Eger - napilap, 1941/1

1941-01-27 / 15. szám

Ara 8 FILLÉR Eger, LIL évfolyam, 15, szám. ♦ Hétfő ♦ Trianon 22 1941. január 27. ELŐFIZETÉSI DÍJ: egy hónapra 1 pengő 60 fillér, negyedévre • pengő. Egyes szám: hétköznap 8 fillér, vasárnap 12 fillér. vasmegyei politikai napilap SZERKESZTŐSÉG Líceum fsz. 3. Tel.: 11. KIADÓHÍV ATAL: Szent János-Ngomda. Telefon: 176. szám Csekkszámla: 54.558. Budapest, január 27. A magyar közéletet és diplomáciai életet súlyos csapás érte. Ma hajnalban 2 óra 20 perckor a budapesti Verebéig- klinikán meghalt Csáky István gróf külügyminiszter. * Államférfiúi képességeinek teljes kibontakozása idején, férfi erejének teljességében kellett otthagynia a küzdőteret, amelyre a trianoni szer­ződés megkötése idején lépett. Az­óta pihenés nélkül hevítette és haj­totta a belső tűz és igazság, amely a porbasujtott nemzet felemelésének munkájába állította egész életét. Utolsó nagy diplomáciai sikerét ak­kor aratta, amikor a múlt év de­cemberében aláírta a jugoszláv-ma- gyar örökös barátsági szerződést. A belgrádi tárgyalások után kirándu­láson vett részt és ekkor támadta meg szervezetét a kór, amely saj­nos, komolynak bizonyult. Néhány nappal ezelőtt híre terjedt, hogy rövid idő múlva elhagyhatja beteg­szobáját és fogadhatja a jugoszláv külügyminiszter látogatását. A sors azonban másként rendelkezett. Csáky István gróf ma megtért őseihez és azokhoz a nagy magyarokhoz, akik­nek életét és munkásságát mindig a magyar nemzet és a magyar haza üdve vezérelte. Csáky István gróf életrajza. Csáky István gróf 1894-ben szü­letett Segesváron. Az Előd véréből való Csák nemzetség Csáky-család erdélyi ágának volt tagja. A kon­zuli akadémia elvégzésével egyide­jűleg a budapesti tudomány-egyete­men államtudományi doktorátust szerzett. Már fiatal korában rend­kívüli nyelvtudással rendelkezett, német, francia, angol, olasz, spa­nyol és román nyelven beszélt. 1919-ben mint követségi attaché, a békedelegáció tagjaként vett részt a trianoni tárgyalásokon. 1921-ben mint másodosztályú követségi titkár a Szentszéknél működött, majd ha­zarendelték szolgálattótelre a kül­ügyminisztériumba. 1924-től 1926 ig a bukaresti követség tagja, innen ismét a külügyminisztériumba ren­delték vissza. 1928 ban mint első­osztályú követségi titkár a külügy­minisztérium sajtófőnökének helyet­tese volt, majd átvette a sajtófő­nökség vezetését. 1933-ban ügyvivői minőségben a madridi magyar kö­vetség élére került, 1935-ben pedig külügyminiszteri kabinetfőnök volt Kánya Kálmán mellett. 1938 őszén részt vett az első bécsi döntést meg­előző tanácskozásokon. A kormányzó 1938. december 10.-én külügyminiszterré nevezte ki. 1940. januárjában Velencében talál­kozott Ciano gróf olasz külügy­miniszterrel és erre a találkozásra az egész világ felfigyelt. 1940 júliusá­ban Münchenben Hitlerrel, Ribbeu- troppal és Cianoval találkozott, majd részt vett a második bécsi döntést előkészítő tárgyalásokon. 1940. őszén a magyar királyság nevében aláírta a háromhatalmi egyezményt, 1940. december 12.-én Belgrádban aláírta a magyar—jugoszláv örökös barát­sági szerződést. Erről az útjáról hazatérve, betegedett meg. 1940. december 19.-én szállították be a Verebély-klinikára. A pápa áldását küldi a haldokló külügyminiszternek Csáky István gróf külügyminiszter betegszobája tegnap egész nap tele volt látogatókkal. A miniszterelnök és a kormány tagjai többször meg­jelentek a súlyos beteg külügy­miniszternél. Látogatást tett a né­met, francia és jugoszláv követ is. Vasárnap délután volt az első, este a második konzílium, amely után elterjedt a hír, hogy a külügymi­niszter állapota válságosra fordult. Angelo Rótta budapesti pápai nun- cius jelentést tett. a pápának és az esti órákban közölte a külügymi­niszter