Eger - napilap, 1941/1

1941-06-03 / 86. szám

2 EHER 1941. jníuus 3. gyűlésen & vármegye és a város egyházi, katonai és polgári vezető tényezői, valamint a Jogakadémia Baráti Szövetségének tagjai s a vá­ros ünneplő közönsége nagy szám­ban. Az ünnepség rendjét a Magyar Hiszekegy hangjai nyitották meg. Ezután dr. Ivánovich Emil apát, kanonok, akadémiai rektor tartott előadást „kétszázéves jogakadémi- ánk létjogosultsága“ címmel. Törté­neti visszapillantást vetett az aka­démia alapítására és arra a mély hatásra, amelyet az alapítás ténye a nemzeti közvéleményre gyako­rolt. Ezt a hatást az a törvény fe­jezi ki leginkább, amellyel &z or­szággyűlés megörökítette az egri főiskola alapítását. Utalt az alapító Foglár György püspök szándékára, akinek szeme előtt a katolikus szel­lemű jogászképzés fontossága lebe­gett egyfelől, másfelől pedig a vi­dék ifjúsága szellemi színvonalá­nak emelése s a szegénysorsú, tehetségek felkarolása. Ezek az okok változatlanul fennállnak ma is. Annái súlyosabban érintette a jogakadémiát a törvényhozás leg­újabban elfoglalt álláspontja, amely az akadémia oktatási kereteit meg­csonkította. Ez az intézkedés a ka­tolikus egyház főiskolai oktatási jogát létében érintette. Fejtegette ezután az előadó a vidéki akadé­miák előnyeit az oktatás és neve­lés terén, a személyes és egyénen­kénti ráhatást, megemlítette azt, hogy az akadémia tanulmányi rendje mindig igazodott a korszerű esz­mékhez és rámutatott arra is, hogy a tanari kar tudományos munkáját egyetemi katedrákkal honorálta a tudományos élet. A két évszázados intézmény lét- jogosultságát hatalmas elvi és gya­korlati okok támasztják alá és némi reményt kelt a kultuszmi­niszter legutóbbi rendelete, amely a következő iskolai évre megen gedte a harmadik és negyedik év­folyam fenntartását. — Forduljunk kérő szóval ebből a díszgyü- lésből a kultuszminiszterhez — fe­jezte be értékes előadását az aka­démia rektora — hogy hárítsa el azokat az akadályokat, amelyek ebben az évben az akadémia jövője és fejlődése elé tornyosultak. A nagy tetszéssel fogadott elő­adás után dr. Tóth József egyetemi m. tanár, kari jegyző számolt be a jubileumi év eseményeiről. Elsők kö­zött említette meg, hogy az akadé­miáról az elmúlt évben a tanári kar­nak négy tagja távozott el, s így az előadói kar rendkívül megfogyatko­zott. Ebben a helyzetben az aka­démia régi tanárai, dr. Molnár Kál­mán, dr. Óriás Nándor és Székely István egyetemi tanárok kértek és kaptak engedélyt az éisekfőpásztor- tól arra, hogy szaktárgyaikból az egri.jogakadémián előadásokat tart­hassanak. A hűségnek és az áldozat- készségnek ez a megnyilatkozása a legszebb jubileumi ajándék az aka­démia számára s a legszebb fáklya­gyújtás Foglár György szelleme előtt. A jelentés szerint a hallgatók száma mind a két félévben kétszá­zon felül volt. Az akadémián a diák­szociális gondozás három irányban folyt s a bárom területen az ér- sékfőpásztor, a székesfőkáptalan, s a jog és államtudományi kar nyolc ezer pengő összeggel támogatta az ifjúságot tandíj, vizsgadíj és menza­díj-kedvezmény címen. A dr. Ivá­novich Emil rektor által kiirt vizsga­jutalmat Juhász Lajos joghallgató nyerte, a Kar által kiirt pályadí­jai pedig Kovách Albert joghall­gató. Az ifjúság életének és nevelésé­nek irányítására kitűnően