Eger - napilap, 1941/1
1941-01-18 / 10. szám
4 EGER 1941. január 18. Értesítés. Katonai szolga atomból visszatérve a régi előzékenységgel állok a t. úri- és hölgyközönség rendelkezésére. A hölgyfodra-zathan új, kitűnő munk erő. Chochola. K>-«zinó ucca. " ............................ ■ - - -------------------^ dea évben arra fordított az állategészségügyi ebadó alapból, hogy népszerűsítse a sertésrész elleni oltást. Az oltástól ugyanis idegenkednek a gazdák, mert néha abba pusztul bele a sertés. Az ali-pán most, a nehéz élt-lmezési viszonyokra való tekintettel a szokásos ötezer pengőn felül még tízezer pengőt, utalt ki a védekezésre az ebadő alapból s ennek az összegnek a keretében a kisgazdaságok állatait oltják be. A kisgazdaságok számára ugyanis elég drága az oltóanyag. Ez a nagyösszegű segítség újból rámutat arra, hegy a vármegye alispánja mennyire gyakorlatilag fogja fel a közigazgatást s mindent elkövet, hogy a kisemberek sertésállományát megmentse a pusztulástól, egyben a vármegye közélelmezésének zavartalanságát biztosítsa. Megérkeztek az új c^oiiegyek Január 27-től május 4-ig terjedő időre szólnak Ma kapta meg a Közellátási Hivatal az új cukorjegyek csomagjait. Az új jegyek január 27-től május 4-ig terjedő időre, tehát 14 hétz’e szól nak. Változás nincs & jegyek for májában, színében, fehér, zöld és piros színűek aszerint, hogy milyen fejadagra jogosult az igénylő. A jegyek hiosztása január 23.-án reggel kezdődik. 1806-ban az egri hóhér özvegye irányította Miskolcon az akasztásokat Érdekes adatok egy másfélszázad előtt élt miskolci ügyvéd naplójában Eger, január 18, A Miskolcon megjelenő „Magyar Elet“ c. politikai napilap érdekes cikket közöl Nagy Gábor tollából. A cikkből közöljük az-alábbiakat: A közelmúltban/ endkívül becses uaplósorozattal bővült a Borsod- Miskolci Múzeum levéltára. A múzeum igazgatóság?, megszerezte és Boldog emlékű Prohászka, Tóth Tihamér püspöHők, Bangha Pater kü lőnbözó nagyságú művészi képeiről, már egu pengó 60-tól kapható, vala mint Hit, Beméng, Szeretet emlékcsomagjainkról Kérje 1941-es rész letes árjegyzékünket, amíg a készlet tart. Ferenczi Szabó cég, Szeged, Oroszlán ucca 6/e, Őskeresztény vállalat. a levéltárában elhelyezte a hires miskolci Szűcs család két közismert tagjának, Czücs Sámuel és Miklós hites ügyvédeknek tizenhét kötetből álló naplősorozatát, amely Miskolc város XIX. századbeli életére és történetére igen sok adatot tartalmaz. Egy híres miskolci naplóíró csalód A híres Szűcs család apáról-fiúra örökölte a naplóirási hajlandóságot. Az első kötetet Szűcs Sámuel (élt 1787-től 1834-ig) vezette gyermekkorától 1813-ig. Naplóírási készségét fia, ifjabb Szűcs Sámuel hites ügyvéd is örökölte, aki tizenhárom kötetben, 1835-től közvetlen a halála előtti napokig örökítette meg a becses adatokat. 4 A család harmadik naplóírója, Szűcs Miklós ugyancsak hites ügyvéd volt, aki négy kötetben, 1826- tól 1885 ig hagyott hátra napló- szerű feljegyzéseket. „kettőt közülök felakasztottak, de nem a nagyakasztófára A másfél évszázad előtti Miskolc emberét még nem nagyon éidekelt8 a politika, a tudomány úgyszólván csak a kiváltságosoké volt, számára tehát csak azok az események jelentettek élményt, amelyeknek a mindennapi élethez voltak közvetlen kapcsolatai. Szűcs Sámuel naplójában, híven az időrendhez, legtöbbször a nagyobb miskolci tűzvészekről, járványokról, bűncselekményekről, időjárásról, termésről, a hitélet állapotáról, a jt’.esebb közhivatali és egyházi embei ékről ir. Szűcs Sámuel naplójának feljegyzéseiből tudjuk, hogy a naplóíró a miskolci gimnázium növendéke volt, majd a sárospataki főiskolát látogatta. Naplója nem hivatalos ok- mány, írásai mégis hitelt érdemelnek. 1805 április 8. napjáról azt jegyzi fel, hogy eltelvén az ünnep, délre jött haza Miskolcra Kisgyőr- ből és Tapolcáról, ahol könyörgésért 16 forintot kapott. — „Ugyanezen napon, — írja — hoztak be Miskolcra négy, nagy, ragadozó tolvajokat, akik közül kettőt életben hagytak, hogy általuk is többet kisüssenek. Die 9. April, — ez a feljegyzés olvasható: kettőt közülük f lakasztottak, de nem a nagy akasztófára, hanem csak oszlopokra.