Eger - napilap, 1941/1
1941-06-07 / 89. szám
EGER 1841. június 7. / A felsoroltfszempontokat minden körülmények között érvényesíteni kell, mert az országnak talpbőrből s lábbeliből annyira kevés készlete van, hogy a havonkint megállapított mennyiségből hozzávetőleg négy évenkint kerül sor mindenkire. Ez azt jelenti, hogy négy évenkint kaphat mindenki egy pár lábbelit, illetve tslpbőrt. A kiutalt mennyiség oly kevés, hogy a tényleges szükségletnek csak elenyésző töredéke osztható ki. Ezért kell ezen szempontokat szigorúan betartani, s a tárgyilagosság, igazságosság elvét érvényesíteni. Ezen körülményre tekintettel az igények kielégítése szempontjából egy tekintet alá esik a lábbeli, a fejelés, illetve a talpa- lás. Ez azt jelenti, hogy ha a család egy tagja lábbeli beszerzésre kapott utalványt, ez idő szerint az nem kaphat sem lábbelire, sem fe- lésre, sem talpalásra utalványt addig, amíg a többi családnak lábbelire vagy fejelésre, illetve talpalásra vonatkozó igénye kielégítést nem nyer. Az igénybejelentő-lapokat minden hó 5—10-ig terjedő időben, s a hivatalos idő alatt a közellátási hivatalnál kell benyújtani (Kis városház). Más napokon nincsen igénylés. Az igények elbírálása is havonta egy napon történik. Minden igénylőt, akinek az igényét a bizottság a fenti szempontok alapján kielégíthetőnek találta, erről azzal a felhívással értesíti a hivatal, hogy a felhívásban megjelölt napon az utalvány átvétele végett jelenjék meg a közellátási hivatalban. Azoknak az igénylőknek bejelentési lapja, akiknek igényét a bizottság nem találja kielégítőnek, minden hónapban újból bírálat alá kerülnek mindaddig, míg az igénykielégíthető nem lesz, a fenti szempontok figyelembevételével. Figyelmezteti ezért a hivatal az igénylőket, hogy ha már adtak be igénybejelentő-lapot, újból ne adjanak be másikat. Az igénybejelentő-lapon bejelentett adatokat a hatósági közegek a helyszínen ellenőrzik, és azok ellen, akik valótlan adatokat jelentettek be, a kihágási eljárást haladéktalanul meg kell indítani. Az elkövetett kihágás büntetése rendkívül súlyos. Pales Bomardln Eálüoky István veszt át a Gárdonyi Társasig Werner-emléMábláJát Eger, június 7. Jelentettük, hogy a Gárdonyi Társaság vasárnap helyezteti el és adja át Eger város közönségének nagy emlékezetű Werner Adolf zirci apát utcajelző emléktábláját a Werner apát utca és Széchenyi utca sarkán. Az emléktábla átadása ünnepélyes keretek között történik, méltón az elhúnyt emlékéhez és a célhoz, amelyet a Társaság a tábla elhelyezésével el akar érni: nagyjaink, értékeink fokozottabb megbecsüléséhez. Az ünnepségen résztvesznek a város vezető tényezői, közönsége és a ciszterci gimnázium ifjúsága. Az ünnepség délelőtt fél 11 órakor kezdődik. A közönség elénekli a Himnuszt, majd a ciszterci gimnázium énekkara énekel. Az emléktáblát dr. Palos Bernardin, a ciszterci gimnázium igazgatója átadja Eger város közönségének, amelynek nevében dr. Kálnoky István polgár- mester szól. Az ünnepséget a király és kormányzódíjas Egri Dalkör énekszáma és a Szózat hangjai fejezik be. A „Természettudományi szőhalmaz“ és „Szócsíntan“ szerzőjének emlékét vasárnap örökíti meg Gyöngyös városa Ki volt Bugát Pál? Eger, június 7. Június 8-án Gyöngyösön is lehull a lepel egy emléktábláról, hogy megörökítse az utókor tiszteletét egy különös férfiú iránt, aki a magyar természettudományokban s a magyar nyelv történetében halhatatlan nevet szerzett. Bugát Pál, kinek emléktábláját holnap leplezik le a gyöngyösi gimnázium épületében, a Királyi Magyar Természettudományi Társulat százesztendős fennállásának ünnepségei keretében, a Társulat megalapítója volt. Gyöngyösön született 1793-ban, hol atyja szegénysorsú szabómester volt. A rendkívül éleseszü gyermek orvosnak készült, s tanulmányai elvégzése után több helyen folytatott orvosi gyakorlatot, majd 1824-ben az egyetem sebészeti tanszékére nevezték ki. Egyaránt jeles volt mint orvos és mint nyelvújító is. Az ő kezdeményezesére és akadályt nem ismerő fáradozásai következtében alakult meg 1841- ben a Magyar Természettudományi Társulat, s ő írta 1844-ben a «Természettudományi szóhalmaz»-t, melyben mintegy 40,000 műszót írt össze s az ezernyi rossz között számtalan, ma már elfogadott jő szót is találunk. Tőle ered a mai orvosi irodalomban használt szavak nagyrésze. Orvosi munkáinak száma 14, s a korabeli tudományos folyóiratok hasábjain minduntalan találkozunk nevével. Részvett a szabadságharcban s 1849-ben követte a kormányt Debrecenbe. A