Eger - napilap, 1941/1
1941-06-06 / 88. szám
2 EGER 1841. június 6. zölte a jubiláló egyesületet, amelyben kifejlődve látja a keresztény magyar egyetértés és a kölcsönös támogatás eszméjét. Tarján Lajos ünnepi beszéde után társas ebéd volt a Kör helyiségében. Itt Szabó Gyula dr. Magyar- ország kormányzójára, majd a zászlóanyára mondott pohárköszöntőt. Az ünnepségről táviratban üdvözölték Mayer János ny. földművelésügyi Eger, június 6. Egyszer már átéltük Egerben is a légi veszéiyt. Felzúgtak a szirénák és az óvóhelyekre kellett volna menekülnie mindenkinek. Szerenminiszter, országgyűlésig képviselőt, a Kör örökös díszelnökét s hálásan megköszönve a székházépítéshez nyújtott hathatós segítségét, támo- mogatását kérték a jövőben is. Petro Kálmán dr. és Antoni Jenő szólaltak még fel a díszebéden, végül Niesz Mihály, az egyesületnek 12 éve érdemes elnöke mondott köszönetét a vendégeknek megjelenésű sért. cséré nem jött a légitámadás. Szerb repülőgépek nem jutottak el egyetlen esetben sem Egerig. A komoly légoltalmi készenlét idején látnunk kellett lakosságunk részéről szomorú mulasztásokat. Láttuk például, hogy számtalan háznál hiányzott a légoltalmi felszerelés. Sok háznál, különösen a szegényebb házaknál nem volt óvóhely, ahová a bombák elől menekülni lehetett volna. Sok szegény embernek egyáltalán semmi felszerelése, védő eszköze gáz ellen, tűz ellen nem volt. Azóta természetesen javult a helyzet. Új óvóhelyek létesültek a nagyobb házak és házcsoportok részére. Tanultak az emberek is, jobban és több megértéssel igyekeznek már betartani a légoltalmi vezetők és parancsnokok utasításait, s általában a törvény légoltalmi rendelkezéseit. Válságos, valóban „véresen komoly“ időket élünk. Mindig készen kell állnunk minden eshetőségre. Minden áldozatra és erőfeszítésre is. És készen kell lennünk arra is, hogy egyszer újra felzúgnak a légi veszélyt jelző szirénák. És bombák, gyújtó és robbanó bombák hullanak a városra. Mi történik ekkor? A lakosság rohan az előkészített óvóhelyekre. Mindenki védi magát. Mindenki, aki gondoskodott előre légoltalmi felszerelésekről, berendezésekről. De mi történik a szegény emberekkel, SAJÁT TERMÉSŰ BOROK! Siller .......................P 1-20 A sztali fehér . . . P P40 Rizling „ . . . P 1-60 Bikavér, vörös . . P 2-40 Sör üvegje . . . 46—50 f Bézgálic, raffia, mészrézpor, szőlőkötözőfonal Láng Nándornál. Telefon 349. a szegény családokkal, akik nem voltak képesek gondoskodni semmi védelemről előre. Még gondolni is borzalom arra, hogy mennyi drága jó magyar testvérünket pusztítanának el a hulló bombák. Erre gondoltak gondoskodó lelkű egri nők a Légoltalmi Liga Egri Női Alcsoportjában és kutatni kezdték a módokat és eszközöket a segítségre. Arra az elhatározásra jutottak, hogy az egri szegény sorsú lakosság légoltalmi költségeinek fedezésére. kerti ünnepélyt rendeznek junius 8-án délután 6 órai kezdettel a tűzoltó laktanya kertjében, 1 pengős személy-, és 2 pengős családjegyekkel. A jótékony célra felülflzetéseket köszönettel fogad és hírlapilag nyugtáz a rendezőség. Gondoskodtak ételről, italról, valamint jazz- és cigányzenéről is. Szombaton délután 2 órakor zárják az egri üzleteket a műszerészet és a drogéria kivételével Sikerült a kereskedők hétvégi mozgalma Az egri kereskedőtársadalom már a múlt évben meg akarta oldani a hétvégi pihenő kérdését, azonban néhány kereskedő merev, elutasító magatartásán meghiúsult a terv. — A kereskedők az idén ismét hozzáfogtak a hétvégi pihenő kiharcolásához, hiszen ez olyan szociális gondolat, ami elől nem lehet ma már elzárkózni, aminek hasznát veszi a munkaadó és munkavállaló egyformán, de előnyeit látja a vásárló közönség is, amely friss, jókedvű, kipihent emberek kiszolgálását élvezheti a következő hét folyamán. Az idén sikerült megoldani a hétvégi pihenőt, igaz, hogy most is kimaradt két szakma, azonban általánosságban megoldást nyert a kérdés. Június 7-től, szombattól kezdve szombatonként egyfolytában délután 2 óráig vannak nyitva és 2 órakor zárnak általában az összes kereskedők Egerben, éspedig a férfi és női konfekció, textil és divatárú, női és férfikalap, cipő, vas és edény, üveg és porcellán, óra és ékszer, kép, könyv