bevált szervezetek működtek, igy a Mária Kongregáció, azEmericana és annak jogász hivatáscuriája, amelyek a hit- buzgalmi, társadalmi és klubélet le­hetőségeit biztosították a jogászif- juságaak. Az ifjúság magatartása példás, egyetlen fegyelmi ügy sem fordult elő, s ez a körülmény or szágos viszonylatban első helyre állítja az egri főiskolai ifjúságot. Tóth József dr. kari jegyző je­lentése után felolvasta az érsek fő­pásztor leiratát, amelyben a főpász­tor méltató szavakkal fordul a ju­biláló főiskola felé és megemléke­zik Foglár Györgyről. Levelét a következő szavakkal fejezte be a fópásztor: A legújabb állami ren­delkezéseknek akadémiánkra hátrá­nyos következményeivel számolnunk kell, de ez nem gátolhat meg ben­nünket, hogy az alapító által rank hagyott szeretettel és áldozatkész­séggel felelünk meg fenntartói fel­adatunknak. A bejelentés után a díszgyűlés közönsége hosszasan és melegen ün­nepelte a főpásztort. A diszgyűlés befejező számaként dr. Molnár Kálmán egyetemi tanár tartott értékes előadást a jogfllozofia szellemében az egyház és a jog vi­szonyáról. Érdekes fejtegetéssel mu­tatott arra, hogy a jogrend eltávo­lodott attól a jogeszmétől, amelytől tekintélyét kapta s korunk lelki válságának egyik oka az, hogy a jog elvesztette isteni eredetének stigmáját. A világnézetek harcai között veszélybe került maga az ember s ilyenkor az egyház az, amely változatlanul őrzi a jog etikai tar­talmát, az igazságot, a kibontakozó állami mindenhatósággal szemben. A gyűlés rendjének befejezésével a búcsúzó joghallgatók nevében dr. Kovách Albert mondott néhány lelkesült szót, míg az ifjúságot a Jogakadémia Barátainak Szövetsége nevében dr. Barsy István érseki jogtanácsos üdvözölte. Az üdvözlések Az üdvözlések során dr. Székely István egyetemi tanár a kolozsvári egyetem, dr. Szádeczky-Kardoss Ti­bor egyetemi jogkari dékán a deb­receni egyetem, dr. Faluhelyi Ferenc egyetemi jogkari dékán a pécsi tu­dományegyetem üdvözletét tolmá­csolta méltató szavakkal a két év­százados jogi főiskola jubileuma al­kalmából, dr. Eácz Béla kecskeméti jogakadémiai tanár a kecskeméti jogakadémia, szepesváraljai, Hendel Vilmos jogakadémiai tanár pedig a miskolci jogakadéaaia jókívánságai­nak adott hangot. Heves vármegye közönsége nevé­ben Okolicsányi Imre alispán, Eger város közönsége képviseletében dr. Kálnoky István polgármester, a szé­kesfőkáptalan nevében pedig Ven- czell Ede pápai prelátus fűztek megemlékezést a jubileumi ünnep­hez. A díszgyűlésen a következő köz­életi előkelőségek üdvözlő leveleit és táviratait olvasták fel: Ury Lajos ny. kir. ítélőtáblái ta­nácselnök, az egri érseki Jogaka­démia Baráti Szövetségének elnöke, Déli fél kettőkor ünnepi közebédet rendezett az Érseki Jogakadémia az Egri, Kaszinó nagytermében, ahol ugyaucsak megjelentek a vármegye és a város egyházi, katonai és pol­gári előkelőségei, valamint a Jog­akadémia vendégei. Az ebéd folya­mán dr. Ivánovich Emil a pápára, a kormányzóra és az érsekfőpásztorra dr. Bozólcy Géza egyetemi tanár, Varga Daniján egy. tanár, aMauri- numí igazgatója, dr. Lutter János egy. tanár, dr. Kérészy Zoltán ny. egy. tanár, vitéz nemes Juszthy Emil m. kir. tábornok, volt előadó, Horváth Ferenc vk. ezredes, volt előadó, dr. Szőllősy Alfréd min. ta­nácsos, Alexander Imre J-N-K. Szol­nok