Eger - napilap, 1941/1
1941-06-27 / 100. szám
2 EGER 1941. június 27. zött. A bakon ült és a felrobbant bomba semmi kárt nem okozott benne. A Benczur-utca 23. sz. előtt két halálos áldozatot követelt a légitámadás, ezenkívül még a Rá- kóczi-körúton robbantak bombák. További légitámadások — eredmény nélkül A második légitámadás alkalmával öt szovjetorosz repülőgép indult Kassa ellen, de a légvédelem elűzte ezeket, mielőtt bombáikat ledobhatták volna. A továbbiakban kilenc, majd négy repülőgép tűnt fel Kassa környékén, de ezeket is visszatérésre kényszeritette a magyar légvédelem. Elmarad a honvédnap Eger, június 27. Jelentettük tegnap, hogy a honvédség honvédnapot rendez szombaton Egerben. A legutóbb bekövetkezett események miatt, mint arról hivatalosan értesülünk, a honvédnap elmarad, csak a honvédség számára lesz kisebbszerű házi ünnepség. — Ugyancsak elmaradnak a szabadtéri sportesemények is. Számadás aratás előtt Az utóbbi években, amióta a rendkívüli viszonyok miatt a törvényhozási munka bizonyos részét az úgynevezett 36-os Országos Bizottság végzi, alkotmányos szokássá vált, hogy a Bizottság működésének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban általános politikai vitát tart a törvényhozás. A most lezáruló vita sorában a Képviselőházban ülő valamennyi párt résztvett és ennek megfelelően sokféle oldalról és sokféle szemszögből bírálták a kormány munkásságát. A különféle — részben jóindulatú — bírálatokra részletesen válaszolt Reményi-Schneller Lajos pénzügy- miniszter. Mindenekelőtt leszámolt azzal az ellenzéki oldalról hangoztatott állítással, hogy a kormány és szervei nem működnének kellő gyorsasággal és hogy az ügyek vezetésében túlzott lassúság volna tapasztalható. Ez a vád már magában véve különösen hangzik olyan időben, amikor nem is tarthattunk volna lépést a történelmi eseményekkel, ha az állami élet bármely vonalán a tétlenség és a nemsietés szelleme uralkodott volna. Mert azt a tárgyilagos bírálatnak feltétlenül el kell ismernie, hogy az elmúlt két esztendő példátlan erőfeszítéseket rótt a nemzetre. Alig volt az országnak egy-két nyugodt hónapja, hiszen az egyik nagy történelmi eseményt hamarosan követte a másik visszatért a Kárpátalja, visszacsatoltuk Északerdélyt és elfoglaltuk a Bácskát. Az a körülmény, hogy Magyarország minden pillanatban készen állt ezeknek a sorsdöntő változásoknak a végrehajtására, egyaránt bizonyítja a magyar hadsereg erejét és a hivatalos apparátus ütőképességét. Mindenki nagyon jól tudja, hogy nem elegendő valamelyik országrészt visszacsatolni, nem elég szép hazafias ünnepséggel birtokba venni a magyar örökséget, hanem gondoskodni kell annak megszervezéséről, az idegen uralom alatt okozott károk jóvátételéről, szinte a semmiből kell újból megteremteni a közigazgatást, sokszor a gazdasági életet is. Példátlan súlyos feladatokat kellett megoldani a közellátás terén, hiszen a visszacsatolt Erdély teljesen kifosztott állapotban került az anyaországhoz és ha nem folyt volna a hivatalokban és az illetékes helyeken éjt és napot egybetévő munka, elkerülhetetlen lett volna az éhínség . . . És ha nem is szólunk most azokról a valóban óriási jelentőségű szociális reformokról és újításokról, amelyek az elmúlt két esztendő folyamán életbeléptek, elegendő rámutatni a magyar hadsereg megszervezésére és kifejlesztésére. Az eredetileg 1 milliárd pengőre tervezett beruházási tervből közel 3 milliárd pengő értékű valóság lett. Építő munka folyt és folyik itt tehát. De ugyanebben az ütemben és ugyanilyen szívós munkával végzik az illetékes körök a korszerű átalakítást sok más területen is. Igazán nem a jószándék hiánya okozza, hogy a reformok ütemét gyakran megszakítja, vagy átmenetileg meglassítja a külpolitikai helyzet és a háború. Ennek ellenére minden nyugodt percet felhasznál a kormány a kívánatos és szükséges reformok kidolgozására. Utalt ezzel kapcsolatban Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter arra, hogy a kormány tervszerűen készíti elő és hajtja végre a gazdasági élet zsidótlanítását és ebben szem előtt tartja azt, hogy ne romboljon, hanem építsen, tehát ne kárt és fennakadást okozzon, hanem arra törekedjék, hogy annak idején, amikor majd elérkezik a zsidók kivándoroltatásának ideje, Magyarországnak keresztény alapon megszervezett életképes iparos és