“ Az özvegy egri hóhéráé Szües Sámuel naplója szerint a négy ragadozóból Török Ferenc és Tóth János maradt életben. — Az (f 0 EF. C Z y I? £| 2 Vasipari munkák, vízvezeték, szivatg- műszaki irodája és vállalata, tuúk,csatornázási berendezések részére Ege?; Mecset-utca 6. szám. Mér 1 e gj a vi tó-műhely. egyiket, amelyiket Sajószentpéter felé akasztottak, Kántor Szabó Józsefnek, a város felöl valót pedig Jóst Józsefnek hívták. Megírja Szűcs Sámuel azt. is, hogy a hóhér az egri hóhér özvegyének leténye volt, igen tudatlan, gyáva és félénk német volt s így maga az özvegy hóbérné „dirigálta a dolgot“, vagyis az akasztást. Segítőtársa volt a hóhérinason kívül Budai Jóska is. Az akkari miskolciak ugyancsak szerették a babonát, mert Szűcs Sámuel feljegyezte róluk, hogy a- mig a »agadozó tolvajok ott függtek az akasztófán, igen lopkodták őket. Előbb csak a holmijukat lopkodták el, később már ruháikra, fehérneműikre is sor került, sőt az egyik áldozatnak még a testéből is levágtak egy darabot. Etessük a madarakat Szép lelünk van. Hótakaró borít hegyet-völgyet, a gazdának nem kell rettegnie, hogy kifagy a vetés. A hónak ez a védő-takaró tul j- donsöga í 'onban sok nyomoiüságot okoz az erdei és mezei vadaknak s a kertek madarainak. A nálunk telelő apró, hasznos éneklő madarak alig félaraszos hő alól sem képesek szűkös táplálékukat kikaparni. Ilyenkor már ellepik a lakóházak tetejét s a kerteket. Nálunk főkép a cinke repked nagy számban a házak közelében. A széncike és a kékcinke. Megostromolják a telerakott madáretetőt s a közeli faágakra telepedve elfogyasz'ják az elcsent magot. Népközben eltűnnek egy egy órára, ilyenkor végigkutatják a környező fákat s megkeresnek minden eldugott petét, bábot a kéreg repedés ibtn. És ezzel igen nagy hasznot hajtanak, mert éppen ezeket a jól eldugott, eltakart petéket és bábokat nem tudjuk peimetezá?sel, vagy egyéb védekezéssel megsemmisíteni. Ami pedig a cinkék figyei.nét mégis elkerüli, és tavasszal kikel, az tavasszal hernyó alakjában esik a cinkék étvágyának áldozatul. Mert, hí télen etettük és gondoztuk, kitett faodukbal odaszoktattuk ezeket a hasznos madarakat, azok tavasz- szal ott maradnak, ott fészkelnek. Egy nyáron kétszer is költenek, legalább 10—10 fiókát nevelnek, elképzelhetjük, mennyi hernyót, kukacot fogyasztanak ezek, .níg megnőnek. Hazánkban mindenütt nagymértékben fellendült a gyümölcstermelés. Az itthon termett alma, körte, cseresznye, szilva zamatos: *b mindenféle külföldről importált hasonló gyümölcsnél. De nagy gondot, sok kiadást és még több munkát okoz az é'ősdi elleni védekezés. Olcsóbb és több, szebb gyümölcs fog teremni, ha akár az itt telelő, akár a költöző hasznos madarakat védelmünkbe fogadjuk. Most a téli védelem ideje van, melyet két módon gyakorolhatunk: etetéssel, hogy éhen ne haljanak élelem hiánya miatt, és faodúk ki- helyezézével, hogy a hosszú teli éjszakára legyen hová menekülniük a nagy hideg ellen. Sajnos, Egerben alig látni Dyomát a madárvédelemnek, pedig Eger ósSaját termésű butellás boroki IS38. évi ßMer vagy fehér 1 P 40 f 19 <9. „ fehér rizlmg . . 1 P 60 f 1934. „ rizling . . . . 2 P — f 1937. „ édes fehér . . . 2 P 20 f 1934. ,, bikavér vörös . 2 P 40 f literje, üveg nélkül. LÍNG NÁNDOR ezólőbirtukos fűszer-, mag-, liszt-, főzelék-kereskedése, Szvorényi-u 8. Telefon 349. Rendeléseket házhoz kü dök régi, híres gyümölcstermelő hely, valóban a jó Isten is annak teremtette. Azt hiszem, mindenki azt gondolja, hogy a — másik gyakorolja a madárvédelmet, s így jön, hogy senki sem csinál semmit. Pedig ezt mindenkinek kell csinálnia. tavaszi nitrogén mntrágja szükségletét! Pétisó 17 v. N mészsalétrom 15 5 % N kénsavasammoniák 23 5 % N * Péti Nitrogénművek Rt. Budapest, V., Nádor u. 21. Főképviselői: Domány József Miskolc, Kazinczy u. 9. sz.