vármegye alispánja, dr. Pulcy Árpád polgármester, Gyöngyös, dr. Osvald István am. kir. Kúria nyug. elnöke, Ivády Béla, ny. min. ország- gyűlési képviselő, dr. Jankovits Béla kir. járásb. elnök, Kolozsvár, dr. Erlach Sándor ügyvéd, az egri ügy­védi kamara titkára, dr. Bathó Ká­roly ügyvéd, Jászberény, dr. Békefi Béla ügyvéd, Miskolc, Leleszy Béla író és még sokan mások. A díszgyűlést a Himnusz hangjai fejezték be. mondott pohárköszöntőt, a vendége­ket dr. SchönvitzkyBertalan köszön­tötte, a vendégek nevében pedig dr. Faluhelyi Ferenc válaszolt. — A kitűnő és magyaros ízlésű ebéd s pompás egri borok mellett sokáig maradt együtt a baráti fehérasztal­nál a közebéd közönsége. Újabb állásokat töltöttek be behelyettesítés útján az egri uárosházán A közgyűlés Jóváhagyta a városi alapok zárószámadását Eger városképviselőtest'ilete szom­baton tartotta áprilisi rendes köz­gyűlését dr. Kálnoky István polgár- mester elnöklésével. A közgyűlés tárgysorozatának egyik fontos pontja az újonnan rendszeresített I. osztá­lyú aljegyzői állás s a betöltésével esetleg megüresedő többi állások be­helyettesítése volt. Az állandó vá­lasztmány javaslata szerint az I. oszt. aljegyzői állást dr. Mlinkó An­tal városi fogalmazóval, a második aljegyzői állást dr. Kálnoky László val, az I. osztályú fogalmazói állást dr. Juhász Józseffel helyettesítet­ték be. A II. osztályú fogalmazói állás behelyettesítésénél a városi képvi­selők egy csoportja ellenjavaslatot tett. Az állandó választmány javas­lata az volt, hogy ezt az állást dr. Lambrecht Józseffel helyettesítse be a képviselőtestület. Néhány városi képviselő azonban dr. Szabó Gyula városi birtoknyilvántartó mellett fog­lalt állást és névszerinti szavazást kért. A szavazás eredményeként a II. oszt. fogalmazói állást dr. Szabó Gyulával helyettesítették be. Ismeretes, hogy Kiss Károly oki. bányamérnök, városi műszaki tisz­tet a soproni főiskolára adjunktus­nak nevezték ki. Az így megürese­dett műszaki tiszti állást ugyan­csak most töltötte be a képviselő­testület, szintén behelyettesítéssel. A közgyűlés Juhász Kálmán napi- díjast, helyezte a mérnöki hivatalba h. műszaki tisztnek. Ismeretes az is, hogy a város képviselőtestülete legutóbb önálló állást szervezett az Idegenforgalmi Hivatal vezetésére. Ezt a határozatot már a vármegye is jóváhagyta és minden valószínű­ség megvan arra, hogy a belügy­minisztérium is jóvá fogja hagyni. Ezt az állást a képviselőtestület annak idején Bakonyi László vá­rosi adótiszttel töltötte be, helyet­tesítéséről azonban az adóhivatal­ban föltétlenül gondoskodni kellett az ott felszaporodott munka miatt. A városi közgyűlés egyhangú vá­lasztással Bíró Imre díjnokot he­lyettesítette be az adótiszti állásra. A közgyűlés további tárgysoroza­tán a képviselőtestület vita nélkül elfogadta a városi háztartás és üze­mek 1940. évi záró számadásait. A Városi Fürdő kilenc ezer pengő vesz­teséggel zárta mérlegét, a veszte­ségnek részben az az oka, hogy az összes helyiségeket a múlt év elején áttatarozták, számítva az anyagárak emelkedésére és 5200 pengő költ­séggel munkásnyaralóvá alakították át a régi népfürdőt. Ezeket a be­fektetéseket az elmúlt év rendkívüli viszonyai és rossz időjárása nem tud­ták anyagilag fedezni. Közebéd a Kaszinóban

Next

/
Thumbnails
Contents