kereskedő társadalma legyen. Elvégre a zsidóság visszaszorítása csak védekező, negatív cselekedet. Valójában ezzel egyidöben meg kell oldani a keresztény utánpótlás kérdését is. Utalt a miniszter azután az összeférhetetlenség kérdésének küszöbönálló szabályozására, a már előkészített mezőgazdaságfejlesztő törvényre, a bányakutatási tervre, az energiagazdálkodás és az iparfejlesztés, továbbá az egységes, szerves árpolitika problémáira, amelyek megoldására a kormány a gazdasági élet minden terére kiterjedő tervezeteket és javaslatokat dolgozott ki. Ez volt a magyar gazdaságpolitika számadása aratás előtt. Ezzel a számadással meg lehet elégedve minden állampolgár, mert komoly, mindenre kiterjedő és az ellenzéki szó-hadjárattal szemben a való tényekre mutat rá az igazság meggyőző erejével. 5zombaton tárgyalja a uáros ztírószámaöásait a képviselőtestület Rz új közvágóhíd, a legelők üzemterve a közgyűlés előtt — Behelyettesítés útján betöltik a birtoknyilvántartói és egyéb megüresedett állásokat Eger város képviselőtestülete szombaton délután 4 órakor tartja júniusi rendes közgyűlését. A közgyűlés napirendjére igen fontos ügyek kerülnek, elsősorban a város háztartási és egyéb alapjainak, valamint az üzemeknek zárószámadásai. Ismerteti az elöljáróság a belügyminiszter határozatát, amellyel jóváhagyja a város 1941. évi költség- vetését. Igen fontos pontja a tárgysorozatnak az új közvágóhíd ügye és a vágóhíd építési költségeinek előteremtésére teendő előterjesztés, továbbá a legelőgazdálkodási üzem- terv letárgyalása. Mindkét fontos közellátási kérdésben egységes átgondolás alapján végleges döntés történik. Letárgyalja a közgyűlés az Országos Nép- és Családvédelmi Alap 1941. évi költségvetését, a MESE határozatát a leventék részére sportpálya és lőtér biztosítása tárgyában. Napirenden szerepel a gyümölcsaszaló építésének ügye is, amely ugyancsak igen fontos Eger gazdasági élete szempontjából. A személyi ügyek között a közgyűlés betölti a megüresedett birtoknyilvántartói, valamint az annak betöltésével megüresedett többi állásokat behelyettesítés útján. Járási értekezletek meghallgatása alapján biztosítják a vármegye közellátásának zavartalan menetét Hedry Lőrinc főispán és Okolicsányi Imre alispán Eger, június 27. Dr. Hedry Lőrinc Hevesvármegye főispánja és közellátási kormánybiztosa és Okolicsányi Imre, Hevesvármegye alispánja tegnap helyszíni értekezletre indultak a vármegye közellátási kérdéseinek közvetlenebb megismerésére és rendezése végett. Minden járás székhelyén értekezletet tartanak a főszolgabíró és a községi jegyzők bevonásával. Heves vármegye közellátási kormánybiztosa és alispánja az értekezletek meghallgatása alapján rendezik a megye közellátási ügyét és biztosítják annak zavartalan menetét. Újabb rendelkezés a zsírbeszolgáltatási kötelezettségről A kormány rendeletet adott ki a közfogyasztásra levágott sertések után a zsírbeszolgáltatási kötelezettség megállapításáról szóló rendelet módosításáról és kiegészítéséről. A rendelet szerint a 10 ezernél kevesebb lakosú községekben a zsírbeszolgáltatási kötelezettségnek 1941. szeptember elsejéig nem kell eleget tenni. A közellátásügyi miniszter a zsírbeszolgáltatási kötelezettséget más községekben és városokban is korlátozhatja, vagy felfüggesztheti. A rendelet azt is kimondja, hogy a 10 ezernél kevesebb lakosú községeknél azt a zsírbeszolgáltatási kötelezettség alapján összegyűlt zsir- mennyiséget, amelyet a rendelet hatálybalépésének napján a Hangya, vagy a Hanza üzleteibe, illetőleg a kijelölt hentesnél tárolnak, be kell jelenteni az illetékes községi elöljáróságnál. Ezt a zsírmennyiséget a közellátási kormánybiztos rendelkezése szerint a helyi szükségletek kielégítésére kell fordítani. Ha a közellátási kormánybiztos 15 nap alatt nem rendelkezik a beszolgáltatott zsírmennyiséggel, az szabadon forga- lombahozható. Vasárnap Tiszafüreden tartják meg az egész megyére kiterjedő lódíjazást A Hevesmegyei Gazdasági Egyesület Heves vármegye törvényhatósága támogatásával s a Tiszajobb- parti'Mezőgazdasági Kamarával karöltve június 29-én, Péter-Pál napján reggel 9 órakor Tiszafüreden rendezi meg az egész vármegyére kiterjedő lódíjazását. A díjazáson felvezethető az egyes csoportokban való részvétel céljából bármely hevesmegyei gazda félvér, magyar vagy nonius kanca lova