honvédelmi bizottság ülésein való részvétele miatt megfosztották nemcsak tanári állásától, hanem még nyugdíjától is. Visszavonulva a nyilvános működéstől szülőföldjén és Budán éldegélt, segítve a gyógyulást keresőkön s tanulmányainak és munkái befejezésének szentelve idejét. Nemes jó szivének bizonyítéka az, hogy családi élete gyermektelen lévén, nyolc csángó fiút taníttatott és neveltetett a saját költségén. Cselekede" tekben és tettekben egyaránt kiváló és hasznos életét 1865-ben fejezte be. Élete rögös és küzdelmekkel telített volt. De sziklaszilárd hite és akadályt nem ismerő ereje legyőzte a feltornyosuló nehézségeket, és alkotó, teremtő zsenije Magyarország egyik legelső férfiai közé emelte. Bugát Pál orvostudományi műszavait az orvostudomány őrzi, köznapi nyelvünk számára kiokoskodott újításai külön fejezetet kaptak a magyar irodalomban. Utóbbiak lettek inkább népszerűek a közöttük található sok furcsaságnál, fogva. Egy időben kinevették, aztán szégyelték a különös ember tevékenységét a magyar nyelvészek portáján, pedig Bugát Pált olyan hallatlan lelkesedés töltötte el, kifejező készségünk gazdagításának olyan vágya, aminővel ritkán lehet találkozni az élet bármely területén. Mindenen túl ez a lelkesedés, ez az aprólékos munka, a kigondolásnak ez a lázas igyekezete az, amely külön elismerést érdemel ezen a földön, ahol még mindig szeretünk keleti kényelmességgel el- nyujtózni s kicsit gőgösen legyin- teni azok felé, akik tesznek valamit. A Bugát-féle nyelvi érdekességek közül figyelmet érdemelnek azok az elgondolások, amelyek Bugát Pált vezették s a mód, ahogyan azokat megvalósította. Az összevonások nagy mestere volt. A kolerát Icorgó kórnak nevezte el, azután egy gyors mozdulattal korgór-ra rövidített. Az embriót leendő emberként kezelte és ilyen minőségben a lemb nevet adta neki. Szócsíntan című művében is tömegével lehet találni a rövidítéseket. így az aszbeszt számára tűztűr nevet találta ki, nem nehéz kitalálni, hogy azért, mert tűri a tüzet. A szótárté embert egyszerűen igador-nsk hívta. A nak-nek ragot sokszor hívta segítségül új szavak alkotásánál, és az új szónak hol a közepére, hol a végére helyezte őket. így lett a misszióból utnáklat és így teremtette meg a gönnolni (másnak valamit kívánni) szó helyett a kellemesen hangzó nekelni igét. Még egy érdekes ötlete volt Bu- gátnak, ami az értékek elismertetésére vonatkozik. A magyar nyelv hibájául rótta fel, hogy az egyszerű és kiváló embert egyformán ember szóval jelöli. Úgy segített a dolgon, hogy a kiváló ember számára megkettőzte az első szótagot, így em- ember lett a közéleti kiválóságból és így lett a cohesioból az össze- forrásig való összetapadás fizikai tünetéből tatap. Ezer és ezer szót gyártott Bugát Pál s ezen érdemes elgondolkodni. Érdemes elgondolkodni pedig kegyelettel és elismeréssel, mert alkotójukat nyelvünk fejlesztésének nagy gondolata hevítette. Az egri vívóélet megy eseménye a MESE két versenye a Je&fselialussy- kupáérl és a dr. Szmreesáiyl-serliegért Eger, junius 7. A MOVE Egri Sport Egylet rövidesen megrendezi az egri vivóélet évenként kimagasló eseményeit. Két versenyről van szó : A Jek- kelfalussy kupáról, amely a vármegye fiatal gárdáját szólítja sorompóba és a dr. Szmrecsányi Lajos érsek főpásztor által alapított serlegért s Eg8r város „legjobb kardvívója az 1941 évben címért“ folyó egyéni kardvívó bajnokságról. Az első verseny június 12-én, a második 15-én kerül lebonyolításra. A Jekkelfalusy serleg jelenlegi védője a MOVE egri sport egyesület jogász csapata. Oly arányú küzdelmekre van kilátás, hogy kétséges meg tudja e védeni a most folyó küzdelemben a serleget a jogakadémia. Tekintettel arra, hogy az utóbbi időben a vívás Egerben nagy lendületet vett, jóslatokba nem bocsáj tkozunk. A Szmrecsányi serleg küzdelmei talán még az előbbinél is nagyobb harcokat kívánnak. A serleg jelenlegi védője ezúttal másodszor Huszár József m. kir. százados, de komoly vetélytársai a mérkőzésben Inokay, Császy, Kelemeny, Kende- resy, Hody, Kézdy, Szakay, Hodonyi, Szalay, akik minden erővel igyekezni fognak a védó harmadszori és végleges győzelmét megállítani. A társadalom részéről óriási nagy érdeklődés mutatkozik amennyiben a vármegye, a város, az összes katonai parancsnokságok, pénzintézetek és más közületek tiszteletdijak adományozását helyezték kilátásba. A versenyeken belépődíj nincs, mü8ormegváltás kötelező. A mérkőzések mindkét alkalommal reggel 9 és délután 3 órakor kezdődnek a