és papír,szőnyeg és linóleum, bőr, bútor, rádió és csillárkt-reske- dök. A műszerész és drogéria szakmákban még nem sikerült a hétvégi szünetet bevezetni, de valószínűleg ezek a szakmák sem fognak elzárkózni a szociális szellem térhódítása elől. Június 8-án adja át Eger városának a Gárdonyi Társaság néhai Werner Adolf zirci apát utcajelzö emléktábláját Eger. június 4. Mint ismeretes, Egerben nemrégen mozgalom indult, hogy az utcák első házai falán az utca névadója számára táblát kell állítani, ahonnan az utókor leolvashatja, ki volt az, akit a közösség érdemesnek tartott ilyen kitüntetésre és mik voltak azok az érdemek, amelyek a város életében halhatatlanná tették, így válik egy utcnév nemzetnevelő erővé s jut a városkép egy művészi emléktáblával igen jelentős gyarapodáshoz. A gondolat először a Gárdonyi Társaságban kapott szárnyra. A Társaság elhatározta, hogy néhai alapító elnökének, Werner Adolf zirci apátnak utcáját díszes táblával jelöli meg, emlékezetül arra a nagy és áldozatos munkára, amelyet a néhai zirci apát a megye iskolai művelődésének fejlesztése terén végzett. A táblát Hevesy Sándor v. mérnök tervezte abban a nemes vonalú barokk stílusban, amely több egri emléktábláját is jellemzi. A tábla felső középrészén az elhúnyt arcának bronz-reliefje látható, ezt Ivanovich János a fiatal egri szobrász mintázta igen sikerültén. Az emléktáblát vasárnap, május 8-án délelőtt '/z 11 órakor adja át a városnak a Gárdonyi Társaság díszes ünnepség keretében. Az ünnepség a Werner Apát utca első szám előtt (Kánya-féle ház) zajlik le, miután a Társaság kérésére a város az utcát a Széchenyi utcáig meghosszabbította. Az ünnepségre, amelynek műsorát még közöljük, a Gárdonyi Társaság lapunk útján hívja meg a város közönségét. Hirdetésével célt ér, ha az«Eger» napilapban hirdet. Ha búgnak a szirénák . . . Miért rendez június 8-án kerti ünnepélyt a Légoltalmi Liga egri csoportja a tűzoltőkertben Ezer leány pompás seregszemléje Egerben Az egri egyházmegye Kalász-szervezetei nagyszabású bemutatót rendeznek vasárnap Eger, június 6. Az elhagyott népi erők nagy problémája és megmentésük, művelésük nemzeti létfenntartó érdeke hívta életre a Kalász-mozgalmat, a katolikus népi mozgalmak legszebb és leggy&korlatibb. szervezetét. Ez a mozgalom céljául tűzte ki a falusi lányok keresztény, magyar szellemű nevelését, megtanítja jól főzni, varrni, háziipari területen foglalatoskodni s mindezeken felül visszaadja nekik, továbbfejlesztésre, azt a népi kultúrát, amely hovatovább múzeumi anyaggá válik annak a mű-kultúrának állandó garázdálkodása következtében, ami a nagy városokból “importálta az elsorvadásig a nép tiszta alkotó értékeit zenében, költészetben, táncban, művészetben. Mit végzett ez' a mozgalom, mit ér, ezekre a kérdésekre ad választ a következő vasárnap, amikor az egri egyházmegye területéről, Szabolcsból, Hajdúságból, Jászságból, Borsodból, Hevesből pontosan ezerszáz falusi lány jön Egerbe — bemutatkozni egy nagyszabású lánynap keretében. Eger város egész társadalma benső, testvéri érdeklődéssel és a népi jövőbe vetett örvendező hittel várja a magyar falu lányait és készül a délelőtti líceumi díszgyűlésre s a délutáni líceum-udvari műsoros bemutatóra, ahol táncok, énekek, jelenetek kerülnek a közönség gyönyörködő szeme elé. A lányok legnagyobbrészt vasárnap érkeznek, 9 órakor közös szentmisén vesznek részt, utána közös reggeli lesz a Líceum udvarán, ugyanott 11 órakor díszgyűlést tartanak, a gyűlésen Szentgyörgyi József tb. kanonok, az A. C. egyház- megyei igazgatója mond ünnepi beszédet ; délután fél 3 órakor felvonulás a Káptalan és Szmrecsányi utcákon, 3 órakor pedig a műsoros bemutató következik. A részletes műsort holnap közöljük. — 60 helyett 75 százalékban kell lefejteni a sertések bőrét. Az iparügyi miniszter 34.400/1941. számú rendeletében elrendelte, hogy a hentesek kötelesek az általuk levágott sertések 75 százalékának bőrét lefejteni. Eddig csak 50 százalékban kellett lefejteni a sertések bőrét. Nem kell lefejteni ezután sem a sertések fején és combján lévő bőrét. * A Franck cikóriakávé fokozza a kávéital zamatát és illatát, valamint szép, aranyosbarna színét. FERENCJOZSEF KESERÜVIZ
