kereskedelem és ipar helyzete. Meg kell küzdeni a helyzettel, de meg kell küzdeni a keresztény gondolat szívós ellenségeivel is, akik érdekeikért a legkíméletlenebb harcot folytatják. Ezért van szükség a Baross szervezkedésre s ezen a téren évtizedek tétlenségét kell kipótolnunk. A gyáripar és az elosztó nagykereskedelem még mindig idegen kézben van, tehát még mindig az idegen fajú kereskedelem és ipar előnyére dolgozik.

Még nagyobb összetartásra van tehát szükség, mert csak askor leszünk komolyan számbavehető és irányító érdekképviseleti szerv. A keresztény kereskedőnek sokat kell tanulnia szakmájában, ez az egyik feladat, amit minden Baross-tagnak meg kell szívlelnie. A Szövetség ebben segítségére siet tagjainak és a közeljövőben tanfolyamot rendez az egri érseki kereskedelmi középiskola tanárainak támogatásával. A másik feladatként meg kell tanulnia a kereskedőnek,|hogy hogyan kell a közönséggel bánni, [hogyan kell azt beszervezni és magához édesgetni. Ez a két cél vezesse legközelebbi munkájukban a Baross tagokat.

A közönség és a Baross-tagok részéről Frindt Jenő apát, kanonok szólalt fel. Súlyos körülmények között, úttörő munkára vállalkozott az egri csoport vezetősége. Hiába való azonban a szövetkezés minden munkája, ha a közönség nem érti meg ezt a törekvést. Dolgozni kell tehát és összetartani. Dolgozni, de nsm egymáson keresztül, hanem egymás mellett és meg kell nyerni a fogyasztó

rétegeket. Ki kell tehát szolgálni jó árúval és elsősorban jó [bánásmóddal a közönséget. A közönség ne azért menjen a keresztény kereskedőhöz, mert kirakatában a Baross- jelvényt látja, hanem mert ott talál a legkedvesebb fogadtatásra. Ne a cég, hanem a szív vigye a vevőt a Baross-szövetség üzleteibe. Ha ilyen szellem válik úrrá, évről évre növekedni fog a Baross-szövetség tábora a vásárlók között is.

A lelkes éljenzéssel és nagy tetszéssel fogadott felszólalások után az indítványok következtek. Ezek során először a közgyűlés táviratilag üdvözölte Iloszky János ország- gyűlési képviselő, országos elnököt, majd Mile Kálmán tette szóvá, hogy a kersztény kiskereskedő nem tud árút kapni a gyáraktól és a nagykereskedelemtől.

Indítványára a közgyűlés határa zati javaslatot fogadott el és f'el- iratilag fordult Varga József kereskedelmi miniszterhez, hogy szüntesse meg a zsidó gyárak áruelosztó módszerét, mert ott a zsidó és keresztény kereskedelem százalékos aránya nem érvényesül. Prezenszky Péter káli kiskereskedő írásbeli indítványban Baross-árúelosztó létesítését* javasolta. Nagy Gábor nagybátonyi kereskedő ugyanebben az értelemben tett javaslatot. A javaslatokat az elnökségnek adták ki, amely már hosszabb idő óta fáradozik a Baross árűelosztó megvalósításán. Oláh Gyula terménykereskedő intézkedést kért, hogy a terménykereskedők a helyi hatóságoknak jelenthes(MTI) Az az adózó, akinek általános kereseti, jövedelem és vagyonadó alapját az előző évben változatlanul fenntartották (rögzítették), ennek az adóalapnak újból való megállapítását kérheti.

Az ilyen ii’ányú kérelmeket január 31-ig kell előterjeszteni a m. kir. adóhivatalnál (adófelügyelőségnél). A kérelemhez csatolni kell az 1941. évi adóbevallást is. Minthogy

A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal közli:

A vallás kérdésnél a számlálási űrlapon mindenki azt a vallást tartozik megjelölni, amelyben jelenleg anyakönyvezve van.

Kárpátalján, illetve a visszacsatolt erdélyi és keletmagyarországi terület egyes községeiben, ahol az áttérések nagy számára való tekintettel az anyakönyvek megfelelő kiigazítása még nem történt meg, mindazok, akik vallásukat szabályszerűen megváltoztatták, új vallásukat jegyezhetik be, annak ellenésék be készleteiket, mert most Budapestre három helyre havonként kétszer kell bejelentést eszközölni. — Lichter Lajos panasz tárgyává tette, hogy a hivatalos rendelések után sokszor nem kapja meg a pénzét a kereskedő, vagy későn kapja meg s ugyanakkor adójáért végrehajtják. Intézkedést kért az iránt is, hogy a hatóságok ne foglalják le maguknak a kisemberek számára érkezett szénszállítmányokat. — Ringelhann György dr. és Kozma Sándor dr. felszólalása után a közgyűlés véget ért.

Közgyűlés után a csoport tagjai ebéden vettek részt a Kaszinóban, ahol Antoni Jenő ürített poharat a távollévő elnök egészségére.

azonban az 1940. évi 12. t. cikk egyes rendelkezései folytán új bevallási íveket kell kiállítani s ezek a nyomtatványok január 31-ig ki nem gyárthatók, a pénzügyminiszter rendeletében úgy intézkedett, hogy a kérelmeket akkor is érdemi tárgyalás alá kell venni, ha a bevallási ív csatolva nincsen, de a bevallásokat az érdekeltek február 28-ig elő fogják terjeszteni.

re, hogy áttérésüket az anyakönyvben még nem vezették át.

A népszámlálás alkalmával a vallásra vonatkozó kérdés mellett külön kérdőpont tudakolja azt, hogy az illető a törvény rendelkezéseinek értelmében zsidónak tekintendő-e. Mindenki, aki az 1939. évi IV. te. első paragrafusa szerint zsidó, a kérdésnél magát zsidónak köteles nevezni.

Anyanyelvként minden befolyástól menten a valósághoz híven mindenki azt a nyelvet jelölje meg, melyet saját nyelvének vall és legJanuár 31-ig kell benyújtani az adómegállapítási kérelmeket

Hogy kell megjelölni a vallást, az anyanyelvet, családi állapotot a népszámlálási iveken