családjával, hogy a Szent- séges Atya áldását küldi a haldok­lók szentségével megerősített kül­ügyminiszterre. Csáky István gróf halála rend­kívül súlyos vesztesége a fiatal ma­gyar diplomáciának és a magyar közéletnek. A nemzet nagy halottjának teme­tésére megtették az előkészületeket. Négyezer koporsót rendeltek a romániai forradalom áldozatainak eltemetésére A forradalom áldozatainak szá­mára eddig négyezer koporsórende­lést adtak fel, amely munkát a ki­jelölt vállalatok soronkívüi tartoz­nak elvégezni. A hősi halált halt katonai személyek temetési szer­tartásáról külön történt intézkedés. A hadseregnek a lázadás során hősi halált halt tagjait hétfőn dél­után 3 órakor temetik katonai dísz­pompával a bukaresti katonai teme­tőben. A gyászszertartást rádión is köz­vetítik. Hedry Lőrinc dr. főispánt Heves vármegye liorinánybizfosává nevezték kft Eger, január 27. A Magyar Távirati Iroda jelenti Budapestről: A m. kir. közellátási miniszter előterjesztésére dr. Hedry Lőrincet, Heves vármegye főispánját, a veze­tése alatt álló törvényhatóság egész területére kiterjedő illetékességgel, közellátási kormánybiztossá nevez­te ki a kormány. * Dr. Hedry Lőrinc főispán közellá­tási kormánybiztosi kinevezése tu­lajdonképpen hivatalos elismerését jelenti annak az eredményes mun­kásságnak, amellyel a közellátás biztosításárt eddig is Heves vár­megye népének javára dolgozott. A város nem szedhet többé bélyegilletéket A belügyminiszter megtiltotta az illeték-szedést Közérdekű ügyek a képviselőtestület szombati közgyűlése előtt Eger, január 27. Eger város képviselőtestülete szombaton délután tartotta januári rendes közgyűlését, Kálnolcy István dr. polgármester elnökletével. Az elnöklő polgármester megnyi­tójában a kegyelet és megbecsülés hangján emlékezett meg Kovács András törvényhatósági bizottsági tag és városi képviselő elhunytéról, méltatta polgári érdemeit, a köz érdekében kifejtett több évtizedes munkásságát és indítványozta, hogy érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítse meg. A közgyűlés így határozott. A tárgysorozat első pontjaként Frank Tivadar v. főjegyző olvasta fel a múlt év utolsó negyedéről készült polgármesteri jelentést, amely a város életviszonyainak minden vo­natkozására kiterjedt. Az évnegyedes jelentéshez Császty Gyula szólt elsőnek. Sajnálattal ol­vasta, hogy a Borszövetkezet ingat­lanát a Hangya megvásárolta és ezzel az a terület, amely oly fontos az egri gyümölcstermelés és érté­kesítés, az exportpiac szempontjá­ból, kiesett tulajdonképpen a város kezéből. A városnak államsegély iránt többször előterjesztett kérését a földmivelésügyi minisztérium nem tudta teljesíteni, két miniszter is távozott, mióta Eger ezt a kérdést megoldani iparkodik. Kérte a pol­gármestert, lépjen érintkezésbe a Hangyával az exportpiac érdekében s az államsegély ügyét se hagyják elaludni. Reméli, hogy a Hangya megértéssel fogja kezelni Egernek ezt a létérdekét érintő szükség­letét. Csőke József a vízvezetéki háló­zat kiterjesztését kérte a város dél­nyugati részére, egyben felhívta a város vezetőségének figyelmét, ügyeljen, hogy a zsidó kézből fel­szabaduló birtokok kisemberek ke­zébe kerüljenek. Szajlay Sándor kérdést intézett a város vezetőségéhez, hogy a szesz­főzde 50 hektoliter szeszének 10— 15 ezer pengős áremelkedéséből elő­állott nyereséget ki szerezte meg : a város-e, vagy Kohn Emil, a volt üzletvezető. Godál Gyula a petroleum adago­lásával kapcsolatban megjegyezte, hogy a fuvarosok nem tudják kocsi­jaikat este kivilágítani s ezért az útrendőri közegek érzékeny bünte­téssel sújtják őket. Ez nagy mérték­ben méltánytalan, ennek a gyakor­latnak véget kell vetni, mert a sze­gény emberek nem tehetnek arról,

Next

/
Thumbnails
Contents